Meghökkentő időjárási anomáliáról számoltak be

Bár hűvösen kezdődött, mégis a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebbnek bizonyult a 2018-as nyár az átlagnál 1,3 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleteivel - derült ki a kedden az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) közgyűlésén Bécsben bemutatott európai klímajelentésből az MTI szerint.
Napi.hu, 2019. április 10. szerda, 06:20
Fotó: Getty Images

A jelentés alapját olyan adatok szolgáltatták, amelyeket a Copernicus európai földmegfigyelő program során műholdak segítségével gyűjtöttek. Az egész Európában és az Arktisz európai részén végzett mérésekkel kiegészítve a tanulmány European State of the Climate 2018 (Európai Klímahelyzet 2018) címmel az európai időjárás-előrejelzési központban (ECMWF), az angliai Readingben készült.

Az elmúlt négy évtizedre jellemző melegedés az elmúlt évben is folytatódott. Az esztendő hidegen kezdődött: a február és március hőmérsékletei az éves átlag alatt maradtak, emellett a szokásostól eltérő hómennyiség volt tapasztalható Nagy-Britanniában is. Ezt követően hőhullám kezdődött. Késő tavasztól egészen őszig főként Közép- és Észak-Európában különösen meleg időjárás uralkodott, amelyet legalább egy Celsius-fokkal az átlag feletti hőmérsékletek jellemeztek.

Áprilistól kezdve szinte állandóan lényegesen melegebb volt a megszokottnál - mondta Freja Vamborg, az Európai Unió klímaváltozási szolgálata, a Copernicus Climate Change Service és az ECMWF munkatársa. A jelentésből kiderül, hogy a legnagyobb anomáliát a nyár jelentette, amely az eddig végzett feljegyzések alapján a legmelegebb volt. De az ősz is az eddigi egyik legmelegebb és sok helyen egyenesen nyárias volt. Leghatározottabban a tavaszi-nyári (áprilistól augusztusig tartó) hőség mutatkozott meg, amikor Közép-Európában 2,5 Celsius-fokkal magasabb volt a hőmérséklet az átlagnál.

A hőhullámokkal egyetemben szárazság is jelentkezett. A csapadék mennyisége Európa több részén is csak a szokásos értékek 80 százalékát érte el a tavasztól őszig tartó időszakban. Ez pedig a termés csökkenéséhez és Vamborg szerint sok folyó rekordgyanúsan alacsony vízállásához vezetett. Emiatt elsősorban Észak-Európában alakultak ki erdőtüzek. A Svédországban dúlók az újkori történelem leghevesebb tüzei voltak.

Erdőtűz tavaly nyáron Svédországban, amely a rendkívüli aszály és hőség miatt alakult ki.
MTI/EPA

Közép- és Észak-Európában 40 százalékkal több volt a napsütéses órák száma. Ebből kimaradtak Dél-Európa nagy területei, ahol kevesebb volt a napsütéses órák száma és - főként tavasszal - jóval több csapadékot regisztráltak.

Grönlandtól északra 2018-ban a tengerjégre vonatkozó műholdas feljegyzések 1979-es kezdete óta első alkalommal regisztráltak télen nagy felszínen nyílt vizet, úgynevezett polinyját. Nyáron az északi-sarkvidéki tengerjég a mérések szerint átlagosan 30 százalékkal csökkent. Vamborg szerint az adatokból az nem derül ki, hogy a 2018-as forróság a továbbiakban megismétlődik-e. Kiemelte: azt semmiképpen sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt öt év az eddig feljegyzett öt legmelegebb esztendő volt és a légkörben tovább emelkedett az üvegházhatású szén-dioxid koncentrációja.

Az elmúlt év meglepő hőhullámai mindenesetre az északi félgömb nagy részét érintették - mondta Martha Marie Vogel, a Zürichi Műszaki Egyetem kutatója.

A hatások az északi félgömb legalább 17 államában és a lakott, valamint mezőgazdaságilag művelt területek 22 százalékán érezhetőek voltak - mondta el a szakértő egy jelenleg elbírálásra váró tanulmány alapján. Ebben egy olyan trend körvonalai is megmutatkoznak, hogy május és július között megnövekedhet az egymást követő forró napok száma.

Vogel kiemelte: az elemzések szerint szinte kizárható, hogy az elmúlt évek szélsőséges jelenségei emberi hozzájárulás nélkül is megtörténtek volna. Ez alapján pedig meglehetősen nagy annak a valószínűsége, hogy a jövőben viszonylag gyakran élünk át ilyen éveket - mondta Vogel.

HOZZÁSZÓLÁSOK