Készpénzben úsznak a nagyvállalatok

Alacsony kamatozású számlapénzként, leginkább külföldön tartogatják egyre növekvő profitjukat a jól működő amerikai cégek, miközben a munkavállalók átlagos reálbére 2010-ben az 1999-es szintre esett vissza, és az állami adóbevétel sem nőtt a profitnövekedés arányában.
NAPI, 2012. július 24. kedd, 16:14
Fotó: Napi.hu

Az USA nem pénzügyi társaságai legalább háromszor annyi készpénzt és egyéb likvid eszközzel rendelkeznek, mint amennyi az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nyilvántartásaiban szerepel, tekintve, hogy a Fed csak a hazai eszközöket tartja nyilván. A Reuters kolumnistája, David Cay Johnston szerint a felhalmozott pénzt be kellene fektetni, munkahelyek létesítésére vagy osztalékfizetésre használni. Az Egyesült Államok rendelkezik olyan jogszabállyal, amely alapján büntetőadóval sújthatnák a működéshez nem szükséges vállalati készpénzt. Eddig ritkán alkalmazták ezt az eszközt, pedig a parlagon pihenő tőke a Reuters szakértője szerint kifejezetten káros a gazdaságra.

A világ számos országában aktív amerikai vállalatok összesen 4800 milliárd likvid eszközt halmoztak fel 2009-ben, (ez 5100 milliárd mai dollárnak felel meg), tehát a Fed által korábban közölt 1700 milliárd dollár háromszorosát. Az amerikai törvények a tengerentúli profitot nem adóztatják meg, ha az offshore leányvállalat birtokolja a pénzt. A vállalatok szerint nehéz befektetni, mivel a csökkenő bérek és növekvő munkanélküliség csökkenti a keresletet termékeik és szolgáltatásaik iránt, a válság idején pedig az aggódó vállalatvezetők számára biztonságot jelent a felhalmozott készpénztartalék.

Nyoma sincs a válságnak: még több készpénzt halmoztak fel

A válság sem változtatott a helyzeten: az amerikai vállalatok adózás előtti nyeresége a 2009-es 1500 milliárd szintről majdnem 2000 milliárdra nőtt 2011-ben, a befizetett adó jóval kevésbé. Az osztalékok, a bérköltség vagy a tőkeköltség is kisebb mértékben nőtt a profitnál, az eredmény: még több készpénz. Az USA minden egyes lakosára 16 700 dollár jut, 53 százalékkal több, mint 2004-ben. A dolgozók rosszabbul jártak: minden ötödik amerikai vagy munkanélküli vagy alulfoglalkoztatott, miközben az átlag reálbér az 1999-es szintre süllyedt vissza. A nem adóztatott profit miatt csökken a cégek adóterhelése, miközben a magánszemélyeké nő.

Az amerikai törvények elvileg megengednék, hogy 15 százalékos extra adóval (a 35 százalékos társasági adó felett) sújtsák azt a készpénzmennyiséget, ami nem szükséges a vállalat működéséhez, az adóhivatal még mechanizmust is dolgozott ki 1965-ben, hogy kimutassák, mennyi a túl sok. A szabályt eddig csak néhány (általában kevés tulajdonossal rendelkező) magáncégre alkalmazták korábban, bár minden vállalatra vonatkozik, az egyetlen kiskapu a külföldi, nem adóztatott offshore profit. Néhány multicég azt ajánlotta, 85 százalékos "munkahelyteremtő" adókedvezmény mellett több több mint ezer milliárd dollárt hoznának haza, bár a szabályokon múlik, valójában mire fordítanák pénzüket.

HOZZÁSZÓLÁSOK