Kína nem fog fékezni - rossz hír lehet Trumpéknak

Londoni pénzügyi elemzők szerint tizenkét év múlva Kínáé lesz a világ legnagyobb nemzetgazdasága a dollárban számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján, a második helyre utasítva az Egyesült Államokat - tudósít az MTI.
K. Kiss Gergely, 2017. december 26. kedd, 15:13

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumainak sorrendjéről (CEBR World Economic League Table - WELT).

Kedden ismertetett idei elemzésükben a ház szakértői közölték: várakozásuk szerint az Egyesült Államok és Kína 2030-ban cserél helyet a legnagyobb gazdaságok globális ranglistájának első két helyén.

A CEBR a tavalyi WELT-tanulmányban ugyanezt még 2029-re jósolta, ám az idei előrejelzés szerzői hangsúlyozták: Donald Trump amerikai elnök gazdaságpolitikájának kereskedelmi hatásai korábbi várakozásuknál enyhébbnek bizonyultak, így módosított becslésük szerint az Egyesült Államok a tavalyi WELT-prognózisban valószínűsített időpontnál egy évvel tovább megőrizheti első helyét a világ legnagyobb gazdaságainak listáján.

A CEBR kedden bemutatott új WELT-előrejelzése 192 országot rangsorol; a ház kimutatása szerint a vizsgált gazdaságok a világgazdasági szintű hazai össztermék 99,8 százalékát állítják elő.

Tovább erősödik a Kelet

Az előrejelzés szerint az ázsiai gazdaságok a következő másfél évtizedben kimagasló teljesítményt nyújtanak. A CEBR londoni elemzői azzal számolnak, hogy 2032-ben a világ négy legnagyobb gazdasága közül három ázsiai lesz: Kína, India és Japán. A felső tízes mezőnybe a prognózis szerint 2032-re bekerül Dél-Korea és Indonézia, az első 25 közé pedig Tajvan, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Pakisztán.

A CEBR hosszú távú prognózisa szerint a magyar gazdaság 2032-ben a vizsgált 192 ország közül a 65. helyen áll majd a dollárban mért hazai össztermék alapján.

Az alacsony energiahordozó-árak, amelyek növekedési felhajtóerőt adnak a felhasználóknak, visszafogják a legnagyobb termelőket: az idei WELT-ranglista prognózisa szerint Oroszország a jelenlegi 11. helyről 2032-ig a 17. helyre esik vissza.

A CEBR londoni elemzői szerint a brit EU-tagság megszűnésének negatív hatásai a korábban vártnál enyhébbek lesznek, és bár a brit gazdaság a jelenlegi 6. helyről jövőre a 7. helyre, Franciaország mögé csúszik vissza a legnagyobb gazdaságok listáján, később azonban újabb helycserével visszakerül a 6. helyre. Brazília viszont tíz év múlva mindkettőjüket megelőzi, átvéve a hatodik helyezést - jósolják a kilencedik alkalommal összeállított WELT-világranglista szerzői.

Mi lesz a húzómotor?

A globális GDP-növekedés szerkezetében a következő másfél évtizedben radikális átalakulás megy végbe: az előrejelzés szerint az infrastrukturális építkezési programok adják a 2032-ben megtermelt globális hazai össztermék 15 százalékát, amely rekord a modern gazdaságtörténetben.

A Global Construction Perspectives (GCP Global) nevű, elsősorban építőipari és infrastrukturális előrejelzésekre szakosodott piacvezető elemzőház, amely prognózisokat szolgáltatott a CEBR új WELT-tanulmányához, közölte: ez a folyamat elsősorban a hatalmas kínai és indiai infrastrukturális beruházási programok eredménye lesz.

Graham Robinson, a GCP Global vezérigazgatója a tanulmányhoz írt kommentárjában úgy fogalmazott, hogy az építőipar 2032-re várt 15 százalékos részesedése a globális GDP-értéken belül valószínűleg a legmagasabb lesz "az egyiptomi piramisok vagy a kínai nagy fal építése óta".

A GCP Global előrejelzése szerint a következő 15 évben alapvető földrajzi átrendeződés is várható a globális GDP-értékhez legnagyobb mértékben hozzájáruló térségeken belül.

A ház felidézi, hogy 2000-ben a fejlett ipari gazdaságok részesedése a világgazdaság bruttó kibocsátásából még 76 százalék volt. A cég várakozása szerint ugyanakkor 2032-ben a magasan fejlett gazdasági erőcentrumok a globális GDP-értéknek már csak a 44 százalékát állítják elő, "a korábban fejlődőnek nevezett" gazdaságok hozzájárulása 56 százalékra emelkedik az évezred elején mért 24 százalékról, és ez várhatóan tükröződik majd globális politikai befolyásukban is.

HOZZÁSZÓLÁSOK