Magyarországon nemzedékeknek tanították az iskolában, hogy 1818-ban született Karl Marx, A kommunista kiáltvány szerzője, s bár sokan tisztelik filozófiai munkásságáért, mások gyűlik azoknak a rezsimeknek a mérhetetlen bűneikért, amelyek állami ideológiája a marxizmus-leninizmus volt. A nyugati sajtóorgánumok kapitalizmus olyan bástyájától kezdve, mint a Financial Times a liberális New York Timesig egytől egyik megemlékeznek tudományos teljesítményéről.

Szülővárosa, Trier is erre helyezi a hangsúlyt, és igyekszik turistalátványosságot kreálni abból a tényből, hogy Marx az akkor 12 ezer fős településen látta meg a napvilágot. Lássuk be, 110 ezer lakójával ma sem sokkal nagyobb a város, amelynek nincs ipara, így az idegenforgalmi bevételek nem elhanyagolható tételei a helyhatóság költségvetésének.

Buli

Ennek szellemében nagy partit rendeztek a filozófus 200. születésnapjára - derült ki a Bloomberg cikkéből. Az eseményen részt vett a német kormány számos tagja - miközben Angela Merkel kancellár, aki a szocialista Kelet-Németországban nőtt fel, nem jelent meg. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke viszont beszédet mondott (lásd keretes írásunkat), ami ellen tiltakozott a Fidesz európai parlamenti frakciója. A városban is egymással ellentétes tartalmú demonstrációkat tartottak.

A turistacsalogató ajándéktárgyak skálája a Marx-frizurás kacsáktól a kerti törpe méretű szobrokon át (500 darab készült belőlük, lásd címképünket) a villanyrendőrökig terjednek, amelyeken a gyalogosokat jelképező figura Karl Marx. Más szóval a város vezetői úgy látják: eljött az ideje annak, hogy akár vicceljenek is a sokat dicsért és szidott, radikális nézetei miatt kedvelt és gyűlölt tudóssal.

Fotó: Reuters

Ajándék

A legnagyobb születésnapi meglepetés a kommunista párt irányítása alatt álló Kínából érkezett: egy öt méter magas Marx-szobrot ajándékoztak a városnak, amelynek önkormányzata elfogadta az ajándékot, ám határozatban rögzítette kiállását az emberi jogok mellett, amelyeket a marxista-leninista rendszerek semmibe vettek.

A második világháború után Nyugat-Németországba került Trier szégyenkezett Marx miatt, ám úgy a város irányítói ma látják, hogy ez gesztus része egy nagyobb szellemi újjászületésnek az ázsiai országban - mondta kínai újságíróknak Michael Schmitz a város szóvivője. Emellett ne felejtsük el azt sem, hogy a világ második gazdasága 2016-ban előzte le az USA-t Németország legjelentősebb kereskedelmi partnereinek sorában.

Korához kell mérni!

Nem lehetett beleszeretni a korai kapitalizmusba, amely akkoriban uralkodott, és ma sem lehet beleszeretni egy vak, feltétel nélküli kapitalizmusba, és legalábbis nem tudok - mondta Jean Claude Juncker a Népszava cikke szerint beszédében, amiért agyonbírálja fél Európa. A kapitalizmus átok, ha nem formálják meg olyan szempontok alapján, amelyek nem a rendszert, hanem az embert helyezik a középpontba - tette hozzá.Marx életművét szerinte nem az eszméire hivatkozva elkövetett rémtettekből táplálkozó előítéletekre alapozva kellene értelmezni, hanem a korából kiindulva kell megérteni! Szerinte nem lehet a gondolkodót felelősségre vonni azért, hogy írásait egyes követői fegyverként használták mások ellen. Ne feledjük: 200 éve csupán 36 év volt a születéskor várható élettartam Európában, és a társadalmi igazságosság hiánya jellemezte a kontinenst. (Mielőtt bírálói elverik a port rajta, esetleg olvassák el barátja, Friedrich Engels A munkásosztály helyzete Angliában című könyvét is, ebből kiderül miből táplálkozik a baloldali radikalizmus - a szerk.)

Hszi

Hszi Csin-ping kínai elnök keresi a szellemiséget, amely hátteret adhatna az emberek fejében az ország jelentős gazdasági fejlődésének. Javult az életszínvonal, az emberek jól keresnek, de elvesztették korábbi, hagyományos szellemi hátterüket. Ennek újjáépítéséhez akarják felhasználni a marxi tanításokat - véli Sidney Rittenberg amerikai újságíró, aki csatlakozott Mao Ce-tung forradalmához és angol-kínai tolmácsként dolgozott sok éven át.

Hszi láthatóan úgy tekint Marx tudományos munkásságra mint egyfajta módszertanra, amely segíthet a társadalomszervezési problémák megoldásában. Nem azt a részt emeli ki, amely az osztályharcokról szól, és ennek jegyében politikai ideológiaként barikádra szólítja az embereket, hanem azt, amely a társadalmi alá-fölérendeltségből fakadó szociális feszültségek okait elemzi.

Fotó: AFP

Biznisz

Sok kínai úgy gondolja, hogy Trier fontos német város, mert ott született Karl Marx - mondja Norbert Käthler a helyi idegenforgalmi hivatal vezetője. Ennek alapján abban bíznak, hogy a mostani figyelemfelkeltő felhajtás után megugrik az odalátogató kínai turisták száma.

Az apám örült, amikor meghallotta, hogy Trierbe utazom - mondja Yang Liu-Gerhards, aki 1998-ban érkezett diákként ide és jelenleg közgazdaságtant tanít egy szakközépiskolában. Úgy látja, Mao - aki nem idegenkedett a politikai indíttatású erőszaktól - kimazsolázta Marx mondandójából, azt, amit felhasználhatott hatalmi céljaira.

A Marx-szobor célja, hogy kifejezzük nagyrabecsülésünket a nagy német filozófus iránt - mondja Vang Ji-vej, a pekingi Renmin University dékánja. Ugyanakkor tudjuk, hogy a németek nem olyan nagyon büszkék Marxra. Sokkal büszkébbek költő géniuszukra, Goethe-re.

A fotó forrása: AFP