Húsz éve vártak erre - megint az oroszok járhatnak jól

Vlagyimir Putyin orosz államfő ugyan történelminek minősítette a Kaszpi-tenger jogi viszonyait rendező államközi szerződést, amelyet a környező országok vezetői írtak alá, ám a legfontosabb kérdést nyitva hagyták a felek. A végső csúcsértekezletet fél éven belül újabb csúcs követi.
Komócsin Sándor, 2018. augusztus 25. szombat, 09:08

Az elemzők, akik két évtizede figyelemmel kísérik a Kaszpi-tengeren osztozkodó országok végeérhetetlen tárgyalásait a tenger jogi kérdéseiről, meglepődve értesültek róla, hogy augusztus közepén a kazahsztáni Aktau városában tartott csúcsértekezleten lezárták csúcsértekezleteik sorát. A gond az, hogy néhány kérdésről, köztük a legfontosabbról nem jutottak dűlőre egymással - kezdi háttéranyagát a bne InelliNews régiós portálon Ben Aris, a sajtóorgánum berlini munkatársa.

A résztvevő országok - Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán bölcs vezetői éppen csak arról nem döntöttek, hogyan osztozzanak államaik a tenger alatt lévő szénhidrogénkincsen. Ez az utolsó csúcsértekezletet követő tovább tárgyalásokon fogják rendezni - külügyi vezetők az elsőt fél éven belül megtartják. Arról sikerült megállapodniuk, hogy mindegyikük saját felségterületének tekintheti a partjától 15 tengeri mérföldön belül lévő vízfelületet és további 10 mérföldön belül halászhat. A középső rész közös.

Tenger vagy tó

A felek nem találtak megoldást arra az örök kérdésre sem, hogy tengernek vagy tónak tekintsék a Kaszpi-tengert. Az első esetben definíció szerint a partján osztozó országok csak egy bizonyos határig rendelkezhetnek felette, a többi a nemzetközi vizek kategóriájába esne, a második eseteben teljes területét fel kellene osztaniuk egymás között. Végül egyik mellett sem tették le a voksukat.

E helyett a megállapodás szerint a négy Magyarország területének megfelelő felszínt közösen használják, ám a tengerfeneket, amely alatt az értékes gáz- és olajlelőhelyek vannak, kétoldalú megállapodások alapján fel fogják osztani egymás között.

Sikerült megegyezniük a tengerfenék és az az alatti rész biológiai kérdéseiről és a katonai együttműködésről. Tilos harmadik országoknak bázisokat átengedni a térségben - ez orosz kérésre került be az egyezménybe és utat nyit az előtt, hogy Moszkva tovább erősítse amúgy is jelentős haditengerészetét a Kaszpi-tengeren. Iránban ki is akadtak ezen, lévén a térség hagyományosan perzsa befolyás alatt állt, mielőtt az oroszok 200 éve ki nem szorították az irániakat.

Gigantikus vagyon

Azerbajdzsán és Türkmenisztán engedélyt kapott, hogy vezetéket építsen a tengerfenéken energiahordozók szállításához Közép-Ázsiából az EU-ba, ám szakértők szerint kérdéses, hogy ezt lefektetik-e, mert nem kínál gazdaságos lehetőséget a térség olajának exportjára. A felek építhetnek csővezetékeket és kábeleket saját felségterületükön, de csak a többiek környezetvédelmi engedélyének megszerzése után. A déli térségben csak a tengerfenék teljes felosztása után lehet csöveket lefektetni.

Látva a tenger alatti javak elosztásával kapcsolatos kudarcot az orosz Izvesztyija című lap pikírt megjegyzéssel tudósított a megállapodás aláírásáról. Úgy tűnik, hogy az érintett államok informálisan elismerték, hogy képtelenek megállapodni az olaj- és gázlelőhelyek elosztásáról, továbbá a tranzit csővezetékek lefektetéséről. Nyugati becslések szerint 30 milliárd tonna kőolaj és 145 ezer milliárd köbméter földgáz lapul a Kaszpi-tenger feneke alatt.

A fotó forrása: Pixabay

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Czirok_a_gasztroblogger, 2018.08.25 21:27

@Czirok_a_gasztroblogger: "a sekély Kaszpi-tenger télen befagy"

Mikor ott dolgoztam, mi is a Kaszpi-tengerbe torkolló Ural folyó jegén át jártunk át a kazah olajfőváros egyik oldaláról a másikra. A hotel a folyó egyik partján volt, az iroda a másikon, és a poén az volt az egészben, hogy az egyik part még Európához, a másik már Ázsiához tartozott, a földrészek a közeli híd hídfőin is ki voltak írva, így gyakran megtörtént, hogy egy nap alatt 4-5-ször is átmentem Európából Ázsiábatés vissza...

Ha ha ha

A helyi kazakok egyébként ilyenkor jéghorgászattal múlatták az időt (igaz fogni nem láttam őket bármit is), vagy, ha ezt megunták, ladával mentek csúszkálni a jégre. Egy helyi kollégám, akinek a bátyja a helyi kórházban dolgozott, mesélte hogy ebben az időszakban a legtöbb páciensük a beszakadt jég alól kerül hozzájuk.

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Czirok_a_gasztroblogger, 2018.08.25 21:01

Egy pár megjegyzés a cikkhez:

- az azeri/türkmén gáz csak egy régi, mellesleg elég költséges vágyálom az EU számára. Az oroszok rég kivásárolták az innen exportálható jelentősebb mennyiségeket, többek között ebbe bukott bele a Nabucco, tizenvalahány év és jelentős költségek után.

- Irán jelenleg az oroszok - igen jelentős - katonai támogatását élvezi, már csak ezért sem lép(het) föl komolyabb követelésekkel a Kaszpi-térségben.

- Az említett megállapodástól függetlenül vígan termeli az olajat a Kaszpi-tengerből Kazahsztán, Oroszország és Azerbajdzsán. Azaz, csak bizonyos, a környezeti adottságokból adódó körülmények (pl. hogy a sekély Kaszpi-tenger télen befagy) hátráltaják az olajtermelést, Kazahsztán esetében már több mint 20 éve...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2018.08.25 13:05

megszoktuk mar, az oroszok megint nyertek. hogy pontosan mit, azt felesleges reszletezni, igy kell eladni a semmit gyozelemkent...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html