Kártérítés járhat a válságintézkedésekért?

Csehországban kártérítést követelnek vállalkozók azért a kárért, amit a válságintézkedések okoztak nekik, közel két tucat egyéni követelés érkezett és csoportok is alakulnak, amelyek kártérítéssel foglalkozó jogászokkal álltak össze.
Barabás Júlia, 2020. június 2. kedd, 18:55
Fotó: Shutterstock

Csehországban egymás után nyújtják be a vállalkozók a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések kapcsán kártérítési igényeiket - adta hírül a Radio Praha. Közel két tucat egyéni igény érkezett összesen 188 millió korona értékben a belügyminisztériumhoz. Hírek szerint több száz további kártérítési igényt fognak benyújtani csoportosan.

Bárki, aki úgy gondolja, hogy eséllyel kérhet kártérítést az államtól azokért a károkért, amelyeket a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett intézkedések okoztak neki, augusztus végéig nyújthatja be az igényét. Ahogy szaporodnak a kérvények, azzal párhuzamosan nő a frusztráció a vállalkozókban, hogy eddig semmit sem kaptak. Eközben még az sem világos, milyen károkra hivatkozva lehet kártérítést kérni és mennyit.

A törvényen múlik

Jan Julínek utazó színháza 100 százalékban elvesztette a jövedelmét, amikkor betiltották az előadásokat, vállalkozása semmi állami támogatást nem kapott, és most azon studírozik, hogyan számolja ki, mennyit járna neki. Miközben a cég és minden alkalmazottja egyik napról a másikra vesztette el összes bevételét, a költségek megmaradtak. Ezek közé tartoznak a fellépések helyszíneinek bérleti díjai és a telefonköltségek.

A cseh kormány eredetileg a válságtörvény alapján rendelkezett a rendezvények betiltásáról, az üzletek bezárásáról és az emberek szabad  mozgásának korlátozásáról, majd egy héttel később, hogy elkerülje a kártérítési kötelezettséget, átváltott a közegészségügyi törvényre, amely nem ígér a károkért kompenzációt.

Lehet próbálkozni

Tomás Sokol ügyvéd szerint a válságtörvény alapján jogosan fel lehet lépni az állammal szemben, még az egészségügyi minisztérium különleges intézkedései esetén is. Ugyanakkor, aki erre adja a fejét, annak hat hónap áll rendelkezésére, hogy benyújtsa pénzügyi kompenzáció iránti igényét. Ha a kormány bezáratta valakinek az üzletét március 13-án, akkor a törvény feltételezi, hogy március 14-én reggel  már tudta mennyi kárt szenved el egy-egy nap kieséssel. Ez az a pillanat, amitől kezdve a hat hónapos határidő ketyegni kezd.

Az ügyvéd azt is megjegyzi, hogy adminisztrációs hibából fakadó kárért is lehet perelni, ami azért érdekes, mert a prágai városi bíróság április közepén négy olyan intézkedést érvénytelenített, amelyet az egészségügyi minisztérium hozott. Az ilyen ügyekkel kapcsolatos panaszoknak nincs benyújtási határidejük, viszont a pereskedés évekig eltarthat.

Pavel Dapecí cipőkészítő, akinek szintén be kellett zárnia üzletét, másokkal összeállva kollektív kártérítési igénnyel próbálkozik, és szakértők szerint jó esélyük van arra, hogy kapnak is valamit, mivel ilyen ügyekkel foglalkozó ügyvédi iroda képviseli őket. Kompenzációt kaphatnak fix kiadásaik után, mint amilyen például a bérleti díj, a rezsi, az eszközök lízingelése. Emellett az elveszett nyereség után is kaphatnak valamit, bár erre azért korai lenne mérget venni.

HOZZÁSZÓLÁSOK