A fenntarthatóság immár a mainstream része - mondta Jason Channell a Citi Global Insight szakértője a Euromoney pénzügyi magazin által szervezett éves konferencián.

A tapasztalat az, hogy a Covid-19 szerteágazó hatást gyakorolt a világgazdaságban és a vállalati működésben, ennek egyik leglátványosabb hozadéka, hogy immár a korábban legfeljebb mutatóba bevezetett fenntarthatósági intézkedések elengedhetetlen részeivé váltak mind a gazdaságpolitikának, mind a vállalatok működésének.

Kapcsolódó

Channell szerint az, hogy az elmúlt időszakban világszerte hány ezer milliárd dollárt és eurót fordítottak ilyen célokra azt mutatja, hogy felesleges azzal érvelni, hogy nincs pénz a fenntarthatósági célokra, még akkor sem, ha a válság alatt jócskán felduzzadó jegybanki mérlegeket nem lehet a végtelenségig növelni.

Jó üzlet ez!

A fenntarthatóság mostanra egyszerűen jó üzletté vált, tényleges profitban mérhető megtérülése van annak, hogy egy cég fenntartható termékeket és szolgáltatásokat nyújtó márkát épít, ami kell is, mivel a vevők nyomon akarják követni, hogy honnét származik az áru, amit megvesznek. Egyetlen fotó vagy rossz beszámoló, ami szárnyra kap a közösségi médiában, jó eséllyel visszafordíthatatlan károkat tud okozni egy vállalatnak.

György László az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerint az elmúlt 10 évben a magyar kormány örömmel vette, hogy a vállalati szektor eltávolodott attól a hagyományos kapitalista megközelítéstől, hogy a szabad piac majd mindent megold. Ennek megfelelően a pénzügyi szektor is kiveszi a részét a társadalmi szükségleteknek való megfeleléssel, legyen szó a 2010 után bevezetett különadókról, vagy a Covid-19 okán bevezetett hitelezési moratóriumról.

Úgy látja, a közép-európai térség jelenleg a legversenyképesebb egész Európában, a befektetők tudják, hogy ebben a régióban megbízható országok vannak stabil politikai háttérrel, és ezért eddig is és a továbbiakban is szívesen fektetnek itt be.

Kezdetben indokolt az állami támogatás

Martin Novak, a CEZ csoport pénzügyi vezetője arról a gyakorlatról mesélt, ahogy a cége lényegében kockázati tőkés befektetőként igyekezett felkarolni már kész termékkel rendelkező startup cégeket, amelyek akár szorosan kötődtek az energetikához, akár olyan kapcsolódó megoldásokkal, mint amilyen a kiberbiztonság.

Ő és a vállalata úgy látja, a fenntarthatóságot szolgáló innovációk esetében a kezdeti szinteken mindenképp indokolt az állami támogatás, azonban ha egy kezdeményezés már ezen a szinten túllépett, akkor a szabályozásnak minél inkább hátra kell lépnie, hogy ne akadályozza az üzletet.

A pénzügyi szolgáltatók is irányba álltak

Kalin Radev a Softwatre Group vezetője elmondta, hogy a Covid-19 elején a pénzpiaci szolgáltatók körében kezdetben káosz volt, mostanra irányba álltak a dolgok, és ez leginkább a szektor gyors ütemű digitalizációjában érzékelhető. Mostanra a bankok belső működése is teljesen más, van ahol már szinte az összes belső kommunikáció digitális csatornákon történik, ami azt is eredményezi, hogy újabb fiókbezárások és leszerelt pénzkiadó automaták lesznek a kontinensen mindenhol. Megfogalmazódott az iparban, hogy ahol van egy telefon, ott van egy bank is, és ez már biztosan egy visszafordíthatatlan folyamat.

Ázsia előrébb jár

Mirela Covasa, a Nepi Rockcastle ingatlanfejlesztő cég részéről azt figyelte meg, hogy az emberek továbbra is mobilak maradnak, noha most korlátozottak a lezárások miatt a lehetőségeik. Így a jövőbe előretekintve a bevásárlóközpontokban az a cél, hogy modernebb bevásárlási élményeket lehessen teremteni.

A pándémia a véleménye szerint itt is felgyorsította a fejlesztéseket. Ezek jellemzően digitális megoldások, legyen szó a készpénzmentes fizetések kiterjesztéséről, az önkiszolgáló pénztárakról, vagy a mesterséges intelligenciával megtámogatott, célzott kedvezményeket kínáló vásárlási élményekről. Ennek Ázsiában már most sokkal nagyobb kultúrája van, a cég igyekszik is minél több jó gyakorlatot átültetni európai piacaira.