Itt a sorvezető Karácsonyéknak a budapesti klímavészhelyzet feloldására

Budapesten egy hónapja, hogy kihirdették a klímavészhelyzetet, azóta látható módon nemigen történt semmi változás. A tervezéshez nyújthat segítséget, hogy van nagyváros Európában, ahol jóval előrébb járnak, és már konkrét megoldásokban gondolkodnak.
Szabó M. István, 2019. december 4. szerda, 15:21
Fotó: Getty Images

Jól lehet, a főváros Karácsony Gergely vezette új irányító testületének első ülésén megállapította: Budapesten klímavészhelyzet van, a november elején tett politikai és társadalmi gesztust konkét ígéretek és tettek még nem követték. Helyzetfelmérést csak jövőre ígértek...

Noha a múlt héten Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes a Napi.hu Smart City Fórumán bejelentette, hogy gőzerővel folyik a tervezése annak, hogy kiszabadítsák "az autók bilincséből a Duna-partot" - és ez akár az első konkrétumnak is tekinthető -, a város klíma-, és szmoghelyzetének enyhítésére még várni kell. Eredetileg is csupán annyit ígért az új városvezetés, hogy eztán a szén-dioxid-kibocsátásra is kiható javaslatairól "az éghajlatváltozás elleni fellépés szempontjainak elsőbbségét biztosítva dönt" - illetve, hogy 2020. augusztus 31-ig átvilágítják a Fővárosi Önkormányzat cégeit és intézményeit, és tervet dolgoznak ki a karbonsemleges működés felé vezető úton való elinduláshoz - de van már példa is, ahonnan Karácsonyék a továbbiakra muníciót vehetnek.

Sok új kötelezettség lép életbe

Hamburgban most megjelent egy, sok részletében iránymutatónak is nevezhető elképzeléscsomag, miután a város szenátusa elfogadta az új éghajlati tervet és éghajlatvédelmi jogszabálycsomagot. A korábban, 2011-ben megírt verziót dolgozzák át úgy, hogy az új menetrend egyik legelső sarokpontja az lett, hogy 2023-tól tömegesen lépnek életbe új kötelezettségek.

A mintegy 400 (!) intézkedés végrehajthatóságára a felkészülést már egy hónap múlva, jövő  januárjában megkezdik a Hansa-városban. Fontos kitétel - írja a német PV Magazin -, hogy Hamburg a jövőben nem csak a szélenergia felhasználását szándékozik fokozni, de emellett új sínre teszik a város fotovoltaikus programját. Mégpedig úgy, hogy 2023-tól kötelezettségként vezetik be a napenergia-felhasználást.

A 400 rendeletbe természetesen sok egyéb éghajlatvédelmi intézkedést is jóváhagyott a városi szenátus.

Kegyes csalás

A városra vonatkozó új éghajlatvédelmi törvény megállapítja, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkenteni kell Hamburg szén-dioxid-kibocsátását. Jól lehet, a bázisévnek választott 1990 hasonlóan "kegyes csalásnak" látszik, mint amivel a klímavédelmi statisztikákban például Magyarország is jó ideje játszik, de Hamburg most azt is tényként rögzítette, hogy a várost 2050-re éghajlati szempontból semlegessé teszik.

Ez a komplex csomag a közlekedésre, a háztartásokra, de a kereskedelemre, az iparra és a szolgáltató szektorra is kötelezettségeket ró, amelyek kereteit az új éghajlatvédelmi reguláknak kell jogilag meghatározniuk. A hamburgi szenátus most azt jelölte ki a következő lépésnek, hogy mindezek alapozását állampolgári konzultációkkal kell elvégezni.

Egy modern épület tetőrészlete Hamburg-Wilhelmsburgban: Így is lehet napelempanelt a tetőre tenni
Getty Images

De már vannak konkrétumok is: annak részeként, hogy felülírták a korábbi szén-dioxid-mentesítési ütemterveket, módosulnak az épületek energetikai szabványai, de a tömegközlekedés korszerűsítésére vonatkozó korábbi elképzelések éppúgy, mint a kerékpáros közlekedés könnyítését és annak infrastrukturális korszerűsítésére vonatkozó eddigi tervek. És még az éghajlatvédelmi projektekre vonatkozó lakossági tanácsadás rendszerét is átalakítják.

Csak emlékeztetőül: Vitézy Dávid a Napi.hu-nak adott interjújában kísértetiesen hasonló "menekülőutat" vázolt fel Budapest közlekedési káoszának kezelhetőségére.

Átalakítják az energiaellátást

A mintegy 400 intézkedés természetesen a város energiaellátásának átalakításával is foglalkozik. Az egyik tétel szerint 2023-tól Hamburgban kötelező lesz a fotovoltaikus rendszereket beépíteni az ingatlanokba. A jogszabály egyelőre az új kereskedelmi és magánépületekre vonatkozik, és kidolgozásra vár, hogy a tetőkön termelt villamos energia rendszerbe illesztése, illetve az úgynevezett prosumer (vagyis: egyszerre termelő és fogyasztó) ügyfelek kezelése hogyan történik majd meg, de a városnak vizsgálnia kell annak lehetőségeit is, hogy ahol műszakilag, építészetileg lehetséges, gazdaságilag pedig igazolható, ott a már meglévő ingatlanokra hogyan lehet e kötelezettséget kiterjeszteni, és mikorra.

A szenátus emellett azonban fontos tételként rögzítette, hogy a városnak növelnie kell a megújuló energiaforrások arányát úgy is, hogy a fűtési rendszerek cseréjében tevékenyen részt vállal. Erre kezdési időpontot is kijelölt: ennek 2021 közepén meg kellene kezdődnie, mivel 2022-től megtiltják az olajmelegítők épületekbe telepítését és használatát. Illetve, ahol jelenleg ilyen berendezés üzemel, azt 2026-ig cserélni kell úgy, hogy ennek műszaki, technológiai, de anyagi támogatására a városnak programokat kell kidolgoznia - katalizálva a mihamarabbi átállást.

Költséges lesz

Arról is döntés született, hogy a köztulajdonban lévő épületek felújítása csak energiahatékony, ugyanakkor példaértékű módon történhet meg. A hamburgi szenátus becslése szerint mindez a városnak kétmilliárd eurójába is kerülhet. Emellett további milliárdokat kellene befektetnie a hamburgi klímaterv megvalósíthatósága érdekében. Mint Jens Kerstan környezetvédelmi szenátor fogalmazott:

A beruházásokon, a promóción és az innováción kívül új szabályokra és kötelezettségekre is szükségünk van bizonyos területeken, hogy gyorsabban elindulhassunk a céljaink elérése érdekében.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Mekelekke, 2019.12.05 10:55

A Föld bolygó magas széndioxid szintjéért túlnyomórészt a kínai ipar a felelős, de ezt a problémát mindenáron itt Budapesten akarják megoldani a nagyeszűek?
A budapesti levegő káros részecsketartalmáért (PM5, PM10) leginkább a városban üzemelő dízelmotorok és helyi fűtési reendszerek a felelősek, de ezzel kapcsolatban viszont semmit sem tesznek.
Nem kellene egyszer végre megkérdezni egy hozzáértőt is? Vagy valójában nem is a jobb levegő a cél, csak az aktuális (széndioxid-ellenes) politikai divat a fontos?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Mekelekke, 2019.12.05 10:44

Budapesttel ellentétben más hasonló mérettű európai városokban (pl Barcelona) 8-15 db metróvonal van, és/vagy a tömegközlekedés jóval olcsóbb, mint autóval járni. Plusz mindenütt van jól használható külső körgyűrű, néhol több is van, nálunk csak egy fél gyűrű van, de annak is használhatatlan a déli harmada (a másfél éve folyó pénzmosás miatt).
Ha a jelenlegi Dugókáosz-Budapesten korlátoznák még a város észak-déli közlekedési gerincét is (a Duna két partja), akkor minimum véres forradalom törne ki :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Mekelekke, 2019.12.05 10:27

A Föld széndioxid szintjét ezernyi dolog emeli: ipar, hajózás, légiközlekedés, stb, ebben az emelkedésben a személyautók felelőssége nem éri el az egy százalékot sem. Tehát mindenki, aki ezt a személyautók korlátozásával akarja megoldani, az vagy nagyon-nagyon buta, vagy másokat néz hülyének, pl politikai okokból.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Nyugatos_szolasszabadsag, 2019.12.05 09:49

KariFerinek csak a szája nagy. Ő és a provokátor bandája csak antipolitikát tud csinálni és mindent fikázni. Amikor húsbavágó lépéseket kéne tenni és azoknak működniük is kéne, szánalmasan vergődve fognak elvérezni. És mint mindig, akkor is a hülye nép lesz a hibás (akit pár hónapja istenítettek), hogy nem képes megérteni a ballibek zsenialitását.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2019.12.05 07:06

Ostoba Kamugeri. Budapestet már egyetlen híd lezárása is megbolygatja, nemhogy a rakparté.

Az éghajlatvédelem pedig egy totális átverés, egy teljes kamu. Klímaváltozás mindig is volt, van és lesz is, mert az egy ciklikus természeti jelenség, aminek asztronómiai okai vannak, és semmi köze az emberiséghez. Ezzel riogatni átverés, csalás és megtévesztés, közönséges bűnözés.

A széndioxid hiszti szintén. A légköt CO2 koncentrációja elenyésző, a növényekre pedig kedvező hatása van, mert azok gyorsabban nőnek és kevesebb vizet fogyasztanak. Az élet alapja, hiszen a növények ebből állítják elő az oxigént, amit belélegzünk. A fotoszintézist már az általános iskolában oktatják. Ennyi segg hülyét.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html