Kiderül, min múlik Magyarország jövője

Négy kérdéskörtől, függ milyenek lesznek a következő uniós költségvetés részletei, ami döntő befolyással lesz arra is, mennyi pénzt kaphat Magyarország. Még az is vitatott, hogy hat, hét,vagy csupán öt évre szóljon-e az új közös büdzsé.
Komócsin Sándor, 2018. január 10. szerda, 10:45

Az Európai Unióból távozó Egyesült Királyság hátrahagy egy igen kellemetlen gondot, nevezetesen a pénz kérdését. Számítások szerint a brit befizetés kiesésével évente 12-13 milliárd euró fog - fájóan - hiányozni az EU közös költségvetéséből. E pénz pótlása lesz az egyik, de nem az egyetlen fő kérdés az unió következő hosszú távú költségvetéséről folytatandó vitán - emeli ki a Financial Times (FT).

Az Európai Bizottság azzal indított, hogy ambiciózus határidőt szabott az egyeztetés lebonyolítására. A tárgyalások májusban kezdődnének és 2019 májusáig kellene zárulniuk. A 2014-2020-as hétéves költségvetésről két éven át vitatkoztak a tagállamok. Az FT négy kulcsproblémát lát, amelyben egyezségre kell jutniuk az uniós kormányoknak.

Mennyi legyen az egy százalék?

Brüsszel azt javasolja, hogy a kieső brit hozzájárulást fele-fele részben új befizetéssel, illetve kiadáscsökkentéssel pótolják. Az előbbit várhatóan nem lesz könnyű lenyomni a nettó befizetők, elsősorban a legnagyobbak, Franciaország és Németország torkán. A több befizetés érdekében fel kell adni azt a korlátot, amely szerint az uniós hozzájárulás nem haladhatja meg az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) egy százalékát.

Ehhez eddig Berlinben ragaszkodtak a leginkább. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azonban úgy látja, hogy ez lényegében annyi, mintha arra kérnénk az EU képzeletbeli átlagpolgárát, hogy napi egy kávé árát tolja be a közösbe. Szerinte Európa többet ér naponta egyetlen csésze kávénál.

Mérgező feltételek

A költségvetési viták összecsapásai rendszeresen az EU gazdagabb és szegényebb, nettó befizető és haszonélvező állami között éleződnek ki. Mivel a kevesebb lesz a pénz, a politika a korábbinál is mérgezőbb hatással lehet az egyeztetésre: a nettó befizetők felhasználhatják a pénzosztást arra, hogy "illendő viselkedésre" szorítsák a "rendetlenkedő" nettó haszonélvezőket, elsősorban Lengyelországot és Magyarországot.


Ennek biztos jele volt, amikor Emmanuel Macron francia államfő novemberben odaszúrt egyet a budapesti vezetésnek azzal a megjegyzésével, miszerint elfogadhatatlan, hogy egyes kormányok "túszul ejtsék" az uniós forrásokat, arra használva azokat, hogy adócsökkentéseket hajtsanak végre.

A jogállamiság érvényesítése szintén bekerülhet a kohéziós alapokból fizetett támogatások feltételei közé. A pénz elvárásokhoz kötése ugyan rosszul hangzik, de nem kell megriadnunk ettől - mondta a hét elején a következő többéves uniós költségvetésről rendezett brüsszeli konferencián Jean Pisani-Ferry, korábbi francia elnöki tanácsadó.

Politikai csinosítás

A harmadik fontos nyitott kérdés, hogy milyen hosszan tartson a 2021-től induló költségvetési időszak. Günter Oettinger, az Európai Bizottság illetékes biztosa az eddigi hétéves ciklust támogatja. Az Európai Parlamentnek készült ezzel kapcsolatos jelentés viszont öt évet javasol, mert ezzel jobban illeszkedne az EU politikai ciklusa a tagállamok kormányzati periódusaihoz. Így javíthatnák az unió demokratikus legitimációját és könnyebbé tehetnék a döntéshozóknak, hogy alkalmazkodjanak az esetleges váratlan helyzetekhez.

Csábító euró

Végül az EU költségvetési struktúrájának bírálói régóta kifogásolják, hogy az unió nem próbál a pénzével ambiciózusabb célokat elérni. Szerintük a közös büdzsé a jelenlegi formájában és elosztási módjával a múlt relikviája. Most azonban kínálkozik egy lehetőség arra, hogy ezen túllépjenek, nevezetesen, hogy felhasználják ezt a forrást az eurózóna erősítésére.

Az Európai Bizottság azt akarja, hogy az új közös költségvetés szükség esetén stabilizációs forrást jelentsen az eurózóna kormányainak. Juncker figyelmeztette az eurózónán kívüli országokat, hogy rosszul járnak, ha kimaradnak az európai monetáris unióból.

Mário Centeno, az övezet pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője szintén azt szeretné, ha a közös pénzből jutna az eurótagállamok előre nem látható gondjainak orvoslására, ez azonban azt is jelentheti, hogy kevesebb forrásra számíthatnának az eurózónán kívüli országok, köztük Magyarország.

A nyitókép forrása: Pixabay.com.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

troll, 2018.01.10 14:05

a nagy netto befizető britek kiesése mindenképp jelentősen vissza fogja vetni a támogatások mértékét.

a másik probléma, hogy a nyugati országokban egyre erősebbek azok a hangok, akik szerint a civilizált nyugati eszméktől egyre inkább eltávolodó keleti kormányokat nem kéne a nyugati adófiozetők pénzéből teletömni pénzzel, így nem kizárható az apanázsunk jelentős visszavágása.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tarosPifta, 2018.01.10 13:47

Orbán szerint nem kell az uniós támogatás, mink a saját lábunkon állunk.
Igaz, a támogatással is rekordszinten áll az államadósság, de rázza a rongyot és arcoskodik.
És a mostani hamis adósságban még benne sincs az orosz hitel.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html