A több és a mélyebb integráció az egyetlen értelmes válasz az EU előtt álló kihívásokra - mondta Georgiosz Papandreu volt görög kormányfő a Fondsprofessionell című szaklap mai bécsi konferenciáján.  Az uniót fenyegető legnagyobb veszély szerinte az, hogy a tagállamok egyenként és egységesen sem vezetik globalizációs folyamatot, hanem csak próbálnak alkalmazkodni hozzá. Amikor ez nem sikerül, akkor befelé fordulnak a nemzeti kormányok és próbálnak elszigetelődni, azonban ez rossz válasz. Európa jövője egyértelműen a magasabb fokú integráció kell legyen.

Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 2050-re nem lesz olyan európai ország, amely GDP-je alapján beférne a G-8-ak közé, azaz a világ 8 legnagyobb gazdasággal rendelkező országainak klubjába - fogalmazott Papandre. Még a jelenleg rettenetesen erős német gazdaság is várhatóan csak a kilencedik helyre szorul, olyan országok, mint Mexikó vagy Indonézia mögé. Ugyanakkor egy erősen integrált unió együttesen világ második legerősebb gazdasága lehet az Egyesült Államok után 35 év múlva.

Véleménye szerint veszélyes az euroszkeptikusok emelkedő népszerűsége az elmúlt időszakban, az hogy az ilyen populista hangok uralják a közbeszédet. Természetesen a tagállamoknak és polgáraiknak nem kell feladniuk nemzeti identitásukat. Fontos a patriotizmus, azonban ennek egy egy európai patriotizmusnak kell lennie, az embereknek büszkének kell lenniük az európai értékekre, a humanizmusra és demokráciára, amit az unió képvisel.

Ehhez a politikai rendszert is úgy kellene alakítani, hogy az emberek jobban átérezzék a részvételt a folyamatok alakításába, a demokráciát nagyobb részvétellel kellene gyakorolni - mondta az exminiszterelnök. Erre jó eszköz lehetne például egy közvetlen európai elnökválasztás is. Annak idején pont emiatt vetődött fel benne a tagságról való népszavazás ötlete. El kellett dönteni, ide akarunk-e tartozni, vagy sem.

Mi csak a tünet voltunk

Hatalmas feladatot kellett Görögországnak végrehajtania az elmúlt években, s ez külső segítség nélkül nem sikerült volna. Úgy kellett durva megszorításokat végrehajtani, hogy közben a gazdaság recesszióban volt. Mint Papandreu elmondta, egy beszélgetés során még Gerhard Schröder volt német kancellár is elismerte, nem biztos benne, hogy ez például Németországnak sikerült volna. Emlékeztetett, hogy még a német gazdaságnak is mintegy 20 év kellett ahhoz, hogy az újraegyesítést követő reformokat és strukturális átalakításokat maradéktalanul végigvigye.

A külső segítséget természetesen első körben a kapott mentőcsomagok jelentették, de ennél legalább ilyen fontos volt az ECB támogatása, amikor Mario Draghi "bevéste" a piac szereplők agyába, bármit megtesznek az eurózóna és az euró megmentéséért. Persze nem ingyen, cserébe végre kellett hajtani a szükséges reformokat. Ez a recept Ukrajnával kapcsolatban is: kapnak támogatást, de cserébe változtatni kell.

Mi végrehajtottuk, végrehajtjuk a házi feladatunkat, de másnak is meg kell ezt tennie. Könnyű volt a válság során Görögországot vádolni, de mindannyian tudjuk, hogy a perifériás országok problémái csak a tünetei voltak a mélyebb strukturális problémáknak - mondta a miniszterelnök. Ez pedig az, hogy az egységes monetáris politika mellé nem társult mélyebb integráció az unióban, akár fiskális is, s nem volt terv a sokkhatások kezelésére. Európának ebbe az irányba kell lépéseket tenni.

Zöld Európa, kevés atommal

Papandreu szerint Európának egy új New Deal kell, egy úgynevezett Green Deal. Mindenképpen támogatni és növelni kell a megújuló energiaforrások használatát és elterjedését, a következő generáció egyik legnagyobb problémája a globális klímaváltozás lesz. Az ezzel szembeni harcban az uniónak vezető szerepet kell vállalnia. Ugyanakkor kijelentette, hogy az atomenergia terjedését mindenképpen akadályozni kell, az elmúlt évek rámutattak arra, mennyire veszélyes ez a technológia.