Kongatja a vészharangot az OECD

Mélységesen aggasztónak tartja az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), hogy szokatlanul gyengén muzsikál világkereskedelem: a kereskedelem stagnálása vagy csökkenése ugyanis a múltban globális recesszióval társult. A szervezet legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy a feltörekvő gazdaságok - elsősorban Kína - növekedésének lelassulása visszaveti a világkereskedelmet és ezzel együtt a világgazdaság növekedési ütemét is.
MTI-Eco, Napi.hu, 2015. november 9. hétfő, 18:54
Fotó: Reuters

A globális kereskedelem, amely már eddig is relatíve lassú bővülést mutatott az elmúlt években, úgy tűnik stagnálásba váltott, sőt, 2014 vége óta csökken. Ez nagyon aggasztó - emeli ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb elemzésében. Az erős globális kereskedelem és gazdasági növekedés ugyanis kéz a kézben járnak. Mindez azért rossz ómen, mert a világkereskedelem 2015-ben ezidáig produkált növekedési rátájához hasonló a múltban globális recesszióhoz kötődött - mutat rá az OECD.

Visszatekintve a 2012-13-as gyenge kereskedelembővülés inkább a fejlett országokra összpontosult és főleg az amerikai fogyasztás importéhségének csökkenésében és nagyon lassú európai növekedésben testesült meg - ez a két térség adja a globális kereskedelem nagy részét.

A Magyarországról szóló OECD-jelentést itt olvashatja.

Idén viszont, ezzel szemben, a globális kereskedelem gyengélkedése a feltörekvő piacokra koncentrálódott: úgy tűnik, a kínai fejlemények állnak ezúttal e mögött - jegyzi meg a jelentés. A kínai gazdaság áttérése az infrastrukturális beruházások és feldolgozóipari túlsúlyról a fogyasztás és szolgáltatások által vezérelt növekedésre az egyik legfőbb oka a nyersanyagárak esésének - véli az OECD, amely azt is hozzáteszi, hogy ez a folyamat Kína globális értékláncban betöltött szerepe csökkenésével is járhat.

A nyersanyagexportőröket (Ausztrália, Brazília, Kanada és Oroszország) ez a fejlemény különösen rosszul érintette, csak úgy, mint a Kínával szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápoló gazdaságokat (Japán, Korea, dél-kelet-ázsiai gazdaságok).

Kína jelentősebb lassulása a pénzpiacok bizalmára és több gazdaság növekedési kilátásaira is rossz hatással lehet, beleértve a fejlett gazdaságokat is - figyelmeztet a jelentés. A feltörekvő gazdaságokra leselkedő nehézségek kockázata azonban nőtt az alacsonyabb nyersanyagárak, a szigorúbb hitelezési kondíciók és az alacsonyabb potenciális kibocsátásnövekedés miatt, továbbá a hirtelen tőkekivonások kockázata és a devizák hirtelen gyengülése a pénzügyi sérülékenységekre világíthat rá. A hatás az eurózóna  növekedését is elérné, hasonlóan Japánét, ahol a közelmúlt ösztönzőprogramja a vártnál enyhébb hatást váltott ki a jövő monetáris politikai irányt pedig bizonytalanság övezi.

Az is egyre valószínűbb, hogy a várt potenciális kibocsátási pálya nem valósul meg sok gazdaságban, ami a monetáris és fiskális politikák újraértékelését teszik szükségessé.

Forrás: OECD Economic Outlook 2015
A nagyobb képért kattintson!

Azért lesz némi javulás is

A fent említett növekedési gyengeségek és pénzügyi sérülékenység ellenére azonban az OECD legfrissebb előrejelzésében szerény javulással is számol mind a globális kereskedelem, mind a GDP-növekedés tekintetében.

A globális gazdaság az idén a szeptemberben várt 3 százalékkal szemben csak 2,9 százalékkal, jövőre pedig 3,6 százalék helyett csak 3,3 százalékkal bővül. Ezen belül az OECD-térségben az idén 2 százalék, jövőre 2,2 százalék, 2017-ben pedig 2,3 százalékkal nő a hazai össztermék, mert az alacsony olajárak és a csökkenő munkanélküliség segít kiegyensúlyozni a feltörekvő gazdaságok lelassulásának hatását.

Ezt részben a támogató makrogazdasági intézkedések és az alacsony nyersanyagárakkal indokolja az OECD, amelyek fokozatosan erősítik a gazdasági növekedést 2016-17-ben visszafogott inflációs nyomás mellett. Ez a remény azonban messze nem vehető biztosra - hangsúlyozza az elemzés - az egyre növekvő lefelé mutató kockázatok és a sérülékenység, valamint a monetáris politikák iránya illetve a kereskedelemre és beruházásokra adott válaszok bizonytalansága miatt.

 

Reál-GDP növekedés (év/év, százalék)
201520162017
Világgazdaság2,93,33,6
OECD-tagállamok2,02,22,3
USA2,42,52,4
Eurózóna1,51,81,9
Japán0,61,00,5
Nem OECD-országok3,74,24,6
Kína6,86,56,2
Világkereskedelem növekedése (a GDP %-ában)2,03,64,8
Forrás: OECD Economic Outloook 2015

 

A feltörekvő gazdaságok 2016-17-ben szintén erősödhetnek, bár a növekedési kilátások továbbra is ellentétes irányokat mutatnak a nagy feltörekvő gazdaságokban. Kínában például fokozatos lassulás várható, 2017-re 6,25 százalékra lassulhat a GDP az import részaránya pedig csökkenhet. India növekedési kilátásai relatíve erőteljesek maradhatnak, köszönhetően a bevezetett strukturális reformoknak.

A jelentős árfolyam-leértékelés ellenére a gazdaság fellendülése csak fokozatos lesz Brazília és Oroszország esetében a kezdeti stabilizáció révén erősödött bizalom, a gyenge külső kereslet, a még mindig magas infláció és a korlátozott makrogazdasági döntéshozatali mozgástér hatásai miatt. Indonéziában a növekedés lassan kaphat erőre, a beruházásösztönző tervek végrehajtásának köszönhetően.

Az inflációs nyomás gyenge marad a fő OECD-gazdaságokban és Kínában, de több más feltörekvő gazdaságban gyorsulni kezdett az ütem, főleg azokban az országokban, ahol nagy volt a leértékelődés.

Az euróövezet hazai össztermékének idei és jövő évi növekedési ütemét a korábbinál 0,1 százalékponttal alacsonyabbra, 1,5 százalékra, illetve 1,8 százalékra teszi az OECD, amely megjegyzi, hogy a defláció veszélye még nem hárult el teljesen.

Az amerikai gazdasági növekedés az idén 2,4 százalék, jövőre pedig 2,5 százalék lesz, de 2017-ben ismét csak 2,4 százalékos bővülés várható. Ennélfogva az amerikai monetáris politika "normalizálásának" körültekintően kell megtörténnie - írja az OECD, hozzáfűzve, hogy véleménye szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed decemberben megkezdi, majd az irányadó ráta fokozatos emelését.

Mi ebből a tanulság?

A fent felvázolt kimenetek még inkább kiemelik a termelékenységjavító strukturális intézkedések szükségességét, egyebek mellett olyan szabályozásokkal, amelyek csökkentik a munkaerő-piaci kereslet gyengélkedéséből és a tőkeberuházásokból fakadó negatív kínálati hatásokat, miközben a makrogazdasági intézkedések továbbra is támogatják a növekedést és a stabilitást.

Az üvegházhatású gázok hatásának csökkentésére irányuló korai és határozott intézkedések (adóreform, állami beruházási programok, kutatás-fejlesztés) szintén segíthetnek a rövid távú növekedés ösztönzésében és javíthatják a hosszú távú kilátásokat - jegyzi meg az OECD.

HOZZÁSZÓLÁSOK