Gőzerővel dolgoznak világszerte azon, hogy minél hamarabb hatékony oltást állítsanak elő a rendkívüli járványhelyzetet okozó SARS-CoV-2 vírus ellen. A WHO április elején közzétett összesítése szerint 62 ilyen vakcinajelölt létezik, kettőnél már az I. klinikai fázisnál tartanak, vagyis első alkalommal próbálják ki egészséges önkénteseken. A végső eredményig azonban még ezekben az esetekben is legalább két fázis hátravan a forgalomba hozatalig.

Legutóbb az Európai Gyógyszerügynökség írt arról, hogy leghamarabb egy év múlva válhat széles körben elérhetővé az új koronavírus elleni oltás. Érdemes figyelembe venni, hogy bizonyos oltások idős korban - 65-70 év felett - gyengébb védelmet adnak.

Ferenci Tamás, az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Kutatóközpontjának docense a hvg.hu-nak azt mondta, a széles körben alkalmazott, törzskönyvezett oltások szinte mindenkinek jók. Az oltások jellemzően az emberek 98-99 százalékánál nem okoznak problémát, a maradék 1-2 százaléknál - például veleszületett immundefektusban szenvedőknél, vagy egyes daganatos betegségeknél - viszont óvatosan kell eljárni, vagy egyáltalán be sem lehet őket oltani.

Ferenci szerint bizonyos oltásoknál idős korban nagyobb a valószínűsége annak, hogy gyengébb védelmet alakít ki a vakcina. Falus András immunológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja is azt mondja, az eddigi védőoltásokra a fiatalkorúak jobban reagálnak, mint az idősebbek, még akkor is, ha egészségesek. Az életkori különbségeket nem tartja jelentősnek, azt mondja, genetikai különbségek alapján jóval nagyobb lehet az eltérés az immunválaszban.

Az eltérés mértékét - legyenek akár életkorbeli vagy genetikai alapúak - a koronavírus-járványra fejlesztett vakcinák esetében nem lehet felmérni. Analógiát is nehéz találni, hiszen sok esetben új technológiával kísérleteznek - mondja Ferenci.

Sokkal könnyebb lesz, ha az emberek nagy része védettséget szerez

Arról nagyon sok kutatás készült, hogy a jelenlegi oltások mennyire hasznosak az idősek számára. Az Egyesült Államok Járványügyi hatósága például az influenza elleni védőoltásnál megállapította, még ha kevésbé hatásos is az oltás, ritkábban szorulnak orvosi ellátásra vagy kerülnek kórházba az idősebbek, egy részük el sem kapja a betegséget. A Hepatitis A és B elleni oltásoknál a beoltott idősebbek (amerikai kutatók 54 év felettieket vizsgáltak) alig több mint harmada szerzett védettséget, azonban emlékeztető oltásokkal sokkal jobb lett a statisztika.

Ferenci azt mondja, az ismétléseken kívül úgy is lehet növelni egy vakcina hatásosságát, hogy az időseknek szánt - élő kórokozós - oltásokba több kórokozót raknak (ami meglehetősen vegyes eredményeket hozott a gyakorlatban), vagy valamilyen, az immunválasz kialakulását elősegítő anyaggal dúsítják, kifejezetten erre a korosztályra fejlesztve. Ferenci szerint ilyen célzatosság lehet majd a koronavírus-oltások fejlesztésénél is.

Azokon, akiknél problémás az oltás biztonsága vagy hatásossága, segíthet, ha a társadalom nagy része megszerzi a védettséget - oltással, vagy azzal, hogy átesik a betegségen -, és megáll a járvány. Ezt hívják közösségi-, vagy nyájimmunitásnak: ha elég sok védett van, akkor annak ellenére sem tud kitörni járvány, hogy nem mindenki védett, mert ha meg is fertőződik valaki, akkor jó eséllyel nincs kinek tovább adnia. Ehhez persze tudni kell, hogy a társadalom mekkora részénél van szükség védettségre ennek eléréséhez, és ebből adódóan mennyi embert kell majd beoltani.