Az amerikai munkaügyi hivatal által közölt csalódást keltő adata azt jelzi, hogy a munkaerőpiaci helyzet jelentősen romlott a második negyedévben - az első negyedévben ugyanis az amerikai gazdaságban havonta átlagosan 226 ezerrel bővült a munkahelyek száma. A MarketWatch által megkérdezett elemzők júniusra 100 ezres növekedéssel számoltak.

A munkanélküliségi ráta eközben júniusban 8,2 százalékon maradt, a munkaerő-piaci részvételi arány pedig szintén 63,8 százalékon stagnált. Az áprilisi és májusi foglalkoztatási adatok is szinte változatlan szinten ragadtak. A májusi új álláshelyek számát a munkaügyi tárca 77 ezerre húzta fel a korábban becsült 69 ezerhez képest, míg az áprilisi adatot 77 ezerről 68 ezerre rontottak.

Az elmúlt három hónap új munkahelyei számának növekedése jelentősen elmarad attól a mértéktől, ami ahhoz lenne szükséges, hogy a munkanélküliségi ráta a válság előtti szintre mérséklődjön. Az amerikai gazdaságnak ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta 6 százalék körüli szintre húzódjon vissza, néhány éven keresztül havonta 250 ezer új munkahelyet kellene teremtenie. A jelenlegi munkahelyteremtés sebessége viszont ahhoz sem elég, hogy a munkaerőkínálat havi több mint 100 ezres természetes bővülését felszívja.

A legnagyobb növekedés júniusban a szolgáltatások (47 ezer), egészségügy terén (13 ezer) és a feldolgozóipari ágazatban (11 ezer) volt. Mindezek ellenére a magánszektorban csupán 84 ezer új munkahely jött létre.

Az átlagos munkahét az elmúlt hónapban 0,1 órával 34,5-re nőtt, míg az átlagos órabérek 6 centtel 23,50 dollárra emelkedtek.

Az amerikai munkaerő-piaci adat közlését követően az európai indexek bezuhantak: az FTSE-100 0,4, a DAX 0,8, a CAC-40 pedig 0,7 százalékot zuhant. A Stoxx Europe 600 indexe 0,6 százalékra növelte veszteségeit. A periféria tőzsdéi közül a madridi IBEX-35 1,7 százalékos eséssel 1,9 százalékos mínuszig csúszott, miközben nőtt a nyomás az állampapírpiacon is és a hozamok a pszichológiailag fontos 7 százalék felé kezdtek araszolni.