A parlamentbe jutott öt baloldali párt, a június 3-i szlovéniai választásokon a második legtöbb szavazatot kapott Marjan Sarec Listája (LMS), a szociáldemokraták (SD), Miro Cerar ügyvivő kormányfő Modern Közép Pártja (SMC), Alenka Bratusek volt miniszterelnök pártja (Stranka AB), a nyugdíjaspárt (DeSUS), valamint külső támogatóként a szélsőbaloldali Baloldal (Levica) párt hivatalosan is aláírta az együttműködésről szóló megállapodást. A Baloldal támogatja Marjan Sarec miniszterelnöki- és a szociáldemokraták elnökének, Dejan Zidannak a házelnöki jelölését is.

Sarec a sajtónak nyilatkozva kijelentette: elhárult minden akadály a kormányalakítás elől, a 90 fős parlamentben a baloldal 52 szavazattal rendelkezik.

Kapcsolódó

Ezt megerősítette a Baloldal is, amely a külső támogatásról párton belüli szavazással döntött csütörtökön, habár akkor még feltételhez kötötte Sarec miniszterelnöki jelölését.

Luka Mesec, a Baloldal elnöke elmondta: a pártja által követelt, pénteken aláírt együttműködési megállapodásba bekerült, hogy részt vesznek a miniszterek jelölésében is. Nem titkolta, hogy van ellenvetésük néhány potenciális jelölttel, például Zdravko Pocivalcek jelenlegi ügyvivő igazságügyi miniszterrel szemben. A Baloldalnak nem lesznek miniszterei, de nem zárták ki annak lehetőségét, hogy államtitkárokat delegálhat a kormányba.

Mesec szerint az ellenzék egy része által támogatott kisebbségi kormány jó lehetőséget nyújt arra, hogy megszakadjon a hatalomgyakorlás eddigi módja, miszerint a fontos döntéseket zárt ajtók mögött hozzák meg.
"Most sokkal nyitottabban, átláthatóbban és kompromisszumkészebben kell a döntéseket meghozni, ami mindenki számára jobb lesz."

A június eleji parlamenti választást a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette jobboldali, bevándorlásellenes Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyerte meg, 25 mandátumot szerezve, de nem tudott kormányt alakítani. Marjan Sarec balközép pártja szintén nem tudta biztosítani a kormányzáshoz szükséges parlamenti többséget. Ezért Borut Pahor államfő a hivatalos választási eredmények közzététele utáni 30 napon belül kormányképes parlamenti többség hiányában nem tudott miniszterelnököt jelölni.

Július 28-tól ezért hivatalosan is megkezdődött a kormányalakítási tárgyalások második köre. Ebben a szakaszban az elnök mellett már a frakciók is javaslatot tehettek a miniszterelnök személyére, s ha ez sem járt volna sikerrel, a harmadik körben a képviselők, azaz pártjaik is jelölhettek volna, de ekkor már nem lett volna szükség a kormány megválasztásához abszolút többségre, elég lett volna a jelenlevők többségének támogatása - írta az MTI.