A görög kormány szakértői gyors tempóban állítják össze azokat a reformjavaslatokat, amelyeket Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter jövő kedden eurózónás kollégái, az eurócsoport elé akar terjeszteni. Athén abban bízik, hogy elég meggyőző vállalásokkal tud előállni ahhoz, hogy az EU és az IMF már márciusban felszabadítsa az érvényben lévő görög hitelprogram 7,2 milliárd eurós utolsó részletének legalább egy részét - írta az athéni ekathimerini.com hírportál.

A hat pillérre épülő csomag adminisztratív reformokat is tartalmaz. Konkrétan arról van szó, hogy változtatni akarnak az adóbehajtáson, elsősorban azzal, hogy létrehozzák a pénzügyi tanácsot, egy pártsemleges ellenőrző szervezetet, azzal a feladattal, hogy ellenőrizze a kormány költségvetési politikáját. Emellett felállítanak egy olyan új hatóságot is, amely célzott adóellenőrzéseket végez.

Engedmények

A kormány vállalja, hogy néhány lépést hátrál választási ígéreteitől. A privatizáció leállítását például feladják, ehelyett arról akarnak tárgyalni, hogy mely állami cégek egy része kerülhet magánkézbe. Varufakisz hétfői tévéinterjújában arról beszélt, hogy a pireuszi kikötőben és a görög vasutakban nagyobb magántulajdont is el tudnak képzelni. Alekosz Flamburarisz tárca nélküli miniszter kedden leszögezte, hogy a víz- és az áramszolgáltatók magánosítását nem tervezik.

Az eurócsoportnak készülő javaslatcsomagból kivették azt az elképzelést, amely szerint elengedték volna az államnak tartozók adósságának egy részét. Ehelyett azt tervezik, hogy új törlesztési lehetőséggel könnyítik meg azok helyzetét, akiknek adó-, illetve tb-hátralékuk van.

Ingatlanadó

Még az általános utálatnak örvendő ENFIA ingatlanadó területén is visszalépnének. Ezt az egyik korábbi kormány vezette be a költségvetési bevételek növelése érdekében. Az adó mindenkire, a kis lakások tulajdonosaira is vonatkozik, és a villanyszámlákon jelenik meg, azaz az áram díjával együtt kell befizetni. A kormány az ENFIA teljes eltörlését tervezte, ám most úgy látják, hogy 15-20 százalékkal csökkentve egy évig még érvényben hagynák.

A radikális baloldali Sziriza vezette kormány vagyonadóval akarja kiváltani ezt a közterhet, ám azt nem tudják, hogy ez hogyan nézne ki. Csak az a biztos, hogy 2,6 milliárd eurót kellene behajtani belőle.

Segélyezés

Ezzel egyidejűleg tovább folytatják a válság szociális hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések kidolgozását is. A legnagyobb szegénységben élő embereknek, becslések szerint 150 ezer családnak, egy évre ingyenessé akarják tenni az áramszolgáltatást. Nagyjából 30 ezer háztartásnak 70 és 220 euró közötti lakásbérletidíj-támogatást akarnak adni. További lépésként 170 ezer családnak élelmiszerkuponokat osztanának ki. Az intézkedések összköltségét 200 millió euróra becslik.