Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A februári fogyasztói árindex éves alapon 0,9 százalékra csökkent a januári 1 százalékról az eurózónában az Eurostat gyorsbecslése szerint; az elemzők korábban nem vártak változást.

A jelek szerint az inflációs nyomás rendkívül gyenge marad: miután a munkanélküliség 11 éve nem volt ilyen magas, a gazdasági növekedés pedig jelentősen lelassult, az európai vállalatok nem tudják a fogyasztókra hárítani az árak emelkedését.

A Fortis Bank Nederland NV vezető közgazdásza, Nick Kounis szerint csökkennek a bérköltségek is, és a cégek az Európai Központi Bank célszámainál is nagyobb árstabilitással számolnak.

Az OECD szintén kedden tette közzé saját inflációs statisztikáját - igaz, ez még csak a 2010 januári számokat tartalmazza. A jelentés szerint az energiaárak éves szinten 10,6 százalékos növekedése húzta fel 2,1 százalékra a fogyasztóiár-indexet a decemberi 1,9 százalék után a tagállamok átlagában. Az élelmiszerárak fékezőleg hatottak, hiszen az egy évvel korábbihoz képest 0,7 százalékkal csökkentek - igaz, decemberben még 1 százalék volt a mínusz. Az energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó magindex 1,6 százalékos növekedést mutatott januárban, azaz nem változott decemberhez képest.

Az eurózóna harmonizált fogyasztóiár-indexe 1 százalékra kúszott fel a decemberi 0,9 százalékról - ezt követte a februári fékeződés. Az USA hasonló januári mutatója jóval nagyobb, 2,6 százalék, míg a kanadai index 1,9, a brit pedig 3,5 százalékon állt - utóbbi a G7-országok legmagasabb értéke volt, miután az ország visszatért a 17,5 százalékos áfakulcshoz. Japán eközben továbbra is deflációval küzd, a fogyasztói árszínvonal 1,3 százalékkal múlta alul a 2009 januárit, míg decemberben még 1,7 százalék volt a mínusz.

Amint arról korábban beszámoltunk, a KSH által február 12-én közölt adatok szerint januárban a vártnál magasabb, 6,4 százalék lett a januári infláció. A gyorsulást az üzemanyagokat, a szeszes italokat és a dohányárut érintő jövedékiadó-emelések, az idényáras élelmiszerek drágulása, valamint az energiaárak növekedése okozta. Az OECD-ben csak a török (8,2 százalék) és az izlandi (6,6 százalék) infláció volt magasabb a magyarországinál.