Kiderült, ki lesz az új jegybankelnök Törökországban

Jól fogadták a piacok, hogy a török kormány a jelenlegi kormányzóhelyettest jelölte a központi bank élére. Kedden csökkentek a török államkötvényhozamok, erősödött a török líra és az Isztambul értéktőzsde irányadó indexe is.
MTI-Eco, 2016. április 12. kedd, 18:17
Fotó: Reuters

Erdem Basci jegybankelnök ötéves mandátuma április 19-én jár le, és a befektetők hónapok óta azt találgatták, hogy meghosszabbítják-e megbízatását, vagy félreállítják a kamatcsökkentési nyomásnak makacsul ellenálló, ámde a piacokon elismertségnek örvendő bankárt. A török kormány végül úgy döntött, hogy kompromisszumos megoldásként Murat Cetinkayát, Basci helyettesét jelöli a megüresedő jegybankelnöki tisztségre.

A 40 éves Cetinkaya 2012 júniusa óta tölti be a kormányzóhelyettesi tisztséget, így belső emberként otthonosan mozog ebben a világban. Másfelől jól ismeri az iszlám pénzügyi rendszert, mivel hosszú évekig dolgozott az iszlám elvek alapján működő bankokban, miután az isztambuli Bogazici Egyetemen szociológia, valamint politikatudomány és nemzetközi kapcsolatok szakon végzett.

Kinevezését minden bizonnyal jóváhagyja Recep Tayyip Erdogan államfő, akivel Ahmet Davutoglu miniszterelnök előre egyeztetett is az új jegybankelnök személyéről. A kormányfő azzal érvelt, hogy Cetinkaya kinevezésével biztosítják az intézményi folyamatosságot és stabilitást, valamint fenntartják a piacok bizalmát. Az iszlamista-konzervatív Erdogan pedig valószínűleg kedvezően fogadta, hogy a jelöltet szakmai múltja az iszlám pénzügyi rendszerhez is köti.

Közgazdászok azonban figyelmeztettek arra, hogy nem igazán ismerik Cetinkaya monetáris politikai álláspontját, és az új elnöknek még ki kell érdemelnie a piacok bizalmát. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy szakmai felkészültsége és tapasztalatai alapján Cetinkaya nyomába sem ér elődjének.

A miniszterelnök közlése szerint Erdem Bascit nagykövetnek nevezik ki a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD).

Az államfő többször is követelte a kamatok erőteljes csökkentését, mondván, alacsonyabb kamatok szükségesek a gazdasági növekedéshez. A jegybank viszont több mint egy éve 7,50 százalékon tartja alapkamatát, az egyhetes repokamatlábat, bár az infláció magasabb szintet indokolna.

Az iszlám bankrendszer alapvető elve, hogy a profitot és a veszteséget meg kell osztani, valamint tilos a kamat.

HOZZÁSZÓLÁSOK