A feltörekvő országokból csaknem ezer milliárd dollár tőke áramlott ki az elmúlt 13 hónapban, ami nagyjából a duplája annak, amennyi a 2008-2009-es pénzügyi válság idején elhagyta ezeket a piacokat - írta a Financial Times. Nehéz lenne ezt másként értelmezni, mint hogy gyengül a befektetők bizalma ezek iránt a régiók iránt, ám úgy tűnik, a szakértőknek le kell vonniuk egy hosszabb távra érvényes következtetést is.

A folyamatos tőkekivonás a gazdasági növekedés lassulásával és a feltörekvő valuták gyengülésével jár, ami arra utal, hogy elvesztik azt a szerepüket, amit az elmúlt két évtizedben élveztek. Nevezetesen ahelyett, hogy a világgazdaság motorjaként működnének, gyengülő keresletükkel még fékezik is a világ GDP-jének gyarapodását.

Viszontlátásra

Nettó 940,2 milliárd dollár tőke távozott a világ 19 legnagyobb feltörekvő országából a július végét megelőző 13 hónapban - derült ki az NN Investment Partners befektetési bank adataiból. Ez majdnem kétszerese annak a 480 milliárd dollárnak, amely a 2008-2009-es pénzügyi válság három negyedéve alatt szedte a sátorfáját.

Ezzel megfordult az az erőteljes tőkebeáramlási folyamat, amely a krízist követő hat évet jellemezte, s egyben segítette a világgazdaság fellendülését is. A vizsgált 19 országba nettó kétezer milliárd dollár tőke áramlott be 2009 júliusa és 2014. június vége között.

Dőlő dominók

A fordulattal az baj, hogy beindított egy ördögi kört. Ahogy a pénz szinte pánikszerűen távozik, a feltörekvő országok valutái gyengülnek a dollárral szemben. Fizetőképességük halványulásával gyengül az importkeresletük, amivel mérséklik a világgazdaságban jelentkező aggregált keresletet. Ennek jele, hogy a feltörekvő országok importja júniusban 13,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól - derült ki a londoni Capital Economics kutatóintézet adataiból.

A feltörekvők importjának összeomlása mögött a belső kereslet gyengülése áll, amit a tőkekivonás vált ki, miközben az alacsony nyersanyag- és energiahordozó-árak erodálják az ezek exportjára támaszkodó feltörekvő országok jövedelmét - magyarázza Neil Shearing, a Capital Economics elemzője. Egyelőre semmi jele annak, hogy elértük volna a hanyatlás mélypontját.

Szörnyű vihar

A hét eleji kínai jüanleértékelés tovább nyomta lefelé a feltörekvő országok valutáinak értékét is, mivel a kereskedők úgy látják, hogy ez a lépés kiütötte a devizaárfolyamok stabilitását erősítő egyik cölöpöt. A legjelentősebb kínai tőzsdeindexek hat százalék feletti gyengülése pedig azt mutatja, hogy a befektetők szerint a pekingi vezetés nem képes felpumpálni a gazdaság kifulladó növekedését.

A feltörekvő valuták a legszörnyűbb vihar előtt állnak - fogalmaz drámaian Bend Berg, a Société Generale stratégája. A világgazdaság lassulását előre jelző prognózisok főként arra alapulnak, hogy gyenge bővülést várnak a feltörekvő piacokon, amit nem képes ellensúlyozni a fejlett régiók lomha emelkedése.

Bajra baj jön

Erre rátesz egy lapáttal az amerikai Fed várható kamatemelése, amely tovább erősítheti dollárt, és súlyosbítják a helyzetet a Brazíliában, Malajziában, Oroszországban és Törökországban tapasztalható politikai feszültségek. A politikai bizonytalanság lehetett a hátterében a török lira és az orosz rubel gyengülésének. A chilei pesót a réz, a kolumbiai pesót az olaj árának esése ütötte meg. A kínai árfolyamgyengítés és az ország gazdaságával kapcsolatos aggodalmak az ázsiai szomszédok valutáira - a maláj ringgitre, a dél-koreai vonra és a tajvani dollárra - gyakorolnak nyomást.