Közelebb vagyunk a világháborúnál is nagyobb katasztrófához

Nem tűntek el azok a jelenségek, amelyek alapján úgy láthatjuk, hogy a XX. század vészterhes harmincas éveinek időszakához hasonló éveket élünk, ám van egy nagy különbség: a történet vége egy világháborúnál is pusztítóbb katasztrófa lehet.
Komócsin Sándor, 2019. január 2. szerda, 16:30
Fotó: Stocksnap

A huszadik század harmincas éveinek dühe és megalkuvása visszatért a 2010-es évekre - véli Larry Elliott, a Guardian gazdaságra szakosodott publicistája. Abban a korszakban a tömeges munkanélküliség, a totalitárius politikai ideológiák és háború forralták az előbbit, míg Neville Chamberlain brit miniszterelnök híres alkuja, az 1938-ban aláírt müncheni egyezmény, amely utat nyitott Csehszlovákia feldarabolása előtt a béke megőrzésének reményében, az értelmetlen megalkuvás szimbólumává vált.

A Guardian szerzője szerint a világ hasonló helyzetbe került, mint a két világháború között: valami nagyon rosszul alakult a világgazdaságban. Akárcsak akkor az elmúlt 20 évben is azt tapasztalhattuk, hogy egy megalapozatlan gazdasági boomot mély recesszió követett 2008-2009-ben, majd ezután a gazdaságtörténet leggyengébb kilábalása következett.

Tüneti kezelés

A nagy jegybankok el vannak telve maguktól, hogy sikerült megelőzniük az 1930-as évek nagy gazdasági depressziójának megismétlődését, de ehhez az úgynevezett monetáris enyhítés keretében hosszú időn át pénzzel kellett elárasztaniuk a piacokat. Ez spekulációs buborékok kialakulásához vezetett az áru-, részvény- és ingatlanpiacokon. Ma már ezek leeresztésének jeleit látjuk például az eső olajárakban és abban, hogy a Wall Street 1931 óta nem látott gyenge teljesítményt nyújtott az év végén.

Időbe tellett, mire annak idején a vonakodó kormányok belátták, hogy a régi módszerek nem működnek. Fel kell adni az aranystandardot (a valuták szabad átválthatóságát aranyra), az állami beavatkozás minimumon tartását, a piac mindenhatóságának elvét. Az előbbit Nagy-Britanniával az élen egymás után adták fel az országok, az utóbbi kettővel szemben az USA elindította a New Dealt, amit aztán később mások is követtek.

Nincsenek mély reformok

Most azonban nem látunk ilyen mély reformokat a világgazdaság egy évtizeddel ezelőtti klinikai halálba süppedése óta. A kormányoktól inkább várják, hogy tartsák egyensúlyban költségvetésüket, mint hogy gazdaságösztönözésre költsenek. A tőke oda áramlik, ahova akar, a bankrendszer, amelynek gyenge ellenőrzése megalapozta a 2008-as pénzügyi összeomlást, alig változott és végül, de nem utolsósorban a tőke és a munka hatalmi egyensúlyának felborulása az előbbi javára nem változott. A gazdasági növekedést eladósodás alapozta meg - leginkább a jegybankok kötvényvásárlásainak formájában. Mindez korábban is fenntarthatatlan volt és újra az lesz.

A helyzetet az teszi igazán rosszá, hogy a jövedelmek és a vagyon elosztásának jelenlegi aránytalansága a 80 évvel ezelőtti helyzetet tükrözi. A reálbérek alig nőttek az elmúlt években: akinek saját lakása, részvényei vannak, az jól jött az elmúlt évtizedből, aki gyengén fizetett munkájából él és kicsi a megtakarítása, az rosszul.

Borzalmas elegy

Ezek a tényezők - a gyenge gazdasági teljesítmény, korábbi üzleti szokások visszatérése és az érzés, hogy a vergődés közben egyesek emelkednek, mások süllyednek - szintén a régi időkből ismert politikai jelenségek feléledéséhez vezettek. A nacionalizmus, a populista vezetők, a dühös, radikális politikai irányzatok visszatéréséhez. Az emberek az 1930-as években vonzódtak az erős emberekhez, mivel úgy látták, hogy a mérsékelt politikusok rosszul teljesítenek - most ugyanezért sikeres Vlagyimir Putyin Oroszország, Recep Tayyip Erdogan Törökország, Jair Bolsonaro Brazília és Donald Trump az USA elnöke.

Visszatértek az akkori idők rákfenéi, a protekcionizmus és a kereskedelmi háborút, bár a Kína és az USA között kibontakozó büntetővám-háború inkább csak egy csetepaté. A Trump "America First" politikájában meghirdetett elzárkózást is feltalálták már az 1920-1930-as években. A befelé fordulás, a vámfalak építése, a bevándorlás kárhoztatása a Guardian szakírója szerint abból fakad, hogy az emberek úgy látják: a globalizáció gyümölcseit a társadalmi hierarchia felső régióiban élők élvezik.

Nagy különbség

Az egyetlen nagy különbség a két időszak között, hogy jelenleg nem láthatunk olyan ideológiai háborút, mint akkor. A nagy depresszió idején sokan gondolták, hogy a kommunista rendszer ötéves terveinek bevezetése alternatívája lehet a piacgazdaságnak. A tervgazdaság azóta a Szovjetunióval együtt a történelem süllyesztőjébe került.

A szabadpiaccal egyedül a környezetvédelem helyezkedik szembe. Az egyik oldalon úgy gondolják, hogy a gazdasági növekedés kínál megoldást a társadalmak bajaira, a másikon viszont úgy, hogy a bővülés forszírozása az emberi civilizáció elpusztításával fenyeget.

Közeleg az idő

A kormányok tisztában vannak a globális felmelegedés jelentette egzisztenciális veszéllyel. Tudják, hogy változtatniuk kellene országuk gazdaságainak működésén a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében, ami áldozatokat követelne az emberektől. Azzal is tisztában vannak, hogy halaszthatatlanul cselekedniük kellene, mert a légkör túlzott felmelegedése visszafordíthatatlanná válik. Ennek ellenére a decemberi katowicei klímacsúcson aláírtak egy olyan cselekvési tervet, amelyről tudják, hogy elégtelen a katasztrófa elkerüléséhez.

A Guardian publicistája szerint ezért ez a lengyel város megfelel 1938 Münchenjének, a záródokumentum pedig ugyanolyan megalkuvás, amilyen a müncheni egyezmény volt. Akárcsak az 1930-as években a világ vezetői elhalasztották az elkerülhetetlen cselekvést. A legfejlettebb országok akkor elkerülték a legrosszabbat, mármint a nemzeti szocializmus átvételét, ám éppen hogy csak. Most ismét közeleg az igazság pillanata.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

zappara, 2019.01.03 10:22

@zappara: a fordított cikknek vannak más vonulatai is...amivel szintén nagyrészt egyetértek...mert nincs más választásom..sajnos..valóságos igen rossz folyamatok zajlanak a világban
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2019.01.03 10:16

@na4: >Biztosan kevés volt az eladott példányszám, ezért kellett egy jó nagyot rettegni. <
azért rándítod meg így a válladat erre acikkre, mert nyivánvalóan fogalmad sincs arról, hogy milyen fontos dologról van szó....és mennyire valóságosról..arról meg pláne nem, hogy valójában milyen következményekkel számolhatunk
korodtól függ persze, hogy megéred-e..de már nem kell sokat várni..sőt, elnézve a folyamatokat, már be is rúgta az ajtót a globális felmelegedés, még egyszerű, hozzá nem érő emberként és érzékelheted, ha figyelsz és tudod értelmezni vmennyire az eseményeket (ami jelzem, nem meleggel, hanem jégkorszakkal fog végződni minden más "kellemetlen" melléktermékekkel együtt)
vagy biztos nincs egy rokonod sem, akinek a jövőjét féltheted és a többiekre pedig magasról szarsz
és valóban rosszabb lesz egy világháborúnál (habár háborúkat is fog hozni rendesen), mert ott valszeg nagyobb a túlélési lehetőség....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2019.01.03 08:15

Na ebbe aztán mindent belevett szegény fickó, hogy jó nagyot rémüldözzünk. Biztosan kevés volt az eladott példányszám, ezért kellett egy jó nagyot rettegni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Panzerkraftwagen_Drei, 2019.01.02 22:23

Hacker group threatens to leak 9/11 truth unless paid in bitcoin

https://www.rt.com/usa/447909-hackers-threaten-911-truth/
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Warlock, 2019.01.02 19:11

@neduddgi2:

:DDDD jó a dumád... kár, hogy ezért itt rövid úton kitiltás jár... :DDD

Amúgy kár Sándornak címezned a mondandódat, Sándor többnyire utópisztikus cikkeket fordít angolról magyarra egy az egyben, ennyi... ő fordító, nem újságíró.

Egyébként a cikkeit többnyire értelmetlen elolvasni, hebehurgya ömlengések, vészmadárkodások, de ez speciel egy üdítő kivétel: nagyon szép, és korrekt összefoglalása az eredeti szerző részéről a probléma gyökerének, és szerintem 100%-ban fején találta a szöget. Sándorunkat ezúttal dicséret illeti, hogy több év kihagyás után ismét egy értelmes cikket szakfordított és publikált. Haladás... Megy ez Sándor...

ZSDisney... óriási... :DDDD
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html