Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Magyarország a 42. helyezést érte el a legfrissebb CCPI 2019-es rangsorában, amelyet ma hoztak nyilvánosságra Katowicében, az ENSZ 24. klímacsúcsán. A CCPI szerint világszerte romlottak az országok teljesítményei. Hiába zajlott le megannyi konferencia, amelyeken tervek és ígéretek százaiban egyeztek meg az államok, az érdemi tettekig nagyon kevés helyen jutottak el - írja közleményében a Levegő Munkacsoport.

A legjobb harcos Svédország, majd Marokkó a második. Az észak-afrikai ország a megújuló energiák terén végrehajtott fejlesztéseinek köszönhetően lépett előrébb. Litvánia a harmadik legtevékenyebb a klímaváltozás ellen.

A rendkívül gyengén teljesítő országok között szerepel az Egyesült Államok és Kína. Magyarország a gyengén teljesítő kategóriába került a 42. helyezésével. Kedvezőnek ítélték, hogy az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent hazánk szén-dioxid-kibocsátása (bár az utóbbi néhány évben ismét emelkedésnek indult), rontotta viszont a pontszámainkat, hogy a megújuló energiában a - nagyrészt fenntarthatatlan - biomasszaégetés játssza a vezető szerepet, a szélenergia használata gyakorlatilag betiltásra került, és nincs megfelelő terv sem a megújuló energiára való átállásra, sem a szénfelhasználás kivezetésére. A szakértők aggályosnak találták azt is, hogy a magyar kormány rendszeresen akadályozza az EU ambiciózus éghajlatvédelmi törekvéseit.

"A globális szén-dioxid kibocsátás újra emelkedik, miközben a ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb jelentéséből megtudhattuk, hogy az eddigi terveknél jóval szigorúbb intézkedésekre van szükség, és rövid időn belül foganatosítani kell azokat, hiszen csak így kerülhető el a klímakatasztrófa" - jelentette ki Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektjének vezetője.

"A kormányok - köztük a magyar kormány - halogató politikája azért is nehezen magyarázható, mert tanulmányok sora és az élenjáró országok példája is bizonyítja: az éghajlatvédelmi intézkedések már rövid távon is előnyösek lennének gazdaságunknak, hosszabb távon pedig jelentősen javítanák a versenyképességünket" - tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

Az indexet 14 éve készítik el, 14 kategóriában pontozzák 56 ország és az EU éghajlatvédelmi teljesítményét.

Pénteken Áder János magyar köztársasági elnök is a klímaváltozás elleni harc fontosságát hangsúlyozta.