A görög politikai pártok nagyon nehezen találnak képviselő-jelölteket a közelgő választások előtt - jelentette a Financial Times. Főként a helyi közösség előtt nem vállalják a megmérettetést a potenciális jelöltek, az ismert értelmiségiek, illetve az önkormányzati tisztviselők. Az ok egyszerű: bő két év kíméletlen válságkezelése után a politikai elit megítélése katasztrofális, az emberek tolvajoknak és hitszegőknek tartják képviselőiket, úgy vélik, hogy a politikusok korruptsága vezetett el az ország súlyos gazdasági válságához.

A választási győzelemre esélyes Új Demokrácia és a válságkezelés nagyját levezénylő szocialista Pasok szervezői egyaránt azt tapasztalták, hogy a szokásosnál kevesebb a képviselőségre aspiráló jelölt. Már nincs sok idő hátra: a parlamenti választásokat várhatóan május 6-án tartják, s bár hivatalosan még nem írták ki a szavazást, a kampány máris javában tart.

Dezertőrök és árulók

A ciklus végének közeledtével egyre nehezebb elfogadtatni a kormány törvénytervezeteit. A koalíciót alkotó két párt, az Új Demokrácia és Pasok számos képviselője "dezertál", nem hajlandó megszavazni az újabb terheket okozó törvénytervezeteket, mert attól tart, hogy ez rontaná újraválasztási esélyeit.

Van mitől félniük: a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a két politikai erő együtt a szavazatok 40-41 százalékára számíthat, ami messze elmarad a reformok továbbvitelének garanciáját jelentő 50 százalékos többségtől. Az Új Demokrácia esélyeit rontja, hogy egyik ismert képviselője, Panosz Kammenosz kilépett, Független Görögök néven új pártot alapított, amely a további reformokat elutasító programjával tíz százalékos támogatottságot szerzett magának.

Fájni fog

Az új görög kormánynak fájdalmas intézkedésekkel kell kezdenie működését: a második EU-IMF segélycsomag feltételeinek részeként 11 milliárd eurós költségvetési kiadáscsökkentésről kell döntenie júliusig. Enélkül ismét az államcsődöt kockáztatná. A Lukasz Papadémosz vezette kormány - legyűrve a képviselők ellenállását -  a múlt héten még átvert egy 3,3 milliárdos megszorító pakkot, de félő, hogy ez volt az utolsó reformintézkedése.

Némi reményt nyújt a görög válságkezelés folytatódásában bízó európai vezetőknek, hogy a reformokat ellenző politikai erők szétaprózódtak. Vagy féltucatnyi párt házal a nemzeti büszkeséggel, ráadásul ideológiai alapon megosztottak. A skála egyik végén a kommunisták, a másikon a szélsőjobb van.

A görög választási rendszer az első helyezettnek kedvez, így az Új Demokrácia és a Pasok együtt elérhet 45 százalékot. Helyi szakértők szerint azonban nagyon úgy tűnik, hogy az új kormány gyengébb lesz, mint az országot jelenleg irányító technokrata, szakértői kabinet. Ezért politikai bizonytalanság vár a gazdaságilag instabil Görögországra.