Hans-Georg Maassen a BfV a Hibrid fenyegetések - hálózatba szervezett válaszok című konferenciáját megnyitó beszédében kifejtette: a hibrid fenyegetés nem új jelenség, minden idők legnagyobb hatású ilyen műveletét a német titkosszolgálat hajtotta végre az első világháborúban, amikor Vlagyimir Iljics Lenint eljuttatta hazájába azzal a céllal, hogy a kommunista politikus kiszakítsa a cári Oroszországot az antanthatalmak közül.

Azonban a hibrid fenyegetések természete megváltozott, a kibertér kialakulása révén a lehetőségek bővültek, a nyugati országok pedig sérülékenyebbek - mondta a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat vezetője. Az ügy azért is fontos, mert a hidegháború után Európában azt lehetett gondolni, hogy a kontinens történelmének legszörnyűbb fejezete lezárult, és a jövőt a béke és a partnerség jellemzi majd, de "tudomásul kell venni, hogy ez az idealisztikus elképzelés nem valósult meg". Így vannak államok, amelyek "ma is ismerik és használják a hibrid műveletek, avagy úgynevezett aktív intézkedések módszereit, amelyeket a hidegháborúban alkalmaztak".

Nyomulnak az oroszok

Németországban "nagyon aktív a hibrid fenyegetettségi helyzet", az európai partnereknek is hasonló tapasztalatai vannak, és mindenekelőtt Oroszország részéről figyelhető meg ilyen befolyásolási tevékenység.

Mint mondta, tapasztalhatóak Oroszországnak tulajdonítható titkos műveletek, amelyek célja a közvélemény befolyásolása, illetve radikális vagy szélsőséges szervezetek támogatása mindenekelőtt pénzzel, a katalán szakadárok esetében pedig propaganda terjesztésével.

A hibrid fenyegetések az EU-t mint világpolitikai tényezőt is veszélyeztetik - mondta a BfV vezetője, aláhúzva, hogy "egyes hatalmak számára nagyon is kívánatos lehet" egy "gyenge vagy megosztott EU", amely "saját magával foglalkozik és sok belső gonddal küszködik", és ezért "nem tudja betölteni azt a világpolitikai szerepet, amelyet be kellene töltenie".

Eljött az alternatív valóságok kora?

A nyugati országok sérülékenységének fokozódásával kapcsolatban kiemelte, hogy a kibertér "mindent mindennel hálózatba szervez, így a kibertér kockázatai a valós világ kockázataivá válnak", például az úgynevezett kritikus infrastruktúra védelmét vagy a parlamenti választásokat tekintve.

A szabadságon alapuló demokráciák polgárainak megbízható információkra, tényekre van szükségük parlamenti választási döntésükhöz, a tényeken alapulva pedig eltérő értékeléseket és politikai véleményeket lehet megfogalmazni.

"Alternatív vélemények és értékelések létezhetnek, de csak egy valóság lehet, és nem lehetnek mellette alternatív valóságok vagy tények, amikor viszont hibrid műveletekkel hamis tényeket terjesztenek, tényeket manipulálnak, tényeket elnyomnak vagy puszta véleményekből tényeket és tényekből véleményeket konstruálnak, akkor a polgár elveszíti a politikai döntéseihez szükséges megbízható alapot' - fejtette ki a BfV vezetője.

A nyílt társadalmak sokféle véleményt elviselnek, de nem sokféle igazságot.

A "hibrid kampányok" éppen ezt használják ki, céljuk az "az ellenfél érzékelő képességének megbénítása, akaraterejének aláásása, és végül védekezőképességének felmorzsolása".

Hans-Georg Maassen a BfV által nyilvánosságra hozott beszédében a többi között arról is szólt, hogy az ilyen hibrid fenyegetettségekkel szembeni védekezéshez elengedhetetlen a veszély tudatosítása, az "érzékenyítés", és nemcsak a médiának van kiemelt szerepe a dezinformáció kiszűrésében, hanem a médiafogyasztónak, a polgárnak is, akinek "éberebbnek és kritikusabbnak" kell lennie.