Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Nem lehet mondani, hogy unalmas lenne az élet Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke körül. Miután hazatért minden bizonnyal olvasta vagy inkább látta a tévéhíradókban Angela Merkel német kancellár megjegyzését miszerint Európa immáron nem számíthat olyan mértékben másokra - azaz az USA-ra -, mint korábban. Azonnal telefonjához nyúlt, hogy beszóljon a németeknek.

Twitterüzenetében kijelentette, hogy Németországnak masszív külkereskedelmi többlete van az USA-val szemben, miközben a NATO-ban elvártnál kevesebbet költ katonai kiadásokra. Ez rossz az USA-nak és nem marad így - idézte a szöveget a Business Insider. Merkel eközben megismételte véleményét, miszerint országának az USA rendkívül fontos partnere, de másfelé is tájékozódnia kell.

A kis bomba után egy nagyobb

Nem sokkal ezt követően jelentették be, hogy lemondott Mike Dubke, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója. Valójában már május 18-án jelezte szándékát az elnöknek egy négyszemközti találkozón, amit Trump elfogadott. Látva milyen tempóban szivárognak ki az információk az elnök környezetéből meglepő, hogy 12 napig titokban marad Dubke lemondása - írta a Politico.

Az amerikai vezetést övező káoszt jellemzi ugyanakkor, hogy a bejelentéssel egyidejűleg nem nevezték meg azt a személyt, aki felváltja a kommunikációs főnököt, sőt, azt sem árulták el, mikor adja át posztját utódjának. Annyit tudott meg a média, hogy Trump nagyobb átszervezést tervez stábjában.

Egyebek mellett tárgyal korábbi kampánytanácsadóival, Corey Lewandowskival és Dávid Bossie-vel, akik kinevezett pozícióhoz juthatnak. Cégeiket állítólag vaskézzel irányítják, így jogos lehet a feltételezés, hogy de facto válságmenedzseri megbízást kaphatnak a Trump körüli káoszban. Az elnök környezetének orosz kapcsolatait két vizsgálatban firtatják, az egyiket a kongresszus, a másikat Robert Mueller független ügyész végzi.

És egy még nagyobb bomba

Ezek a hírek azonban szinte elhalványulnak ahhoz képest, amiről a CNN írt. Orosz kormányzati tisztviselők állítólag arról beszéltek egymással telefonon, hogy kormányuknak Trumpot és egyes vezető tanácsadóit méltatlan helyzetbe hozó információk vannak a kezében. Az egyik informátor szerint pénzügyekről van szó. A beszélgetést a sajtóorgánum szerint az amerikai hírszerzés csípte el még a 2016-os elnökválasztási kampány idején.

E szerint a forrás szerint a párbeszédből arra lehet következtetni, hogy az oroszok úgy gondolták, a kínos információk birtokában befolyást gyakorolhatnak a leendő amerikai adminisztrációra. Az informátorok ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy az oroszok túlzásokba eshettek várakozásaikkal kapcsolatban.

Biztosan voltak lájtos bizniszek

Az értesülést a Fehér Ház az elnököt lejárató kampányba illő kacsának minősítette, az FBI nem kommentálta a történetet. A CNN ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Christopher Steele volt brit kém azt állította, hogy az oroszok Trump lejáratására alkalmas anyagok birtokában vannak és az elnök fia 2008-ban arról beszélt, hogy a családi üzlet sok pénz szerez orosz forrásokból.

Trump személyes ügyvédei viszont olyan pénzügyi beszámolókat mutattak be, amelyek szerint az ingatlanmágnás-elnök nem kapott befektetői pénzt orosz forrásokból és nem adósodott el orosz hitelezőknek az elmúlt évtizedekben.

Ugyanakkor azt elismerik, hogy Trump szerzett jövedelmet a 2013-as Miss Universe szépségversenyből, amelyet Moszkvában tartottak. Emellett eladott egy floridai ingatlant egy orosz milliárdosnak többmilliós profittal és más termék- és szolgáltatásértékesítéseinek vevői is lehettek oroszok. Emellett megszakítva az amerikai államfők több évtizedes hagyományát, nem hozta nyilvánosságra adóbevallásait sok-sok évre visszamenően.

Utána az özönvíz

Angela Merkel német kancellár már a múlt heti G7-es csúcstalálkozón figyelmeztette amerikai kollégáját, hogy ha az USA visszavonul a 200 nemzetet összefogó párizsi klímamegállapodástól - amivel olyan országokkal kerül egy csoportba, mint az egyezményből szintén kimaradó Szíria és Nicaragua -, akkor vákuumot hagy maga mögött a nemzetközi porondon.

Ebbe a résbe aztán más országok fogják betenni a lábukat, legfőképpen Kína, az USA legfőbb gazdasági ellenfele. Trump válasza erre az - ami a németekre a frászt hozza -, hogy nem érdekli, hogy egy globális hatalom vezetője-e vagy sem. Aztán a hét második felében meg is lépte a klímahátraarcot.

Jönnek a kínaiak

Hszi Csin-ping kínai elnök már januárban kihasználta az esélyt, amiről Merkel beszélt, amikor a davosi világgazdasági fórumon a szabadkereskedelem bajnokaként tálalta országát. Ezzel utalt Trump America First jelszavára, ami valójában azt jelenti, hogy az USA a magasra kapaszkodott ingatlanbefektető irányítása alatt csak akkor szándékozik betartani a nemzetközi kapcsolatok írott és íratlan szabályait, amikor azok illenek saját céljaihoz.

Ez a gondolkodás odavezet, hogy immáron nem Kína a nemzetközi játszótár rossz fiúja, aki eltapossa mások homokvárát, hanem az USA. Pekingnek megjöhet az étvágya, hogy itt-ott átvegye a vezető szerepet az USA-tól, és a dolgok jelenlegi állása szerint az EU-nak ez nincs ellenére. Szakértők szerint Kína a világ legmegbízhatóbb vezető hatalmaként fogja tálalni magát.

Már az élen vannak

Kína a világ legnagyobb tisztaenergia-befektetője 2012-óta. Tavaly 88 milliárd dollárt (a magyar GDP közel négyötöde) költött szél- és napenergiára. Ez volt a harmada annak az összegnek, amelyet a világ országai összesen a megújuló energiafajták felhasználásába fektettek.

A Bloomberg adatai szerint az idei első negyedévben további csaknem 18 milliárd dollárnyi tőkét költöttek erre, miközben Japán 4,1 milliárdot, az USA 9,4 milliárdot fektetett be.

Ugyanakkor rosszul jár a világ, ha Kína lesz a nemzetközi szabályok betartásának védelmezője. Peking tavaly például kivívta külföldi partnerei haragját azzal, hogy elvitatta a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos jogi státus quót és oly módon korlátozta Hongkong önállóságát, hogy azzal megsértette a városról kötött kínai-brit megállapodást.