Kezd kicsúszni Magyarország alól a talaj

Magyarország helyzete még egészen jó, de a közelmúltbeli folyamatok azt mutatják, hogy leszakadóban van a világ más országaihoz képest - állapítja meg egy tanulmány, amely arra kereste a választ 160 ország vizsgálatával, hogy az államok mennyire jól vagy rosszul tudják állampolgáraik jólétének javítására fordítani a gazdasági növekedésből fakadó hasznot.
Szabó Zsuzsanna, 2016. augusztus 23. kedd, 07:10
Fotó: Napi.hu

Miközben közgazdászok között egyre gyakrabban hangzik el az a kritika, hogy az igazi társadalmi jólét mérésére a GDP mutatója nem alkalmas, igazi, mindenki által elfogadott alternatívával még nem sikerült előállni.

Egy, a World Economic Forumon megjelent cikk szerint a Boston Consulting Group (BCG) elemzői megpróbálkoztak egy ilyen alternatíva előállításával: a fenntartható gazdasági fejlődés (SEDA) értékelésével. Az index 160 ország gazdaságát vizsgálja három fő tényezőn keresztül: gazdaság, fenntarthatóság és beruházás. Ezek a fő tényezők 10 további olyan elemből állnak össze, mint a jövedelmi egyenlőtlenség, egészség, oktatás és infrastruktúra.

SEDA-index alkotóelemei
GazdaságBeruházásFenntarthatóság
Jövedelem (jólét)Egészség (egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, egészségügyi ellátás)Jövedelmi egyenlőtlenség (jövedelemelosztás)
gazdasági stabilitás (infláció, GDP és inflációs volatilitás)Oktatás (oktatáshoz való hozzáférés, oktatás eredményessége)Civil társadalom (civil aktivizmus, csoportok közötti kohézió, személyi biztonság és bizalom, nemek közötti egyenlőség)
Foglalkoztatottság (foglalkoztatottsági ráta, munkanélküliség, önfoglalkoztatásInfrastruktúra (víz, közegészségügy, közlekedés, infokommunikácós-technológia)Kormányzás (kormányzati hatékonyság, felelősségre vonhatóság, stabilitás, szabadság)
Környezet (a környezet minősége)
Forrás: BCG

A fentiek alapján a SEDA-index azt mutatja meg, hogy az országok miként menedzselik - vagy nem menedzselik - az abszolút jólétüket és a gazdasági növekedésüket annak érdekében, hogy az állampolgáraik életén javítsanak. Az index nemcsak a jelenlegi jóléti szintjük alapján rangsorolja az országokat, hanem azt is nézi, hogy 2006 és 2014 között mekkora fejlődést értek el.

Kik állnak az élen?

Az vélhetően senkinek sem okoz nagy meglepetést, hogy mely országok állnak az élen a BCG besorolása alapján. Ezek között most is a leggazdagabbakat találjuk: Norvégiát, Svájcot, Svédországot és Luxembourgot. Az viszont már okozhat némi meglepetést, hogy a top 10 országai mind Nyugat-Európából kerülnek ki a SEDA-index besorolása alapján - azaz ezek azok az országok, amelyek a legjobbak abban, hogy a gazdasági növekedésük eredménye állampolgáraik jólétében is megjelenjen. (A listát lásd alábbi táblázatunkban)

A gazdasági növekedést a legjobban jólétté konvertáló államok
RangsorOrszág
1.Norvégia
2.Hollandia
3.Finnország
4.Németország
5.Ausztria
6.Dánia
7.Svájc
8.Izland
9.Belgium
10.Svédország
Forrás: BCG

Hol történt a legnagyobb előrelépés?

Amikor viszont arról van szó, hogy mely országokban történt a legnagyobb előrelépés a közelmúltban, akkor szintén érdekes kép rajzolódik ki. A jólét megteremtése felé a legnagyobb lépést ugyanis az ázsiai és afrikai országok tették, míg a GDP szempontjából a leggazdagabbnak minősített országok e rangsor alján szerepelnek. A legnagyobb előre lépést Etiópia érte el, az afrikai ország különösen a jövedelem és az egészségügy terén ért el nagy fejlődést. Sőt, a legutóbbi időszakban elért fejlődés tekintetében a felső ötödben Afrika szubszaharai térségéből 15 ország szerepel - mutat rá a BCG.

A legnagyobb fejlődést elérő államok (2006-2014)
RangsorOrszág
1.Etiópia
2.Kína
3.Ruanda
4.Mongólia
5.Katar
6.Sierra Leone
7.Kelet-Timor
8.Kambodzsa
9.Laosz
10.Ghána
Forrás: BCG

A nyugat-európai országok ebből a szempontból nem szerepeltek jól: Görögország például a legutóbbi időszak fejlődését tekintve a leggyengébb teljesítményt mutatta a vizsgált országok között. Nem meglepő módon az ország a közelmúlt gazdasági teljesítményét tekintve is a legrosszabb helyezést érte el - mutatott rá a BCG. Viszont Magyarország is felbukkan a leggyengébb fejlődést elérő országok között, méghozzá a "top 10-ben" - ahogy ez az alábbi táblázatban is látható.

A legkisebb fejlődést elért országok (2006-2014)
RangsorOrszág
1.Görögország
2.Ciprus
3.Olaszország
4.Közép-afrikai Köztársaság
5.Barbadosz
6.Magyarország
7.Brunei
8.Finnország
9.Spanyolország
10.Franciaország
Forrás: BCG

Az Európai folyamatok jobb megértése érdekében a tanulmány készítői a jelenlegi szintet mutató eredmények alapján három csoportba osztották az európai országokat, alsó, közép és felső szint. A felső és alsó szintű csoportok között a legszembetűnőbb különbség a foglalkoztatásban és az oktatásban jelent meg, sőt az eredmények alapján a felső (Ausztria, Dánia, Finnország, Németország, Hollandia és Norvégia) és az alsó csoport (Ciprus, Francia, Görögország, Olaszország, Málta, Portugália és Spanyolország) közötti szakadék nő. Az alsó csoportba tartozó országokra továbbá az is igaz, hogy a foglalkoztatásban a medián alatt állnak és szakadnak le a világ más részeitől is. (A középső szint csoportjának tagjai: Belgium, Izland, Írország, Egyesült Királyság, Luxembourg, Svédország és Svájc.)

A BCG szerint az idei felmérés szerint a kelet-közép-európai országok különösen a fenntarthatósági indexben értek el jelentős növekedést. Jelentős ugrás mutatkozott azok között az országok között, amelyek nemrég csatlakoztak az EU-hoz, vagy épp a felvételi mechanizmusban van.

Magyarország alatt ingoványos a talaj

Magyarország, mint ahogy azt már korábban említettük, bekerült a 2006-2014 között a legcsekélyebb előrelépést elért országok közé. Emellett viszont az összkép sem annyira vidám: hazánk ugyanis azon országok között szerepel, amelyeknek ugyan a jelenlegi elért pontszámuk magas, de a közelmúltbeli fejlődés tekintetében a medián alatt vannak, azaz jelenleg még jólét szempontjából a helyzetük jó, de leszakadóban vannak a világ más részeihez képest.

Országok, amelyek helyzete javul és amelyek alól kezd kicsúszni a talaj
Forrás: BCG

 

Az EU-val való összehasonlításban hasonló látszik: a jelenlegi helyzetre vonatkozó SEDA-index eredményei még csak néhány tényezőben - jövedelem, infrastruktúra, kormányzás, környezet - mutatnak elmaradást az uniós átlagtól:

A jelenlegi helyzetet mutató SEDA-index, Magyarország, EU
Forrás: BCG

A közelmúltbeli (2006-2014 közötti) fejleményeket tekintve viszont már több helyen mutatkozik elmaradás: az EU-átlaghoz képest Magyarország a jövedelmi helyzet és a jövedelmi egyenlőtlenség területén csak kissé maradt el az uniós átlagtól, ám az oktatást, a civil társadalom helyzetét és a kormányzást mérő mutató esetében már nagyobb szakadék látszik. Sovány vigasz, hogy az EU-átlagnál nagyobbat lépett előre Magyarország ebben az időszakban a gazdasági stabilitás, a foglalkoztatás, az infrastruktúra és a környezet terén, az egészségügy területén pedig nagyjából az uniós átlagot hozta.

Fejlődés 2006-2014 között, Magyarország, EU
Forrás: BCG

Hogy állunk a V4-ekhez képest?

A Visegrádi négyekhez hasonlítva Magyarország jelenlegi helyzetet mutató SEDA-indexe nagy hasonlóságot mutat:

A jelenlegi helyzetet mutató SEDA-index, Magyarrország V4-ek
Forrás: BCG

A közelmúltban elért előrelépést mutató index eredményei alapján azonban már itt is láthatóak elgondolkodtató különbségek: ezekben az értékekben már alig van olyan pont, ahol ne a V4 országok átlaga alatt lennénk, azaz sok ponton e versenytársaink nagyobb fejlődést értek el Magyarországnál 2006 és 2014 között. A leszakadásunk kezd szembetűnővé válni a jövedelem, oktatás és a kormányzás terén.

A 2006-2014 közötti fejlődést mutató SEDA-index, Magyarország, V4-ek
Forrás:BCG


Jó az EU-tagság az állampolgároknak

A BCG szerint a kormányok intézkedései sokat tehetnek azért, hogy a gazdasági növekedés a jólétben is megjelenjen. Az elemzés készítői kiemelik Szerbiát, Horvátországot és Romániát, mint olyan országokat amelyek - legyenek akár relatíve új uniós tagok vagy épp felvételre váró - számottevő javulást értek el az elmúlt évtizedben. Ez jelentős mértékben az uniós szabályozásoknak tudható be - legalábbis így vélik a tanulmány készítői -, miután egyértelmű bizonyítékot látnak arra, hogy az uniós szabályok és kormányzási normák valós előrelépéseket eredményeznek olyan kritikus területeken, amelyek az állampolgárok jólétének javulásához hozzájárulnak.

A "pénzügyi integráció" és a jólét között is erős kapcsolatot mutatott ki a tanulmány, azaz azok az országok, ahol könnyebb a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, azok nagyobb valószínűséggel érnek el magasabb értéket a SEDA-indexben. A tanulmány rámutat, hogy ebben az alindexben a kelet-afrikai országok (Kenya, Uganda, Tanzánia) értek el jelentős fejlődést az elmúlt évtizedben, de Kína és India is nagy léptekkel halad e téren. Indiában 2011 és 2014 között 185 millió, Kínában 188 millió ember nyitotta meg első bankszámláját.

A fejlett országokban ez inkább a pénzügyi szolgáltatásokhoz való megfizethető hozzáférést jelentené. E téren az USA lépett nagyot előre 2011 és 2014 között a 15 év felettiek körében 88-ról 94 százalékra ugrott a bankszámlával rendelkezők aránya. Ugyanakkor az elérhetőségben vannak még kihívások, ugyanis a banki hálózattal le nem fedett területek néhány államban kétszerese is lehet a 6 százalékos nemzeti átlagnak.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

laci_52, 2016.08.23 22:49

@foldnyuzo: "Magyarországon valami baj van az biztos, nézzünk csak körül kormányközeli nagyvállalkozók környékén"

Ez nagyjából igaz, de én erősebben fogalmaznék: a növekedésből(amelyet nagyrészt az EU-pénzek táplálnak) származó haszon nem a köz javára fordítódik, hanem a kormányközeli oligarchák zsebébe vándorol.

Emiatt hever romokban az oktatás, az egészségügy és még néhány fontos ágazat: az oligarchák elviszik a pénzt, amit ezekre kellene fordítani.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

foldnyuzo, 2016.08.23 22:01

Magyarországon valami baj van az biztos, nézzünk csak körül kormányközeli nagyvállalkozók környékén. Ahol nem a verseny hanem a kapcsolatok számítanak, ott nincsen fejlődés. Közben meg folyamatosan csesztetjük a jól prosperáló országból érkező cégeket, amelyek messze felette állnak a magyar vállalkozók körének, történeti és kulturális okokból.
Az a több százezer magyar munkavállaló aki megismerte a nyugati munkakultúrát, nem óhajt többet magyarnak dolgozni bagóért, közben eltűrni magyar munkaadója nagyképű menőzését. B.....janak meg húzzák le a rólót senkinek nem hiányoznak. nekem mint munkavállalónak tökéletesen mindegy kinek dolgozom, lexarom a magyarságát a vállalkozónak, ha nem bánik úgy velem mint a német vagy osztrák munkaadóm.
Nem véletlen, hogy a felcsúti inkább az elmaradott erdélyieknek segít szavazni és nem azoknak akik nyugaton dolgoznak. Tudja nagyon jól, hogy a szabadságot aki megszokja azt nem lehet mélymagyar mákonnyal mérgezni!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

isabella, 2016.08.23 21:45

.......és miért ne dobhatnánk össze ötszázmillióan egy sör árát a görögöknek? Annyi nagy embert adtak az emberiségnek, hogy ez a minimum amit megérdemelnének.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

isabella, 2016.08.23 21:41

@a nagy hohoohooo: .........Európának össze kell fognia, nincs más lehetősége.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

MLB2016, 2016.08.23 21:01

@pmksz: Korábban hamurabbi néven írta ugyanezeket az értelmetlen ökörségeit. (sokat mondó név)
Szellemi fogyatékos, én már bele sem olvasok a sületlenségeibe.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html