Készülnek a katasztrófa-forgatókönyvek - szörnyű lehet 2015

A jövő év nem mindennapi izgalmakat ígér Európának. A görögök kiebrudálhatják az EU-IMF párost, ám ebben az esetben példátlan pénzügyi összeomlás vár rájuk. A görög fordulat mintául szolgálhat a spanyolországi választásokhoz és ötleteket adhat a többi európai kormánynak, élükön a francia és az olasz vezetéssel.
Napi.hu, 2014. december 29. hétfő, 16:43
Fotó: Reuters

Nem hatotta meg a görög ellenzéket, hogy már az elnökválasztás hétfői harmadik fordulója előtt megkapták az első figyelmeztetést az ország esetleges gazdaság irányváltásának súlyos következményeivel kapcsolatban. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a Bildnek adott karácsonyi interjújában világossá tette: Berlin elvárja, hogy Görögország teljesítse szerződéses kötelezettségeit.

Hogy még világosabb legyen, hozzátette: a korábbi és a jelenlegi rendkívüli intézkedések végigvitelére gondol, függetlenül attól, milyen eredményt hoznak az előrehozott választások. Schäuble elismerte, hogy Görögország "óriási haladást" ért el 2009 óta adósságválságának legyűrésében. (A 2009 novemberében megválasztott kormány decemberben jelentette be, hogy az egymást követő kormányok tíz éven át meghamisították az államháztartási adatokat, ezért a költségvetési hiány sokkal magasabb a bevallottnál - a szerk.)

Baj lesz, ha...

A német pénzügyminiszter még azt is hajlandó volt elismerni, hogy az országot 2010 tavasza óta finanszírozó EU-nak és IMF-nek kicsit jobban kellene értékelnie a görögök erőfeszítéseit. Ugyanakkor leszögezte, hogy bármilyen új kormány alakul, végre kell hajtania az elődei által bevállalt megszorításokat is. Végül megígérte, hogy a donorok folytatják a görög erőfeszítések támogatását az ország pénzügyi helyzetének javítására. "Ha azonban Görögország más irányba indul el, akkor nehéz helyzet alakul ki" - tette hozzá.

Nem késett sokat Brüsszel karácsonyhoz illően, szépen becsomagolt figyelmeztetése sem. Miután véglegessé vált, hogy az elnökválasztás kudarca után január 25-én előrehozott parlamenti választások lesznek Görögországban, Pierre Moscovici az Európai Bizottság pénzügyi biztosa közleményében állapította meg, hogy a január végi szavazáson a görögök ismét döntenek jövőjükről. Európa erős elkötelezettségére, a görög szavazók és politikai vezetők nagy részének támogatására és a szükséges növekedésbarát reformfolyamatra alapozva Görögország az eurózónában folytathatja pályafutását - tette hozzá nem kihagyva, hogy reformok nélkül nem megy.

Nagyon vicces...

A görög válság kiújulásának közeli lehetősége beindította a twitterező szakértők viccelődési kedvét. "Merry Crisis and a Happy New Fear" forgatta ki egyikük a hagyományos karácsonyi jó kívánságokat. Másikuk Gikas Harduvelisz görög pénzügyminiszternek szúrt oda, aki szerint minimális a veszélye annak, hogy a betétesek kivonják megtakarításaikat a görög bankokból. Euróban vagy drachmában? - szólt a pikírt kérdés.

Sokkal komolyabban fogalmazott az a twitterező, aki szerint nem az a fő kérdés, hogy Görögországban visszatér-e a 2011-es válság, hanem az, hogy ez a krízis csak a főpróbája lenne-e a spanyolországi vagy olaszországi politikai-gazdasági fejleményeknek. Ezzel egyetértenek az londoni Eurasia Group kutatóintézet elemzői is - derült ki az MTI jelentéséből.

Az idegességet jól mutatta, hogy az athéni tőzsde ASE indexe 11 százalékkal zuhant hétfőn - igaz, ez később mínusz öt százalékra szelídült -, a tízéves államkötvények hozama kilenc százalék fölé ugrott, ami messze a finanszírozhatóság határán felül van, az euró pedig 28 hónapos mélypontra gyengült a dollárral szemben - írta a CNBC. Az aggasztó adatok közé tartozik, hogy a görög államadósság a GDP 175,5 százaléka, a munkanélküliségi ráta 26 százalékos, ezen belül a fiatalok körében eléri az 50 százalékot.

Választási matek

A legfrissebb, karácsony előtt készült közvélemény-kutatás szerint, ha most hét végén lennének a választások, akkor az EU-IMF segélyprogramot elutasító, radikális baloldali Sziriza kapná a szavazatok bő 28 százalékát. (A párt vezetője Alekszisz Ciprasz jelenleg az ország legnépszerűbb politikusa). A vezető kormánypárt, a jobbközép Új Demokrácia 25 százalékon áll, a szélsőjobboldali Arany Hajnal 5,2 százalékra számíthatna, a kisebb kormánypárt, a balközép Paszok 4,6 százalékot kapna, az idén alakult, centrista Potami 4,4 százalékot vinne el, a kommunistáknak 4,2 százalékkal, az Új Demokráciából korábban kivált független görögöknek pedig 3 százalékkal kellene beérniük.

A görög alkotmány értelmében a győztes megszerzett mandátumai mellé megkap 50 helyet a 300 fős parlamentben, a Szirizának azonban még ennek figyelembevételével is csupán 144 képviselője lenne az előbbi közvélemény-kutatás szerint, azaz koalíciós partner után kellene néznie. (Ráadásul gyengült támogatottsága: a jelenlegi 3,5 százalékpontot megelőzően 8-cal vezetett.) Miután a nagy koalíció kizártnak tekinthető, lehet, hogy a januári választást meg kell ismételni, mert senki sem tud kormány alakítani. Ez történt 2012 májusában és júniusában.

Időzavar

Nagy kérdés, mi vár a görög gazdaságra az új helyzetben? - írják elemzésükben a berlini Open Europe kutatóintézet szakértői. Az EU, az Európai Központi Bank és az IMF (a Görögországban enyhén szólva népszerűtlen trojka) szakértői küldöttsége a Valutaalap mai közleménye szerint már csak az új kormánnyal tárgyal, így a következő hetekben legfeljebb háttéregyeztetések folyhatnak. Az új kormánynak nem sok ideje lesz, ha februárban le akarja zárni az EU-IMF segélyprogramot, amelyhez ráadásul be kellene vállalnia még néhány megszorítást, például a közalkalmazottak egy újabb csoportjának elbocsátását.

Eközben Görögországnak a következő öt évben két számjegyű milliárd eurós nagyságrendű tartozását kellene törlesztenie, ami a jelenlegi hozamszinten piaci forrásokból - azaz at EU és az IMF pénze nélkül  - megoldhatatlan. Van még egy lehetőség, az adósságok egy részének elengedése. Nem tudni azonban, hogy a Sziriza, ha kormányra kerülne, hogyan próbálná elérni legfőbb célját, a görög államadósság csökkentését.

Nyitott kérdés az is, hogy mit szólnának ehhez az eurótagországok kormányai, amelyek a hitel nagyját nyújtják. Mi van, ha azt mondják: no, nein, ei, nie, ne. Végeredményben nagyon úgy néz ki, hogy a donoroknak és a görögöknek is újra meg kell barátkozniuk a hitelátütemezés gondolatával, amelyről talán azt hitték, hogy már végleg lekerült a napirendről.

A kilépés

A legvészesebb forgatókönyv szerint a Sziriza-kormány kivezeti Görögországot az eurózónából. Ez pusztító hatással lenne az országra - idézi Nick Hungerfordot, a Notmeg befektetési menedzsmentszolgáltató cég igazgatóját a CNBC. Amint visszahoznák a drachmát, azonnal le kellene értékelniük. A görög adósságok besorolása valahová a bóvli alá kerülne és nem lenne olyan befektető kerek e világon, aki Görögországba vinné a pénzét.

Még fontosabb azonban, hogy a befektetők a radikális baloldali párt hatalomra kerülésében csak egy folyamat első állomását láthatják - vélik az Open Europe elemzői. Sokan úgy gondolják, hogy ami Görögországban történik, az játszódhat le a 2015. végi spanyolországi parlamenti választáson: kormányt alakíthat a Szirizához hasonló, baloldali, a régi politikai elittel szembeforduló, a megszorításokat elutasító, populista Podemos, amely az interneten szerveződő ellenállásból vált párttá.

Hajrá...

Akár vészjóslónak is tekinthető a Podemos vezetője, Pablo Iglesias hétfői twitteres üzenete: 2015 a változás éve lesz Spanyolországban és Európában. Görögországban kezdjük. Gyerünk Alekszisz! Hajrá Sziriza!

A görög adósságok körüli tárgyalások eredménye azonban még politikai fejleményeknél is fontosabb precedenst teremthet. Bármilyen engedményt tesznek ugyanis a donorok a görögöknek a hiteleik átütemezésével kapcsolatban, azt nem tagadhatják meg más országoktól sem. Különösen azoktól - Portugáliától és Írországtól -, amelyek szintén EU-IMF-segélyt kaptak.

A könnyítések feltételeit minden kormány árgus szemekkel fogja figyelni. Minden egyes engedményt érvként fog használni Franciaország és Olaszország, amelyek fel akarják puhítani a költségvetéseik rendbe tételével kapcsolatos szigorú uniós elvárásokat, illetve könnyítenének a gazdasági reformokon is. Végső soron megismétlődhet, amit a 2010-2012-ben láttunk: Görögország ismét az eurózóna válságkezelési módszereinek tesztpályájává válhat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

fasiszta-orbanisztan, 2015.01.02 13:34

Az euro atlepte a 319-et, a dollar meg surolja a 265-ot. Csodalatos!!! FideSSnyik berkommentelok hol vagytok. "Bajban van a messze varos". En meg eneklem "millio, millio, millio rozsaszal..."
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

unortodox, 2015.01.02 13:10

@megfigyelt: t 600 ezerből mennyi a orvos


..300 000 ...max ...,de angliából is elment 4 millió az elmúlt 5 év alatt !!!..,pedig ott nem 300 E a min bér ..!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

unortodox, 2015.01.02 13:09

@megfigyelt: ..meg vagy 50 000 cigánykurva !!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

unortodox, 2015.01.02 13:08

@megfigyelt: a kiüldözött 600 ezerből mennyi a orvos,mérnök ,számítástechnikus,szakmunkás....


.,.,több a pincér .kézilány -mixerfiú -takarító -boltos-pultos ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2015.01.02 12:26

@unortodox: TE FŐHÜLYE!!
Mielőtt firkálod a baromságaidat tájékozódj,hogy a kiüldözött 600 ezerből mennyi a orvos,mérnök ,számítástechnikus,szakmunkás.
Azok közül akik kint munkát vállaltak egy sincs olyan HÜLYE mint TE.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html