Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

"A szlovákok hátat fordítottak Brüsszelnek" - kommentálta a hétvégi voksolás részvételi arányát hétfőn a Hospodárské Noviny (HN). A szlovák gazdasági-közéleti lap szerint a szlovákiai rekord alacsony részvételi arány egyebek mellett annak számlájára írható, hogy "a válság elferdítette az unió képét és így nőtt a Brüsszellel szembeni apátia", s a választók nem érezték úgy, hogy valamit is változtatni tudnának.

"Ha valakit érdekelt volna, hogy miként áll Szlovákia az unió reformjához és Brüsszel hatalmának újabb összpontosításához, a hétvégén rövid és egyértelmű választ kapott" - szögezte le. "A szlovák politika kínos felsülése" című jegyzetében a HN kommentárírója Dag Danis, aki szerint a szlovák válasz a "teljesen mindegy" volt, mivel a 13 százalékos részvétel "siralmas" arány és azt jelenti, hogy csupán a párttagok és családtagjaik mentek el voksolni, a középosztály pedig, "amely adójából az uniót eltartja", otthon maradt. Leszögezte: a szégyenteljesen alacsony részvételi arány "az öreg, nagy és kiégett pártok és vezetőik műve", akik "elsunnyogták" uniós programjukat és már nincs mit mondaniuk, sem Szlovákiának, sem Európának.

A HN egy másik cikkében azzal összefüggésben, hogy a szombati választáson Robert Fico kormánypártja az Irány-Szociáldemokrácia az érvényes voksok 24 százalékát megszerezve, korábbi 5 EP-mandátumából egyet elvesztett, azt írta: Fico pártjának aranykorszaka végéhez közeleg, az Irány új pályára állt, s ez a mélybe vezet. Megjegyezte: Fico pártjának problémája nem az, hogy elveszítette az államfőválasztást és megingott az EP-választáson, mert ez nagy pártok esetében megesik, hanem az, hogy pártja haldoklik, aminek az az oka, hogy Fico mentálisan elhagyta a pártját.

A független Pravda szerint az EP-választások Szlovákiában arra mutattak rá, hogy a csökkenő részvételi aránnyal csökken a szlovákiai képviselet legitimitása is. A lap kommentárírója Peter Javúrek, "Az apátia eredménye, az apátia mint eredmény" című írásában hozzáteszi: néhány talán azt hiszik, hogy nagy politikai diverzitást és kedvező trendet jelent, hogy az uniós kvóta alapján Szlovákiára jutó 13 EP-képviselői mandátum nyolc párt között oszlik meg, a valóság azonban más, mivel az EP-ben a "mechanikus sokszínűség helyett fontosabb a politikai konszenzus." Megjegyzi: az eredmények azt is láttatták, hogy a szlovákiai pártoknak rendkívül jól sikerült "úgy beoltani" a választók nagy részét, hogy azok ne lássák a történések közötti összefüggéseket.

A Pravda egy másik cikkében úgy vélekedett: a voksolásnak "szegényes volta mellett" egy pozitívuma azért volt, méghozzá az, hogy Strasbourgba annak ellenére sem jutottak ki szélsőséges pártok, hogy az alacsony részvételi arány veszélyesen alacsonyra tette a mércét. Hozzáteszi: mindemellett több tekintetben is csökkenti "a szlovák nyomást az európai kapura" az a tény, hogy a mandátumokat szerzett kisebb pártoknak az EP-ben nincsenek politikai partnereik és így indítványaikat nehezen fogják tudni átültetni.
A pozsonyi liberális Sme hétfői kommentárjában tragikomikusnak értékeli a szlovákiai választási részvételt, amely szerinte a pártok "kemény választói magjának" harca volt. Az "És nyugodtan aludhatnak tovább" című cikk írója, Peter Schutz szerint az EP-választás szlovákiai eredménye újabb bejegyzést jelent a szlovák demokrácia paradoxonai sorában, és fájdalomcsillapítóként és üdvözölt alibiként hat majd a szlovákiai jobboldalra, mert úgy tűnhet, hogy minden rendben van és semmilyen változásra nincs szükség. Hozzáteszi: az (a szlovák jobboldali politikus és politológus), aki az eredmények tükrében sikerről és a jobboldal győzelméről beszél, annak szavai "az önreflexió hiányáról és becstelenségről" tanúskodnak.

Az Új Szó című szlovákiai magyar nyelvű lap az EP-választásokkal foglalkozó hétfői címlapos írásában az alacsony választási részvétellel kapcsolatban úgy vélekedett: öt év múlva jobb, ha nem is rendeznek Szlovákiában európai parlamenti választásokat. A pozsonyi lap az eredmények kapcsán megjegyzi: Robert Fico kormánypártja ugyan nyert, de egyben ők a voksolás legnagyobb vesztesei is, mivel az utóbbi nyolc évben minden országos választáson több voksot kapott a párt, mint most. Hozzáteszi: a választás nyertesei a kis pártok voltak.