A Commerzbank szerint Szlovénia most már ugyanolyan problémákkal küszködik, mint az euróövezeti periféria országai: gazdasága és bankjai az ingatlanpiaci árbuborék kipukkadásának következményeitől szenvednek, romlik a szlovén gazdaság versenyképessége, az államháztartás "kicsúszott az ellenőrzés alól", és mindezt tetézi, hogy a politikusok képtelenek egyezségre jutni e sürgető problémák megoldásának módjáról. A Commerzbank elemzői kétlik, hogy Szlovénia képes lesz egyedül gyógyírt találni problémáira, és azt valószínűsítik, hogy az ország az idei második félévben külső pénzügyi segítséget kér. A szlovén gazdaságra különösen az ingatlanpiaci korrekció gyakorol súlyos hatást. Az építőipari beruházások 2009 és 2012 között évente átlagosan 18 százalékkal zuhantak, és az idei évre további 10 százalékos visszaesés várható.

A hozzávetőleg 55 százalékban állami tulajdonú szlovén bankrendszer e buborék kipukkadását súlyosan megszenvedi. A múltban az ingatlanhiteleket sok esetben gondos mérlegelés nélkül folyósították, és ennek most nagyon magas az ára: a szlovén bankszektor nem teljesítő kinnlevőség-állománya 2012 végén 7 milliárd euró volt, ami a szlovén hazai össztermék (GDP) éves értékének mintegy 20 százalékával egyenlő - áll a Commerzbank értékelésében.

A cég szerint a jelenleg 54 százalékos GDP-arányos szlovén államadósság-ráta ugyan jóval alacsonyabb az euróövezeti átlagnál, az emelkedés üteme azonban riasztó: 2008-ban ez a ráta még csak 22 százalék volt, és a Commerzbank szakértőinek várakozása szerint az idén eléri a 60 százalékos maastrichti felső tűréshatárt. Az elemzők kiemelik azt is, hogy Szlovénia hitelminősítői besorolásai nincsenek messze azoktól a szintektől, amelyeken más euróövezeti tagállamok külső pénzügyi segítséget kértek. (A Moody's Investors Service "Baa2" besorolást tart érvényben Szlovéniára mint szuverén adósra; ez az osztályzat már csak két fokozatnyira van a befektetésre nem ajánlott kategóriától, és a Moody's leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást tart érvényben a szlovén adósbesorolásra.)

ACapital Economics értékelése szerint az erősödő piaci nyomás előbb-utóbb várhatóan Olaszországot is külső segítségkérésre kényszeríti, tekintettel arra, hogy a legutóbbi olasz parlamenti választások nyomán akár többhavi patthelyzet is következhet. A patthelyzet legvalószínűbb kimenetele "egy megválasztott vagy meg nem választott" ügyvezető kormány megalakítása lesz, szűkre szabott feladatkörrel, és még az idén újabb parlamenti választásokat írnak ki, várhatóan nem sokkal azután, hogy a következő olasz államfő májusban hivatalba lép. Ugyanakkor valószínűtlen, hogy az olasz gazdaság állapota a köztes időszakban javulna, sőt további költségvetési elcsúszás várható, és fennáll a populista gazdaságpolitikai intézkedések lehetősége is. Ebben a helyzetben a cég elemzői az olasz állampapír-hozamok további emelkedését jósolják.