Jól lehet, a főváros Karácsony Gergely vezette új irányító testületének első ülésén megállapította: Budapesten klímavészhelyzet van, a november elején tett politikai és társadalmi gesztust konkét ígéretek és tettek még nem követték. Helyzetfelmérést csak jövőre ígértek...

Noha a múlt héten Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes a Napi.hu Smart City Fórumán bejelentette, hogy gőzerővel folyik a tervezése annak, hogy kiszabadítsák "az autók bilincséből a Duna-partot" - és ez akár az első konkrétumnak is tekinthető -, a város klíma-, és szmoghelyzetének enyhítésére még várni kell. Eredetileg is csupán annyit ígért az új városvezetés, hogy eztán a szén-dioxid-kibocsátásra is kiható javaslatairól "az éghajlatváltozás elleni fellépés szempontjainak elsőbbségét biztosítva dönt" - illetve, hogy 2020. augusztus 31-ig átvilágítják a Fővárosi Önkormányzat cégeit és intézményeit, és tervet dolgoznak ki a karbonsemleges működés felé vezető úton való elinduláshoz - de van már példa is, ahonnan Karácsonyék a továbbiakra muníciót vehetnek.

QP | Quality Placement

Sok új kötelezettség lép életbe

Hamburgban most megjelent egy, sok részletében iránymutatónak is nevezhető elképzeléscsomag, miután a város szenátusa elfogadta az új éghajlati tervet és éghajlatvédelmi jogszabálycsomagot. A korábban, 2011-ben megírt verziót dolgozzák át úgy, hogy az új menetrend egyik legelső sarokpontja az lett, hogy 2023-tól tömegesen lépnek életbe új kötelezettségek.

A mintegy 400 (!) intézkedés végrehajthatóságára a felkészülést már egy hónap múlva, jövő  januárjában megkezdik a Hansa-városban. Fontos kitétel - írja a német PV Magazin -, hogy Hamburg a jövőben nem csak a szélenergia felhasználását szándékozik fokozni, de emellett új sínre teszik a város fotovoltaikus programját. Mégpedig úgy, hogy 2023-tól kötelezettségként vezetik be a napenergia-felhasználást.

A 400 rendeletbe természetesen sok egyéb éghajlatvédelmi intézkedést is jóváhagyott a városi szenátus.

Kegyes csalás

A városra vonatkozó új éghajlatvédelmi törvény megállapítja, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkenteni kell Hamburg szén-dioxid-kibocsátását. Jól lehet, a bázisévnek választott 1990 hasonlóan "kegyes csalásnak" látszik, mint amivel a klímavédelmi statisztikákban például Magyarország is jó ideje játszik, de Hamburg most azt is tényként rögzítette, hogy a várost 2050-re éghajlati szempontból semlegessé teszik.

Ez a komplex csomag a közlekedésre, a háztartásokra, de a kereskedelemre, az iparra és a szolgáltató szektorra is kötelezettségeket ró, amelyek kereteit az új éghajlatvédelmi reguláknak kell jogilag meghatározniuk. A hamburgi szenátus most azt jelölte ki a következő lépésnek, hogy mindezek alapozását állampolgári konzultációkkal kell elvégezni.

Egy modern épület tetőrészlete Hamburg-Wilhelmsburgban: Így is lehet napelempanelt a tetőre tenni
Kép: Getty Images

De már vannak konkrétumok is: annak részeként, hogy felülírták a korábbi szén-dioxid-mentesítési ütemterveket, módosulnak az épületek energetikai szabványai, de a tömegközlekedés korszerűsítésére vonatkozó korábbi elképzelések éppúgy, mint a kerékpáros közlekedés könnyítését és annak infrastrukturális korszerűsítésére vonatkozó eddigi tervek. És még az éghajlatvédelmi projektekre vonatkozó lakossági tanácsadás rendszerét is átalakítják.

Csak emlékeztetőül: Vitézy Dávid a Napi.hu-nak adott interjújában kísértetiesen hasonló "menekülőutat" vázolt fel Budapest közlekedési káoszának kezelhetőségére.

Átalakítják az energiaellátást

A mintegy 400 intézkedés természetesen a város energiaellátásának átalakításával is foglalkozik. Az egyik tétel szerint 2023-tól Hamburgban kötelező lesz a fotovoltaikus rendszereket beépíteni az ingatlanokba. A jogszabály egyelőre az új kereskedelmi és magánépületekre vonatkozik, és kidolgozásra vár, hogy a tetőkön termelt villamos energia rendszerbe illesztése, illetve az úgynevezett prosumer (vagyis: egyszerre termelő és fogyasztó) ügyfelek kezelése hogyan történik majd meg, de a városnak vizsgálnia kell annak lehetőségeit is, hogy ahol műszakilag, építészetileg lehetséges, gazdaságilag pedig igazolható, ott a már meglévő ingatlanokra hogyan lehet e kötelezettséget kiterjeszteni, és mikorra.

A szenátus emellett azonban fontos tételként rögzítette, hogy a városnak növelnie kell a megújuló energiaforrások arányát úgy is, hogy a fűtési rendszerek cseréjében tevékenyen részt vállal. Erre kezdési időpontot is kijelölt: ennek 2021 közepén meg kellene kezdődnie, mivel 2022-től megtiltják az olajmelegítők épületekbe telepítését és használatát. Illetve, ahol jelenleg ilyen berendezés üzemel, azt 2026-ig cserélni kell úgy, hogy ennek műszaki, technológiai, de anyagi támogatására a városnak programokat kell kidolgoznia - katalizálva a mihamarabbi átállást.

Költséges lesz

Arról is döntés született, hogy a köztulajdonban lévő épületek felújítása csak energiahatékony, ugyanakkor példaértékű módon történhet meg. A hamburgi szenátus becslése szerint mindez a városnak kétmilliárd eurójába is kerülhet. Emellett további milliárdokat kellene befektetnie a hamburgi klímaterv megvalósíthatósága érdekében. Mint Jens Kerstan környezetvédelmi szenátor fogalmazott:

A beruházásokon, a promóción és az innováción kívül új szabályokra és kötelezettségekre is szükségünk van bizonyos területeken, hogy gyorsabban elindulhassunk a céljaink elérése érdekében.