Kína boldog karácsonya: lábbal tiporták az emberi jogokat

A távol-keleti kommunista országban kihasználták, hogy rajtuk kívül mindenki az ünnepléssel volt elfoglalva. Ekkor állítottak bíróság elé két emberi jogokért kiálló embert, ilyenkor a nyugat nem foglalkozik a jogsértésekkel és koncepciós perekkel. A török rezsim is hasonlóra ragadtatta magát.
Szabó Dániel, 2017. december 31. vasárnap, 19:34

December 26-án a kínai bíróság nyolc év börtönre ítélte Vu Kant, egy emberi jogokért többször kiálló bloggert. A Super Vulgar Butcher (magyarul Szuper Vulgáris Hentes) álnéven író férfi ellen a vád az államhatalom aláaknázása volt. Vu rutinszerűen kampányolt a rezsim ellen az online és az offline térben, beszámolt a korrupcióról, az emberi jogok semmibevételéről, a hatóságok és a hatalom visszaéléseiről. A sajtóban meg nem jelent apróbb tüntetésekről is írt, nem egy szervezésében, népszerűsítésében részt vett.

Még ugyanezen a napon egy másik ítélet is született: Hszü Jangot viszont felmentették. Valójában látszat döntésről van szó, mert a férfit már korábban, idén márciusban hasonló vádakkal börtönbe zárták egy jogerős bírósági döntéssel. A férfit - a felesége és más jogvédők szerint - megkínozták, hogy elismerje, Dél-Koreában és Hongkongban képezték ki nyugati ügynökök, hogy aláássa a kínai államrendet.

Még 2015 júliusában vették őrizetbe, azután sokáig, több meghallgatáson tagadta az ellene felhozott vádakat, csak annyit vallott be, hogy a demokratikus reformért küzd az országban. Az idei meghallgatását, ahol vallomást tett, nem hirdette meg nyilvánosan az eljáró bíróság. Utólag tettek közzé egy leiratot a beszámolójából, majd később egy videót is közzétettek, ahol a férfi megtörten beszél, mielőtt 7 év börtönre ítélik.

Más fajta ünneplés

Nem véletlen, hogy éppen a nyugati világ legnagyobb ünnepére - egyben leghosszabb munkaszüneti időszakára - időzítették a pereket: ilyenkor jóval kevesebben foglalkoznak a hírekkel, teljesen mindegy, hogy mi történik Kínában. PR-szempontból tehát Peking csak nyer az időzítéssel.

A Quartz összesítette, hogy az elmúlt években hány eljárást folytattak le. "Komoly történelme van az ünnepi időszakban lefolytatott koncepciós pereknek. Ilyenkor az újságírók, diplomaták, nemzetközi megfigyelők nem figyelnek oda, a közvélemény sem foglalkozik a politika motiválta lépésekkel" - nyilatkozta Patrick Poon, az Amnesty International Kínáért felelős kutatója a portálnak.

  • 2016. december 26-án Csen Junfei állam ellenes miatti provokáció miatt ítélték el, mert szervezett egy megemlékezést az 1989-es Tienanmen téri mészárlásról.
  • 2015. december 22-én Pu Zsigiang három év börtönt kapott, mert kritizálta a Kommunista Pártot egy művésznek írt személyes leveleiben.
  • 2011. december 26-án Csen Hszi emberi jogi aktivistát 10 évre ítéték, mert blogbejegyzésben szidta az állampártot. Három nappal korábban egy Csen Vei nevű férfi is hasonló büntetést kapott ugyanilyen bejegyzésekért.
  • 2009-ben december 25-én a később Nobel-díjat kapó Liu Hsziao-po 11 évnyi börtönt kapott államellenes felforgató tevékenység vádja miatt. Miközben csak egy politikai kiáltvány társszerzője volt, amely alapvető változásokat követelt Kínában.
  • 2007. december 27-én pedig Hu Jia AIDS-s és környezetvédelmi aktivista ítélték 3,5 év börtönbüntetésre szervezkedés miatt.

Vannak másolók is

Nemcsak Kínában időzítették erre az időszakra a politikai pereket: hétfőn folytatták Törökországban a Cumhüriyet (Köztársaság) című kormánykritikus napilap terrorizmussal vádolt 17 vezetőjének és munkatársainak perét.

Az újságírókat azzal vádolják, hogy támogatják a szakadár Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), a 2016. júliusi katonai puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát, illetve a Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front (DHKP-C) nevű szélsőbaloldali csoportot.

Valójában a lap bűne az lehet, hogy többször írtak a teljhatalommal felruházott elnök, Recep Tayyip Erdogan és családja korrupciógyanús ügyeiről. Valamint a kormányzópárt hatalommal való visszaéléseiről.

HOZZÁSZÓLÁSOK