Megtörve az ECB döntéshozóinak szinte egységes ellenállását a pénznyomtatás felpörgetésével szemben Lorenzo Bini Smaghi helyénvalónak tartaná, ha a bank az úgynevezett mennyiségi enyhítés (QE) politikájához fordulna - derült ki a kormányzótanács tagjának interjújából, amelyet a Financial Timesnak adott. Ez az eddigi legerősebb jelzés arra, hogy az európai jegybank kész új eszközöket alkalmazni az európai gazdaságban kialakult veszedelmes folyamatok megfékezésére.

Nem értem, mi értelme annak a kvázi vallási vitának, amely a QE körül kialakult - hangsúlyozta a bank vezetőségében betöltött helyét az év végén egy francia kollégájának átadó pénzügyi szakember. Ilyen lépesek történtek az USA-ban és Nagy-Britanniában, ahol a központi bank deflációs kockázatokat látott. Az ECB jelenleg nem számol az árak csökkenésével az eurózónában, de ha a körülmények megváltoznak, nem látom be, miért ne lehetne - a helyi feltételekhez igazítva - ilyen módszereket bevetni.

Kötvényeket vásárolhat a jegybank

Smaghi szerint a központi bankoknak határozottnak kell lenniük - ennek jegyében nem zárja ki, hogy az ECB beavatkozzon az eurózóna kötvénypiacának működésébe. Meghatározhat hozamplafont vagy a referenciául szolgáló német állampapírok hozama feletti felárat határozhat meg, amelyet vásárlásaival védeni szándékozik.

Ez az, amit a Bundesbank élesen ellenez, arra hivatkozva, hogy az uniós szerződés megtiltja az ECB-nek, hogy támogassa az eurózóna államait. Jürgen Stark, a bank kormányzótanácsának egyik német tagja, aki szintén távozik a testületből, éppen azért adja át székét másnak, mert már az ECB eddigi kötvényvásárlásait is ellenzi.

Engedelmességre kell szorítani a piacokat

Az ECB-nek biztosnak kell lennie abban, hogy a pénzpiacok továbbítják a reálgazdaság felé azokat az impulzusokat, amelyeket monetáris politikájával, kamatváltoztatásaival elindít. Más szóval gondoskodnia kell arról, hogy szándékai érvényesüljenek - folytatja érvelési az olasz pénzpolitikus. Nyilvánvaló ellentétben német kollégáival úgy véli, hogy a bank vezetőinek nem szabad elbújniuk a jogászok, a jogi érvek mögé, hogy ezzel elkerüljék a szükséges lépéseket.

Az ECB szerdán 489 milliárd euró hároméves hitelt nyújtott több mint 500 európai banknak azzal a céllal, hogy enyhítse a piaci bizalmatlanságot. Elemzők szerint ez a helyes irányba tett lépés volt, de csak átmeneti hatást ígér. Ezét a banknak tovább kell mennie a megkezdett úton - a szakértők úgy látják, egy ponton elkerülhetetlen lesz, hogy a QE-hez folyamodjon.