Amikor a rangjelzés nélküli orosz katonák átvették az irányítást a Krím félszigeten 2014 elején, az ideiglenes ukrán kormány fontolgatta, hogy katonai akciót indít a kiszorításukra. A washingtoni adminisztrációtól azonban azt a tanácsot kapták, hogy kerüljék a fegyveres konfliktust az oroszokkal, és hasonló telefonok érkeztek az európai fővárosokból is - kezdi háttérelemzését a Bloomberg.

Az amerikai jó tanácsnak számos oka volt. Az első, hogy nem tudták mi folyik pontosan a Krímben. A második, hogy az ukrán hadsereg nem volt abban az állapotban, hogy felvegye a harcot az orosz speciális erőkkel. A harmadik, hogy a kijevi kormány ideiglenes felhatalmazással tevékenykedett, miközben az ország várt a néhány hónappal későbbi választásokra.

Kapcsolódó

Fránya Putyin

A legtöbb fejfájást azonban maga Vlagyimir Putyin orosz államfő okozta. Amerikai tisztviselők azt szivárogtatták ki a Bloomberg újságírójának, hogy az USA vezetése attól tartott: ha az ukránok harcba szállnak a Krímben, akkor Putyin ezt úgy értelmezi, hogy Oroszországnak joga van egy nagyobb katonai beavatkozásra Ukrajnában.

Ugyanazt a módszert alkalmazhatta volna, mint a 2008-as grúziai háború idején, amikor a grúz támadásra válaszul elfoglalta az ország jelentős részét. Két grúz tartomány azóta is orosz ellenőrzés alatt áll.

Sok szakértő úgy látja, hogy a nyugati hatalmak abban bíztak, hogy ha nem állnak ellent Moszkvának, azzal leszerelhetik az agressziót, ám ez nem jött be. Másfél év elteltével a Krímre senki sem emlékszik, ám az orosz támogatást élvező szeparatisták jelentős területeket ellenőriznek Délkelet-Ukrajnában. Az ukrán erőktől egy ingatag tűzszünet választja el őket, ami bármikor összeomolhat.

Meglepődtek

Meglepőnek hangzik, de az amerikai vezetést meglepte a Krím ellen indított orosz agresszió. A rejtett invázió előtt 24 órával a hírszerzés blöffnek minősítette az orosz erők felsorakozását az ukrán határon. Emellett Putyin alaposan megágyazott a beavatkozásnak. Már hónapokkal korábban elindította a más államok területén élő oroszok veszélyeztetettségéről szóló propagandát.

Ha az ukránok a provokációra válaszul lőnek, akkor ezt a propaganda beigazolódásaként tálalhatták volna. Ezzel szintén a 2008-as grúz konfliktusban kipróbált módszert vetették volna be újra.

A washingtoni kormány szóvivője semmilyen kommentárt nem volt hajlandó ezekhez az értesülésekhez fűzni. Ehelyett az EU és az USA Moszkva-ellenes szankcióra hivatkozott, mint amelyekkel válaszoltak az orosz invázióra.

Felbátorodott

Ugyanakkor az Obama-adminisztráció egyes volt tagjai is elismerik, hogy vegyes eredményt hozott a tavalyi óvatosság. Az ideiglenes kijevi kormány esetleges veresége a Krímben nagy kárt okozott volna - mondja Michael McFaul volt oroszországi nagykövet, jelenleg stanfordi egyetemi professzor. Ugyanakkor Putyint meglepte, milyen könnyen az ölébe hullott a félsziget, ami felbátoríthatta a délkelet-ukrajnai beavatkozásra.

Eközben az USA-nak szüksége van az oroszok együttműködésére az iráni enyhülés folytatásához és a szíriai válság megoldásához. Más szóval az ukrán válság csak az egyik eleme a két atomhatalom stratégiai viszonyrendszerének.

Újra felbátorodhat

Az ukránoknak persze alapvető gondjuk a folyamatos orosz beavatkozás az országuk életébe. Szemben 2014 elejével, Kijev ma már a minszki tűzszüneti vonal mentén harcol a szeparatistákkal. Moszkva erre válaszul ismét bátorítja az utóbbiakat, amivel nyomást gyakorol a Nyugatra is, hiszen azt jelzi, hogy felpörgetheti beavatkozását Ukrajnában.

Ha Kijev megint nem kap elég támogatást szövetségeseitől, akkor Putyin ismét úgy érezheti, hogy nem vállal nagy kockázatot, ha tovább erősíti az orosz intervenciót - vélik a Bloombergnek nyilatkozó elemzők.