Az ír pénzügyminiszter, Brian Lenihan vasárnap jelentette be, hogy Írország nemzetközi pénzügyi segítséget kér, és elmondta: a kormány hivatalos tárgyalásokat folytatott az IMF, az EU és az euróövezeti jegybank (EKB) képviselőivel. Az EU tagországainak pénzügyminiszterei még vasárnap megállapodtak abban, hogy Írország támogatást kap az euróövezeti pénzügyi mentőmechanizmus révén.

Az ír bankszektor feltőkésítésére szánt rendkívüli IMF-EU pénzügyi segélyt az amerikai pénzügyminisztérium is támogatásáról biztosította.

Hétfőn Dublinban azt közölték, hogy az ír kormány szerdán ismerteti a már korábban bejelentett 15 milliárd eurós megtakarítási tervének részleteit, ugyanakkor uniós források szerint a mentőcsomag nagysága csak a jövő hét elejére körvonalazódik.

A kidolgozott tervre az uniós hatóságoknak is rá kell bólintaniuk. Olli Rehn uniós pénzügyi biztos hétfőn Brüsszelben közölte, hogy a dublini szakértői tárgyalások november végéig lezárulhatnak. Bár a mentőcsomag "mérete" még a tárgyalásoktól függ, uniós diplomaták 90 milliárd euróig terjedő összeggel számolnak.

Olli Rehn szóvivője szerint ezután még az ír kormánynak is jóvá kell hagynia a mentőcsomag nagyságát, illetve annak feltételeit. Az összeg felszabadításához az európai pénzügyminiszterek hivatalos döntése szükséges. A pénzügyminiszteri tanács következő ülését december 6-7-re tervezik Brüsszelben, de ehhez képest egy korábbi rendkívüli ülés sem zárható ki.

Írország négyéves hiánycsökkentési programmal 2014-re szorítaná le államháztartási hiányát a GDP-arányos 3 százalékos euróövezeti küszöb alá. Brian Lenihan ír pénzügyminiszter már november elején bejelentette, hogy a program keretében a kormány egyedül a jövő évben hatmilliárd eurót tervez lefaragni az államháztartás hiányából. Az ír történelem legkeményebb költségvetésében 4,5 milliárd eurót kiadáscsökkentés révén, 1,5 milliárd eurót különadók kivetésével készülnek előteremteni.

Az euróövezeti pénzügyminiszteri csoport, az Eurogroup elnöke, Jean-Claude Juncker ezzel kapcsolatban hétfőn értésre adta: az államháztartási konszolidációnak nincs alternatívája, vagyis ha az írek nem tudják végrehajtani a tervezett takarékossági programot, akkor "nem lesz lehetséges Írországot megsegíteni". Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban nem kis nyomást gyakorol Írországra, hogy a népszerűtlen adóemeléseket lépje meg.

A Moody's hitelminősítő szerint ugyanakkor az EU/IMF mentőcsomag igénybevétele Írország hitelminősítése szempontjából negatív, mivel az a bankrendszer problémáinak súlyát az államra hárítja, és növeli a szuverén adósságterheket. Ezek alapján a mostani ír felülvizsgálat legvalószínűbb kimenetele a Moody's részéről egy több besorolást ugró leminősítés lesz, amely ugyanakkor még a befektetési kategóriában hagyja Írországot - közölte a Moody's alelnöke.

Londoni elemzők az ír helyzettel kapcsolatban hétfőn arra figyelmeztettek: a pénzügyi mentőcsomag ára az eddigi ír növekedési modell fő pilléreinek teljes felszámolása lesz. Bonyolítja a helyzetet, hogy hírügynökségek szerint az ír kormánykoalíció kisebbségi tagja előrehozott választások kiírására szólított fel, ez megzavarta az írországi pénzügyi válság rendezését. 

Hétfői elemzésében a Commerzbank azt jósolta, hogy a mentőprogram fókuszában a megrendült ír bankrendszer áll majd. A ház elemzői szerint az EU az ír bankszektor "masszív fogyókúráját" fogja követelni. A Commerzbank citybeli szakértői szerint egyértelmű, hogy a következő években már nem a pénzügyi szektor lesz az ír növekedés egyik fő hajtóereje. A ház szerint emellett a szociális kiadásokat is "drasztikusan" le kell faragni, ám még sem lesz elegendő a hazai össztermékhez mért államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentéséhez, ezért az adókat is emelni kell majd.

Az ír mentőcsomag fényében az Európai Bizottság hétfőn megerősítette, hogy bízik Portugáliában - az Írország után a következő leggyengébbnek tekintett euróövezeti országban -, mivel az ottani helyzet alapjaiban különbözik Írországétól, és Lisszabon megszorító intézkedései lehetővé teszik az államháztartási célkitűzések teljesítését. A bizottsági szóvivő hétfőn hangsúlyozta: Portugália esetében az elmúlt hónapokban bebizonyosodott, hogy a bankágazat viszonylag egészséges és rugalmas, ugyanakkor az ország jövő évi, ambiciózus költségvetése lehetővé teszi, hogy Portugália teljesítse adósságcsökkentési célkitűzéseit.

A hét első napján a portugál miniszterelnök is hangsúlyozta: országának nincs szüksége külső pénzügyi támogatásra. "Ami most kell, az a jövő évi költségvetés elfogadása, és az abban foglaltak következetes végrehajtása". A tervezett kiadáscsökkentések és munkaügyi reformok elegendőek lesznek ahhoz, hogy csökkenjen az ország eladósodottsága, növekedjen a gazdaság - mondta.