Kockázatos dolgokra költi a nyugdíjpénzeket a francia kormány

Gyenge tőkehozam, kockázatos befektetések, a távlati stratégiák figyelmen kívül hagyása és a megtakarítások kockázatos felhasználása adósságtörlesztésre - egyebek mellett ezeket bírálta a francia állami megtakarítási nyugdíjalap (FRR) működésében a számvevőszék csütörtökön nyilvánosságra hozott éves jelentésében.
MTI-Eco, 2011. február 17. csütörtök, 16:45

Az FRR-t 1999-ben az akkori szocialista kormányzat azzal a céllal hozta létre, hogy 2020-ra egy legalább 150 milliárd eurós pénzügyi megtakarítás jöjjön létre az állami nyugdíjrendszer hiányának finanszírozására. Az állami befektetési nyugdíjalapba az államnak rendszeresen kell pénzt átutalnia, majd azt a szervezetnek a pénzügyi piacokon befektetnie.

A francia kormány azonban tavaly júniusban a nyugdíjreform keretében törvényben módosította az FRR feladatait, és arra kötelezte, hogy 2024-ig évente 2,1 milliárd eurót a társadalombiztosítási kiadások miatt keletkezett hiány törlesztésére fordítson. Ezzel párhuzamosan az állami dotáció összegét is csökkentette: míg 2002-ben még évi 8,8 milliárd eurót utalt át a költségvetés az FRR-nek, jelenleg 1,5 és 1,8 milliárd között mozog az összeg. A baloldali ellenzék ezért azzal vádolta a kormányt, hogy gyakorlatilag a pénz kiszivattyúzásával tönkreteszi a megtakarítási alapot.

A számvevőszék 2011-es jelentése azt állapította meg, hogy az állam feladta hosszú távú ambícióját és kockázatossá tette, hogy az intézmény kielégítő rentabilitást érjen el, valamint azt, hogy az alapításkor meghatározott feladatait el tudja látni. 

Az FRR első befektetéseit 2003 novemberében, már a jobboldali kormányzat alatt indította el. A számvevőszék szerint ezek hozama 2010-ig "gyenge" volt (3,1 százalékos éves teljesítmény), részben a gazdasági válság, részben pedig amiatt, mert az állam nem kötelezte el magát kellőképen a befektetések kiválasztásánál. 

A jelentés kifogásolja, hogy az állam sem pénzügyileg, sem a stratégiai orientációk meghatározásával nem támogatta megfelelően az intézményt, így az FRR vezetésének magának kellett a befektetési stratégiáról döntenie. Az állam azzal is destabilizálta a nyugdíjalap működését, hogy több alkalommal is "belenyúlt" a megtakarításaiba, s emiatt az FRR vezetői kockázatos befektetésekre kényszerültek az alap rentabilitásának fenntartásához. 

A 2010-es nyugdíjtörvény teljesen megváltoztatta az FRR működését, miután a kormány úgy döntött, hogy 2011-től fokozatosan felhasználja a megtakarítást (jelenleg 36,2 milliárd euró) a szociális kiadások hiányának finanszírozására.

"A durva és kockázatos változtatás csökkentette annak esélyét, hogy az FRR kielégítő éves teljesítményt nyújtson" - fogalmaz a számvevőszék. Jelentésében azt ajánlja az államnak: tegye lehetővé hogy az FRR "hasznos és rugalmas eszköz" maradhasson, és ezért a jövőben ne módosítsa a működésének szabályait.

HOZZÁSZÓLÁSOK