Jack Lew, az USA pénzügyminisztere el fogja ismételni kormánya javaslatát, miszerint az eurózóna viszonylag jó helyzetben lévő országainak belső keresletük - s ezzel importjuk - élénkítésével ki kellene húzniuk a gödörből az európai gazdaságot - írja az Euobserver. A világ legfejlettebb országait tömörítő G7 csoport pénzügyi vezetőinek mai találkozóján elsősorban a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schaeuble számíthat noszogatásra, minthogy a hétszázalékos német exporttöbblet rovására volna helye egy lazább gazdaságpolitikának. Washington úgy látja, hogy a túlzott költségvetési konszolidációt fel kell adni.

Schaeuble korábban azzal reagált a megjegyzésekre, hogy sem az Egyesült Államok, sem Németország nincs abban a helyzetben, hogy leckéket adjon a másiknak. Ugyanakkor a múlt héten Olli Rehn, az Európai Bizottság - egyébként költségvetési héjának tartott - pénzügyi biztosa jelezte, hogy Franciaország és Spanyolország két-két éves haladékot kaphat arra, hogy deficitjét a GDP három százalékára mérsékelje. Rehn nemrégiben azt mondta, hogy az európai országok büdzséinek konszolidációja a GDP arányában átlagosan 0,75 százalékra zsugorodhat 2013-ban a 2012-es 1,75 százalékról.

Még több pénz

A G7 várhatóan megállapítja majd, hogy a lassuló infláció teret nyit azelőtt, hogy a világ jegybankjai további monetáris enyhítéssel próbáljanak életet lehelni a halvány gazdasági növekedésbe. Dél-Korea tegnapi kamatvágása (2,75 százalékról 2,5 százalékra) az 511. kamatcsökkentés volt a világon 2007 júniusa óta - emlékeztetett a Bank of America a Bloomberg cikke szerint. Lengyelországban minden idők mélypontjára, három százalékra vitték le a hitelköltségeket, Ausztrália 2,75 százaléknál tart, de Sri Lanka-i és a vietnami központi bank is beállt a csökkentők sorába.

Csak reménykedhetünk abban, hogy a fundamentális, reálgazdasági folyamatok visszaigazolják majd, amit a jegybankok csinálnak - mondja Mohamed El-Erian, a Pacific Investment Management Co. befektetési alap vezérigazgatója. A hatás egyelőre nem érzékelhető: a Citigroup elemzése szerint a gazdasági mutatók március közepe óta elmaradnak az előrejelzésektől, és immáron a legrosszabb kilátásokat vetítik előre 2012 augusztusa óta.

Nincs hatás

A legnagyobb jegybankok várhatóan nem fokozzák a beavatkozásukat, részben mert már így is elég nagyvonalúan szórják a pénzt, mint például a Fed, részben mert nem látják a hatást - véli Paul Donovan, az UBS AG londoni elemzője. A Bloomberg felmérése szerint a szakértők többsége 2015-ig nem számít az európai alapkamat további mérséklődésére. Sok jegybankárt zavar, hogy a gazdasági szereplők a központi bankoktól várják a válság megoldását a kormányok helyett.

A monetáris enyhítés ráadásul kétélű fegyver lehet. Egy Fed-bizottság például már februárban arra figyelmeztetett, hogy az olcsó pénz nagyobb hitelkockázat vállalására készteti a kereskedelmi bankokat és árbuborék alakulhat ki az amerikai termőföldek piacán - derül ki a testület ülésének héten nyilvánosságra került emlékeztetőjéből.

A jegybankokból áradó pénzhullámok ellenére a világgazdaság növekedése idén sem haladja meg a három százalékot, miközben a pénzügyi válság előtt évente átlag több mint négy százalékos volt a tempó - emlékeztetnek a londoni Capital Economics tanácsadó cég elemzői. A magyarázat egyszerű: a kormányok és a háztartások kényszerű nadrágszíjmeghúzása, adósságcsökkentése - főként Európában - elnyeli a pénzkínálat bővülésének hatását.