Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az uniós végrehajtó testület egész napos tanácskozásán kidolgozott javaslat José Manuel Barroso elnök szerint egyszerre ambiciózus és felelős, megfelel arra, hogy az unió eredményeket tudjon felmutatni a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés fellendítésében.

A tervezet szerint a kiadások uniós szinten a bruttó összjövedelem (GDP) 1,05 százalékára rúgnának, akárcsak a jelenlegi keret esetében. Ez azt is jelenti, hogy a bizottság igyekezett figyelembe venni a nagy befizető országok előzetesen jelzett álláspontját, amely szerint a büdzsé szintjének emelése nem lehetséges.

Barroso bírálatra számít egyes tagországoktól

Abszolút értékben, a várható tényleges kifizetéseket figyelembe véve mindazonáltal a javaslat mintegy 5 százalékos növekedést tartalmaz a jelenleg futó büdzsé 925 milliárd eurós keretéhez képest (972 milliárd). Barroso ezért szerda esti brüsszeli sajtótájékoztatóján elismerte, hogy egyes tagállamoktól bírálatra, ellenállásra számít a tervezet bizonyos pontjaival kapcsolatban.

Új bevételi forrásokat javasol az EB

A bizottság új bevételi forrásokat is javasol, köztük a pénzügyi tranzakcióra kivetendő illetéket, illetve egy uniós áfa-hányadot. Előbbi évi mintegy 30 milliárd eurós bevételt jelenthetne Brüsszel számításai szerint, a kettő együtt pedig hosszú távon a bevételi oldal 40 százalékát is elérhetné.

Kezdeményezte a bizottság emellett egy új alap létrehozását a tagországok közti összeköttetéseket segítő infrastrukturális, energiaügyi és távközlési fejlesztésekre, összesen 50 milliárd eurós költségvetéssel.

A mezőgadaságra jutna a legtöbb kiadás

A javaslat szerint nem változna a mezőgazdasági kiadások szintje. Hét év alatt 372 milliárd euró jutna erre az ágazatra, és ezzel a mezőgazdaság továbbra is a legnagyobb költségvetési fejezet maradna a belső felzárkóztatási kiadások (376 milliárd euró) mellett. Barroso itt arra mutatott rá, hogy a tervezet stabilitást biztosít, a gazdák további támogatását. Ha nem lenne közös agrárpolitika az unióban, a tagállamok egyenként a jelenleginél jóval többet költenének erre az ágazatra, mint a mostani rendszerben - fejtette ki az elnök.

A befektetéseket kell ösztönözni

Janusz Lewandowski költségvetési biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján Barroso "igazi páneurópai, integrációs költségvetésnek" nevezte a javaslatot. A büdzsé viszonylag kicsi az uniós össztermékhez képest, de annál nagyobb a hatása.
Európának egyszerre van szüksége gazdasági szigorra és növekedésre - üzente Barroso a kiadások féken tartását sürgető tagállamoknak. Hozzátette, hogy a növekedést a befektetések biztosítják, azokat kell tehát ösztönözni vagy megteremteni.

Felével emelnék az okatási, kutatási támogatásokat

Újító szemléletű költségvetésre tesznek javaslatot. Ennek illusztrálására Barroso kiemelte, hogy az oktatás és kutatás támogatására szolgáló területeken 50 százalék körüli emelést javasol a bizottság (15,2, illetve 80 milliárd euró).

Jelentősen, 70 milliárd euróra növekszik az unió külső kapcsolatainak építésére, ápolására szolgáló keret is.

Módosítanák a tagországi befizetések szerkezetét

A bizottság módosítaná a tagországok befizetési szerkezetét is, csökkentve a nettó befizetők terheit. Ezzel párhuzamosan felvetette viszont a visszatérítések (köztük a több milliárd eurós brit visszatérítés) távlati megszüntetését.

Javasolják azt is: öt év után vizsgálják felül a költségvetést, és szükség esetén módosítsák bizonyos pontokon.

A tervezetről most megkezdődik a vita a tagállamok és az uniós intézmények között. A bizottság reményei szerint egy éven belül megállapodás születhet róla a tagországok vezetői között, a jövő év végére pedig a végső jóváhagyásra is sor kerülhet.