Katasztrófához vezet, ha odacsap az EU

Miközben a szakértők egy része azt várja az Európai Bizottságtól, hogy tartassa be az olasz kormánnyal az eurózóna költségvetési szabályait, van olyan szakértő, aki szerint éppen ez lenne a legnagyobb hiba, amit elkövethetnek.
Komócsin Sándor, 2018. október 28. vasárnap, 11:31
Fotó: Napi.hu

Az olasz költségvetés nem olyan felháborító, mint amilyennek látszik - írja Ashoka Mody, a Princeton University világgazdasággal foglalkozó vendégprofesszora a Bloombergen megjelent véleménycikkében. Ezzel élesen szembe megy a szerkesztőség álláspontjával, amely szerint az Európai Bizottságnak kőkeményen be kellene tartatnia a római kormánnyal az elődje által ígért költségvetési hiánycélt (a GDP 0,8 százalékát), nem szabad belemennie abba, hogy ennek háromszorosára (2,4 százalékra) emeljék a deficitet.

Az uniós illetékesek csúnyán leszólták az olasz vezetés tervét, miszerint az állami kiadások emelésével felpörgetnék a gazdaság növekedését, amire hasonló választ kaptak. Egyebek mellett az állampolgári alapjövedelem bevezetésével a leginkább rászorulók zsebébe tennének némi pénzt, amit tekinthetünk osztogatásnak és a gazdaságot a kereslet élénkítésén keresztül serkentő állami kiadásnak is. Mody szerint éppen az utóbbi az, amire Olaszországnak szüksége van - jó lenne, ha ezt Brüsszelben is felismernék.

Rossz körülmények

A világgazdasági kilátások a korábban vártnál gyorsabban romlanak, a kínai gazdaság lassulásának globális következményei vannak, az európai export gyengül, az eurózóna üzleti bizalmi indexe szintén - sorolja a rossz külső körülményeket. Mindez rosszul érinti Olaszországot, ahol alig nő az ipari termelés, és úgy tűnik, hamarosan recesszió válthatja fel a növekedést.

Ez az a háttér, amely előtt az egyre élesebb vita dúl az európai és az olasz vezetők között. A felek egyre durvábban szólnak be egymásnak, miközben az olasz gazdaság stagnál, és csak külső állami segítséggel kerülheti el a veszedelmes visszaesést, ami kezelhetetlen válságba sodorhatja az országot. Mody szerint a bizottság észszerűtlenül ragaszkodik ahhoz, hogy Róma tartsa magát az előző olasz kormány deficitígéretéhez, mert ezzel csak rontana a helyzeten, ami végső soron az év végére növelné a GDP arányos deficitet is.

Kezelhető ösztönző

Ehelyett mindkét félnek egy menedzselhető ösztönzőprogramon kellene studíroznia. Mivel az államadósság eléri a GDP 132 százalékát, ami rendkívül magas, mindenekelőtt rögzíteni kellene, hogy a költségvetési hiány nem lehet nagyobb a GDP 2,4 százalékánál, amit a római kormány tervez. Cserébe azért, hogy ezt az EU elfogadja, az olasz félnek le kellene mondania túl optimista növekedési várakozásáról, aminek alapján kiszámolták a büdzsé számait, köztük a deficitet.

Kisebb GDP-nek kisebb a 2,4 százaléka, azaz kevesebbet lehet költeni, mint amennyit akarnak. Viszont ha utólag derül ki, hogy a gazdaság nem nő úgy ahogy várták, akkor az eredeti kiadások aránya ehhez viszonyítva túl magas lehet.

További kérdés, hogyan költsék el a pénzt. A tankönyvi válasz erre az, hogy a kormány finanszírozzon infrastrukturális beruházásokat, ám ezt most nem feltétlenül kell követni. Az olasz kormányok a pénzügyi válság után, a lassú növekedés idején adósságtörlesztés nélkül számolva többlettel értek el költségvetéseikben, miközben a hanyatlás miatt a lakosság jelentős részének romlott a helyzete. Mody egyetért az IMF-fel abban, hogy az ilyen megszorítások után indokolt a rászoruló családok szociális támogatásának növelése.

Rossz ötlet

A római kormány homályos, kiszámíthatatlan politikája miatt a piaci befektetők elfordultak az országtól, amit csak súlyosbított az EU ledorongoló véleménye a költségvetés benyújtása után. Egyesek szerint ez jó, mert a piaci nyomás, azaz az olasz kötvények iránti kereslet zuhanása jobb belátásra térítheti az ország vezetését.

A Bloomberg publicistája szerint ez ostobaság. Az amúgy sem túl stabil lábon álló olasz bankok, amelyek rengeteg hazai államkötvénnyel rendelkeznek, még nehezebb helyzetbe kerülhetnek, ami beindíthatja a régi ördögi kört: a kormánynak meg kell mentenie pénzintézeteket, ami miatt nő az adóssága, amit a bankok finanszíroznak, amelyek ettől még nagyobb bajba kerülnek.

Mindezek tükrében a gazdasági és politikai katasztrófát kockáztatják a felek, ha tovább folytatják sehova sem vezető vitájukat. Ha az EU elismerné, hogy az olasz gazdaságnak szüksége van némi állami ösztönzésre, az a piacokat is megnyugtatná, azaz mérséklődhetnének az olasz államkötvények hozamai, olcsóbbá téve az államadósság törlesztését. Mody szerint ezért az európai vezetőknek gyorsan felül kellene vizsgálniuk jelenlegi álláspontjukat.

A fotó forrása: Pixabay

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

terabit, 2018.10.28 23:44

Az EU "vezetői" mintha azon igyekeznének idegen ügynökként, hogy totálisan szétverjék az EU-t.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2018.10.28 22:53

Az EU hajlamos kettős mércét alkalmazni: még melyik országtól követel meg a 0,8%-os hiánycélt? Ez egy agyrém! Nem kellene keménykedni az olaszokkal. Más országok 2,4%-os deficitjét kitörő örömmel fogadják.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html