Kinek lesz a legjobb éve a régióban? Új prognózis érkezett

A közelmúltban Kelet-Közép-Európában olyan erőteljes makrogazdasági adatok jelentek meg (meredeken emelkedő infláció, szűkülő munkaerőpiac, élénk ipari teljesítmény), amelyek alapján jogosan tehető fel a kérdés: vajon számolniuk kell a kelet-közép-európai államoknak a gazdaság túlfűtöttségével? Ezt vizsgálták meg az Erste Group elemzői.
Domokos László, 2017. március 18. szombat, 14:50

A túlfűtöttség korai észlelésére az Erste elemzői a folyó fizetési mérleg deficitjét tekintik megfelelő benchmarknak a kelet-közép-európaihoz hasonló nyitott gazdaságok esetében.

Történelmi és fundamentális szempontból is nagyon jónak tűnnek a régió fizetésimérleg-adatai. A válságot megelőzően minden kelet-közép-európai ország nagymértékű - egyes esetekben két számjegyű - GDP-arányos hiányról számolt be. Bár a fizetési mérleg hiánya önmagában még nem jelent problémát, de ha figyelembe vesszük a felzárkózó gazdaságok külföldi működőtőke-igényét, akkor egyértelmű, hogy a régiós gazdaságok sérülékenysége fokozódott a 2008-2009-es pénzügyi válság idején, ugyanis ezekben az országokban megugrott a folyó hiány, amit ráadásul adósságból finanszíroztak - jelentette ki Juraj Kotian, az Erste Group kelet-közép-európai makroelemzési osztályának vezetője.

Azóta azonban a régiós gazdaságokban helyreállt az egyensúly, folyó mérlegük erőteljes javulást mutat, sőt, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Szlovéniában és Szlovákiában már többlet van. A javulás legnagyobb része a kereskedelmi egyenleg pozitív alakulásának köszönhető. A nyersanyagárak esése és az EU-források bővülése szintén hozzájárult a pozíciók javulásához.

Nőtt az infláció, de a jegybankok kivárnak

A régióban az infláció mértéke 2016 szeptembere óta megugrott: átlagosan mintegy két százalékponttal nőtt. Ez azonban jórészt várható volt, és nem a keresleti nyomás miatt alakult ki, hiszen az energiahordozók árindexe főleg a rendkívül alacsony bázis miatt nőtt. Az inflációs ráta megközelítette, esetenként elérte a jegybanki célértéket Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában. Márciusban további emelkedés, majd korrekció várható, mivel a 2016 első negyedévi alacsony olajárak bázishatása kifut.

Az Erste elemzői ezért nem számolnak azzal, hogy a régiós jegybankok kamatot emelnek a közeljövőben. A monetáris döntéshozók valószínűleg várakozó álláspontra helyezkednek és majd csak akkor lépnek, ha a maginflációs értékek hosszabb időn át vagy stabil mértékben meghaladták az inflációs célt - véli Árokszállási Zoltán, az Erste Group kelet-közép-európai makroelemzési osztályának vezető elemzője.

Szerbia az egyetlen, ahol az elemzők szerint nőhet az alapkamat (a Fed kamatemeléseire adott reakcióként is, hiszen a befektetői bázis jó része amerikai dollárban denominált). Romániában valószínűleg az egynapos betét kamatát emeli a jegybank, hogy a pénzpiaci kamatokat közelítse az alapkamathoz. Az infláció emelkedésére a legerőteljesebb monetáris akció Csehországban várható. Véleményünk szerint a Cseh Nemzeti Bank áprilisban elengedi a korona árfolyamplafonját, és ezzel elkerüli, hogy további spekulatív tőke áramoljon a helyi devizába. Középtávon az erősebb cseh korona a várakozások szerint szigorúbb monetáris politikát eredményez az exportorientált gazdaságban és elősegíti az infláció megfékezését - mondta Árokszállási.

Az Erste elemzői szerint a kamatemelést megelőzően a régiós jegybankok a makroprudenciális politika szigorításán keresztül befolyásolják majd a hitelkeresletet. Hasonló kezdeményezések már láthatóak Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban, ahol a szabályozói hatóságok nagyobb önrészt, valamint alacsonyabb hitelfedezeti (ltv) és jövedelemarányos törlesztési rátát írtak elő a jelzáloghiteleknél.

Jók az idei kilátások

A gazdasági növekedés a kelet-közép-európai régióban - a belföldi kereslet erősödésének köszönhetően - idén várhatóan 3,3 százalékra gyorsul (a 2016-os 3 százalék után). A háztartások fogyasztása adja továbbra is a bővülés alapját, a beruházások - főként az EU-források beáramlásának köszönhetően - újból növekedésnek indulhatnak a tavalyi gyenge teljesítmény után.

Az inflációs ráta 2017-ben 2016-hoz viszonyítva átlagban 2 százalékpontot meghaladó mértékben nőhet az előrejelzés szerint, várhatóan márciusban éri el az éves csúcsot (a bázishatás miatt). Ezt követően az infláció mérsékelt maradhat, a térség országaiban Románia kivételével vissza is eshet, ott ugyanis az inflációt mesterségesen alacsony szinten tartják egyes közvetlen adók csökkentésével. Amikor ez a hatás tompul, a román inflációs ráta a jelenleginél jóval magasabb szintre kúszhat év végéig.

A folyó fizetési mérleg csak kis mértékben romlik (átlagosan a GDP 0,4 százalékával), így a régióban enyhe - a GDP 0,2 százalékának megfelelő - többlet maradhat fenn. A kelet-közép-európai országok között Románia folyó hiánya bővülhet a legnagyobb mértékben (1 százalékponttal a GDP 3,3 százalékára), azonban a gyengülés korlátozott marad, mivel jövőre fiskális szigorítás várható az országban - a 3 százalékos költségvetési hiánycél túllépése miatt Romániát várhatóan túlzottdeficit-eljárás alá vonja az Európai Bizottság 2018-ban.

A régiós devizák közül év végére kettő erősödhet az euróval szemben, három pedig gyengülhet a mostani szintekhez viszonyítva. Az árfolyamplafon elhagyását követően a cseh koronának van a legnagyobb erősödési potenciálja, azonban a sok hosszú pozíció lezárása limitálja az erősödést vagy erőteljes korrekciót is okozhat. Az elemzők látnak esélyt a lengyel zloty erősödésére is az év végéig, mert a fundamentumokhoz képest értékelhető hozamot kínál, emellett a lengyel piac várhatóan 2018 első félévére kezdi beárazni az első kamatemelést. Az egyaránt enyhítéspárti jegybankú Romániában és Magyarországon a helyi deviza kismértékben leértékelődhet, amely nem ellentétes a jegybanki szándékkal - vélik az Erste elemzői.

HOZZÁSZÓLÁSOK