Kitört a devizaháború - megvan, ki lesz a vesztes?

Az agresszív japán árfolyamgyengítés gyorsan felpezsdítette a globális gazdaság szereplőit, és újra a vita középpontjába került a kompetitív leértékelésekből kirobbanó árfolyamháború. Könnyen lehet, hogy az eurózóna kerül ki ebből vesztesként, de az is lehet, hogy nem nyer senki sem.
Kasnyik Márton, 2013. január 28. hétfő, 12:17
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Újra forró téma lett az árfolyamháború a szakpolitikusok, vállalatvezetők és befektetők körében, miután az új japán kormány hadat üzent az erős jennek és a deflációnak, aminek köszönhetően két hónap alatt a dollárral szemben több mint 10, az euróval szemben pedig közel 20 százalékot gyengült a japán fizetőeszköz. A probléma persze globális, hiszen a világszerte gyenge növekedési kilátások és a még mindig tartó globális hitelállomány-leépítési ciklus miatt a fejlett és a fejlődő országok egyaránt devizáik gyengítésével próbálnak némi lendületet adni exportszektoruknak és így a növekedésnek. A japán politikusok nyilvánvalóan véget akarnak vetni az országot hosszú távon finanszírozhatatlanná tevő külkereskedelmi hiánynak és újra kívánják indítani az exportvezérelt beruházásokat.

Mindenki gyengíteni igyekszik

A beavatkozással nincsenek egyedül a japánok, sőt inkább késve érkeztek a buliba: a hasonló, menedékdeviza-státusszal összefüggő problémákkal küszködő svájci jegybank sikeresen védte meg az európlafont, Kína évtizedek óta manipulálja devizáját, Dél-Koreában korlátozzák a beáramló tőkét. Eközben az európai, az amerikai és a brit jegybank gigantikus monetáris politikai kísérletbe kezdett a válság után a központi bankok mérlegfőösszegeinek felfújásával, ami értelemszerűen komoly tőkekiáramlással járt (hiszen a tőke inkább a feltörekvő piacok nagyobb hozamára éhes), gyengítve a fejlett országok pénznemeit.

A devizapiac sajátossága azonban, hogy az árfolyamokat csak egymás egységében lehet megadni − ebből következően lehetetlen, hogy az összes deviza egyszerre gyengüljön; ha az összes nagy szereplő gyengít, akkor nagyjából változatlanok maradnak az árfolyamok, legfeljebb a lazítás ütemezéséből fakadó ingadozás okozhat eltéréseket. Amióta a brazil pénzügyminiszter, Guido Mantega szerint 2010-ben kitört a globális árfolyamháború, a dollár, az euró és a jen árfolyamát a piaci hangulat kockázatvállaló és menedékkereső hangulatának változásai vezérelték. Miközben azonban az árfolyamháború megnyerhetetlen, a nagy gyengítési versenyből kimaradó országok − például a Brazília vagy a Indonézia − ipara megszenvedheti devizáik felértékelődését, a nyersanyagárak emelkedése pedig az egész globális növekedést veszélyeztetheti.

Lépéshátrányban az eurózóna

A lazítási versenyben az utóbbi hetekben az eurózóna lépéshátrányba került, hiszen a térség monetáris politikája felől inkább a szigorításra utaló jelzések érkeztek, miközben Japán agresszívan gyengített, az Egyesült Államokban pedig (a QE3 program beindulásával) újra növekedésnek indult a Fed mérlegfőösszege. Mario Draghi ECB-elnök viszont a legutóbbi sajtótájékoztatóján lehűtötte a kamatcsökkentési várakozásokat, az európai bankok hozzáláttak a tavaly kapott hároméves refinanszírozási hiteleik (LTRO) visszafizetéséhez (ami az ECB mérlegfőösszegének csökkenésével jár együtt), mérséklődik az európai adósságválság jelentette kockázat, és az eurózóna monetáris politikájában legnagyobb súlyt képviselő Németország több képviselője is hangot adott az "árfolyam-politika politizálódásával" kapcsolatos fenntartásainak. Ez utóbbi nem véletlen, hiszen például az UniCredit elemzője szerint az euró 10 százalékos erősödése − a fő kereskedelmi partnerek devizáinak kosarával szemben − 0,8 százalékkal vetné vissza a GDP-növekedést a valutablokkban.

Más kérdés, hogy egyelőre nincs okuk tiltakozni az európai politikusoknak, hiszen az euró árfolyama éppen az utóbbi öt év átlagánál tartózkodik − sőt, az utóbbi két évben az euróválság sokat segített az árfolyam mélyben tartásának. Ebből a szempontból álszentek a folyamat fő haszonélvezőinek számító Németország tiltakozó politikusai. Az árfolyamháborúra való hivatkozás egyébként is hasznos politikai szempontból, hiszen eltereli a figyelmet a hazai problémákról. Megfigyelők szerint most is valószínű, hogy a legújabb körét futó retorikai árfolyamháború inkább a hazai közvéleménynek szól, mintsem egy esetleges jövőbeli átfogó multilaterális devizamegállapodásban az alkupozíciók kijelölésére szolgál − ez utóbbira ugyanis nincs sok esély.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rigolya, 2013.01.28 21:52

@laatoo: A hitelintézetek összevont mérlegében ugye a hitelintézetek vannak csak benne... Ha az önkormányzat kötvénykibocsátása viszont nem hitelintézet felé történt, akkor az nincs benne...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laatoo, 2013.01.28 21:36

@rigolya: Nem kicsi! MNB konszolidált mérleg!!!!

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Statisztika/mnbhu_statkozlemeny/mnbhu_monaggr_regi/mnbhu_bm_1211/hitelintezet_sajto1211_hu.pdf
(3 oldal.)
Körül meg a tény között van különbség.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2013.01.28 21:21

@laatoo: 800 mrd? Nem kicsi egy kicsit?! Vagy az állam által átvállalni akart részt már levette róla?

Az állam 616 mrd forintnyi önkormányzati adósságot vállal át:
http://nol.hu/belfold/hatszazmilliardnyi_onkormanyzati_adossagot_vesz_at_az_allam

A nagyobb városokban csak 40% körül vállal át az állam.

Tehát a fennmaradó 284 lenne a fennmaradó 60%???

Vagy átvállalás után maradt 800 mrd? Mert akkor 1.400 volt nagyságrendileg?!!!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bhole, 2013.01.28 20:34

@meszi9: "egy globális inflációnál az aranynál, jobb menekülő eszközt kívánva sem lehetne jobbat találni"
Egyrész ez nem teljesen igaz, de ha igaz lenne, akkor sem az infláció, hanem a defláció a világ promlémája. Válság van, vazze!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laatoo, 2013.01.28 16:54

@laatoo: Ebből a 800 mrd-ből 342 forinthitel.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html