Rémes képet fest a világról egy friss elemzés - mi lesz Magyarországgal?

Jelentősen rontotta minden ország gazdasági prognózisát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a koronavírus-járvány pandémiává fejlődése óta kiadott első elemzésében. Eszerint a világ országai jókora visszaesést szenvednek el, a legtöbbjük mély recesszióba süllyed idén, a globális GDP-veszteséget 9000 milliárd dollárra taksálja az IMF - és ez még csak az alapforgatókönyv, azaz lehet ennél rosszabb is. A magyar kilátások sem rózsásak, a növekedést az IMF szerint el lehet felejteni 2020-ra.
Szabó Zsuzsanna, 2020. április 14. kedd, 14:30
Fotó: Getty Images

Nem elég, hogy óriási a bizonytalanság a koronavírus-járványnak az emberek életére és megélhetésére gyakorolt hatása körül, sok országnak egyszerre több krízissel, egészségügyi és pénzügyi válsággal is szembe kell néznie, illetve a nyersanyagárak összeomlásának hatásait is kezelniük kell, amelyek meglehetősen komplex módon fejtik ki hatásukat.

Sok kormány soha nem látott mentőcsomagokat fogadott el a háztartások, a cégek és a pénzpiacok támogatására, ugyanakkor Gita Gopinath, az IMF gazadsági tanácsadója és kutatási igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy bár ezek az intézkedések alapvető fontosságúak a későbbi erős fellendüléshez, kérdéses, hogy a jelenlegi vesztegzárak feloldását követően milyen gazdasági "tájkép" tárul majd elénk.

Azzal a feltételezéssel élve, hogy a pandémia és a szükséges izoláció a második negyedévben a világ legtöbb országában eléri a csúcspontot és az év második felében az intézkedések fokozatosan feloldhatóak, az IMF a most publikált Világgazdasági kilátások (WEO) című prognózisában azzal számol, hogy 2020-ban a világgazdasági növekedés 3 százalékkal zsugorodik. Ez 6,3 százalékpontos rontást jelent a 2020. januárban közzétett előrejelzéshez képest.

Ez azt is jelenti, hogy a koronavírus által okozott "nagy gazdasági leállás" (Great Lockdown) az 1930-as évek nagy gazdasági világválsága óta nem látott krízissé alakult és hatásait tekintve sokkal rosszabb, mint a 2008-2009-es globális pénzügyi válság volt. (Összehasonlításképp: a világgazdaság 2009-ben csupán 0,1 százalékkal zsugorodott, míg idén 3 százalékos lehet a globális GDP visszaesése.)

Grafika: Kristóf Réka, Napi.hu

Egy pozitívabb feltételezéssel élve az IMF úgy véli, hogy ha a világjárvány az év második felére elmúlik, a világ országaiban a kormányok által meghozott intézkedések hatásosak lesznek és azok meg tudják akadályozni a cégek csődhullámát, a tömeges leépítéseket és a rendszerszintű pénzügyi megszorításokat, akkor 2021-ben a globális gazdaságba visszatérhet az erő és akár 5,8 százalékos növekedést is el tud érni. Gopinath szerint azonban ez a fellendülés csak részleges, miután a gazdasági aktivitás továbbra is a járvány kitörése előtt prognosztizált szint alatt marad.

Egyetlen országot sem kímél a járvány

Az IMF kutatási igazgatója szerint ez egy igazán globális válság, ami egyetlen országot sem kímél,

a járvány okozta halmozott veszteség a globális GDP-ben 2020-2021-ben 9 ezer milliárd dollár körül lehet, ami nagyobb mint Japán és Németország összesített GDP-je.

Azokat az országokat érinti a legsúlyosabban, amelyeknek a gazdasága a turizmusra, utazásra, vendéglátásra és a szórakoztatóiparra épülnek. A fejlődő és feltörekvő piacok ezen túl példátlan tőkekivonással, árfolyamnyomással is szembesülnek amellett, hogy gyenge az egészségügyi rendszerük és a szűk a költségvetési mozgásterük. Ráadásul sok országot eleve gyenge növekedéssel és magas adósságszintekkel érte el a járvány.

Az 1930-as évek óta most fordul elő először, hogy mind a fejlett, mind a fejlődő és feltörekvő gazdaságok egyaránt recesszióba süllyednek. Idén a fejlett gazdaságok várhatóan 6,1 százalékkal zuhanhatnak be. Az USA-ban például 5,9, Japánban 5,2, az Egyesült Királyságban 6,5, Németországban 7, Franciaországban 7,2, Olaszországban 9,1, Spanyolországban 8 százalékos recesszióval számol az IMF alapforgatókönyve. A Valutaalap szerint Európa bizonyos részeit olyan súlyosan érintette a járvány, mint Kína Hupej tartományát. Ennek hátrányos következményei pedig tovább rontják a gazdasági kilátásokat.

A fejlődő és feltörekvők átlagosan 1 százalékkal zsugorodhatnak, ha pedig Kínát kivesszük a sorból, akkor 2,2 százalékos lehet a csökkenés. A feltörekvő ázsiai országok csoportja lehet az egyetlen régió, ahol 2020-ban a pozitív tartományban - pontosabban 1 százalékos szinten - marad a növekedés, igaz ez is több mint 5 százalékponttal lassabb az előző évtized átlagánál.


Az egy főre eső jövedelem idén több mint 170 országban eshet, ami nagyobb arányt képvisel, mint a 2009-es pénzügyi válság idején volt.

A Valutaalap szerint azonban 2021-ben minden gazdaságban részlegesen helyreállhat a gazdaság. A világgazdaság az alapforgatókönyv szerint 5,8 százalékkal növekedhet, a fejlett gazdaságok 4,5, a fejlődő és feltörekvők pedig 6,6 százalékos GDP bővüléssel számolhatnak.

Hogy változhatnak a nyersanyagárak?

Az IMF a 2020 március végi határidős piaci árazások alapján arra számít, hogy az olajár hordónként 35,60 dollár körül alakulhat idén, jövőre pedig 37,9 dollár körül. Az azt követő években az árak vélhetően a hordónkénti 45 dolláros szintre emelkedhetnek, de ez még mindig elmarad a 2019-es 61,4 dolláros átlagtól.

A fémárak 2020-ban 15, 2021-ben 5,6 százalékkal eshetnek, míg az élelmiszerek ára idén 1,8 százalékkal csökkenhet, majd jövőre 0,4 százalékkal emelkedhet.

Mi lesz Magyarországgal?

A magyar kormánynak egyelőre nincs hivatalos makroprognózisa. Amit eddig lehetett hallani, hogy a Magyar Nemzeti Bank egyáltalán nem számol visszaeséssel, sőt 2-3 százalékos növekedésről beszéltek a jegybanki illetékesek a közelmúltban 2020-ra vonatkozóan. Ezzel szemben Varga Mihály pénzügyminiszter optimizmusa már kisebbt, ő - az IMF előrejelzéséhez közelebbi számokat - nulla és mínusz 3 százalék közötti sávra tette idénre a magyar gazdaság teljesítményét. Egyéb piaci prognózisok viszont 2-10 százalék közötti visszaeséssel számolnak a magyar gazdaságban.

Ehhez képest az IMF erre az évre 3,1 százalékos zsugorodásra számít Magyarországon (mindezt úgy, hogy közben a magyar gazdaság szempontjából fontos német gazdaság idén 7 százalékkal zsugorodhat), ami jövőre 4,2 százalékos növekedésbe fordulhat - de fontos hangsúlyozni, hogy mindezt az alapforgatókönyv szerint. Ha a második félévtől nem tud elkezdeni normalizálódni a gazdaság, akkor ennél sokkal rosszabb lehet.

A 3,1 százalékos visszaeséssel idén viszont a visegrádi országok között egészen jól állnánk, mivel a szlovák gazdaság idén 6,2, a cseh 6,5, a lengyel pedig 4,6 százalékkal zsugorodhat. Sőt ezzel a számmal a régiónkban is azok közé az országok közé sorolható Magyarország, amelyek enyhébb visszaeséssel megúszhatják ezt a válságot idén - legalábbis az IMF szerint. Eközben azonban a visszaesés negatív hatásait enyhíteni hivatott magyar gazdasági mentőcsomagot sok kritika érte, több közgazdász annak fiskális lábát elégtelennek ítéli.


És ha nem így lesz?

Mindez az IMF alapforgatókönyve. Abban az esetben,

  • ha a pandémia nem tűnik el ez év második felében hosszabb ideig tartó vesztegzárakat, rosszabbodó pénzügyi kondíciókat és a globális ellátóláncok további széthullását eredményezve, akkor a globális gazdaság további 3 százalékos zuhanásával, azaz 6 százalékos zsugorodással számol a Valutaalap,
  • ha pedig a járvány még 2021-ben is folytatódik, akkor a következő évben az alapforgatókönyvben jelzett 5,8 százalékos növekedéshez képest 8 százalékos zuhanás jöhet.

Ezt kellene tenniük a kormányoknak

Az IMF a szokásos intézkedésekre adott javaslatai kapcsán megjegyzi, hogy a koronavírus-járvány megfékezésére alkalmazott izoláció lehetőséget teremt az egészségügyi rendszereknek arra, hogy a helyzetet kezelni tudják. Emiatt nincs kompromisszum az életek és a megélhetés megmentése között. Az országoknak továbbra sem szabad sajnálniuk a pénzt az egészségügyi rendszerre, a széleskörű tesztelésre és tartózkodniuk kellene az orvosi eszközök kereskedelmének korlátozásától. Emellett globálisan kell biztosítani azt, hogy ha meglesz a Covid-19 vírus kezelésére alkalmas terápia és a vakcina, akkor ahhoz mind a gazdag, mind a szegény országok egyformán és azonnal hozzáférjenek - állapította meg az IMF kutatási igazgatója.

Azok a jelentős, időben elfogadott és célzott költségvetési és monetáris intézkedések - hitelgaranciák, likviditást biztosító eszközök, meghosszabbított munkanélküliségi juttatások, megemelt segélyek, adókedvezmények - amelyeket már sok ország bejelentett, mentőövet jelentenek a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. E támogatásokat az izolációs szakaszban fenn kell tartani, hogy minimalizálni lehessen a zuhanó beruházások és a munkahely-megszűnés miatti károkat.

Amint viszont a karanténnak vége, az intézkedéseknek a kereslet támogatására, munkaerő-felvétel ösztönzésére, valamint a magán- és állami szektorok mérlegének javítására kellene gyorsan átalakítani a fellendülés támogatása érdekében. A költségvetési mozgástérrel rendelkező országok összehangolt költségvetési stimulusa minden gazdaság számára felerősítik azok kedvező hatásait - véli az IMF kutatási igazgatója. A hitel-visszafizetési moratóriumoknak és az adósságátütemeznek viszont elképzelhető, hogy még a fellendülés szakaszában is folytatódnia kell.

A multilaterális együttműködések létfontosságúak az egészséges globális fellendülés elősegítése érdekében. Együttműködésre van ahhoz is szükség a Valutaalap szerint, hogy a világ ne deglobalizálódjon, valamint a fellendülés esélyét ne rontsák a termelékenységben bekövetkező további veszteségek.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

BattMan, 2020.04.14 17:56

A MAGYAR GDP 3,1 SZÁZALÉKOS CSÖKKENÉSÉRE SZÁMÍT, 2021-BEN VISZONT ISMÉT NÖVEKEDÉSRE, 4,2 SZÁZALÉKOSRA.
QP | Quality Placement
Az IMF mostani prognózisa szerint a máltai 2,8 százalékos várható csökkenés után az idén a magyar GDP zsugorodik a legkevésbé az Európai Unióban, az unión kívül pedig csak Szerbiában lesz kisebb mértékű - 3,0 százalékos - a gazdasági teljesítmény csökkenése.

A szomszédos országok közül

a horvátországi GDP 9,0 százalékkal csökken az idén az IMF mostani prognózisa szerint,
a romániai pedig 5,0 százalékkal,
a bolgár 4,0 százalékkal,
a szlovén 8,0 százalékkal,
a szlovák 6,2 százalékkal,
az osztrák 7,0 százalékkal esik vissza.
A lengyelországi GDP 4,6 százalékkal csökken az idén, a csehországi pedig 6,5 százalékkal. A nagy uniós tagállamok közül

a német GDP 7,0 százalékkal,
a francia 7,2 százalékkal,
a spanyol 8,0 százalékkal,
az olasz pedig 9,1 százalékkal csökken 2020-ban az IMF előrejelzésében.
Az infláció Magyarországon a tavalyi 3,4 százalék után az idén 3,3 százalékos lesz az IMF prognózisa szerint, 2021-ben pedig 3,2 százalék várható.

A munkanélküliségi ráta az IMF mostani előrejelzése szerint az idén 5,4 százalékra emelkedik a tavalyi 3,4 százalékról, 2021-ben pedig 4,0 százalékra mérséklődik.

Most akkor ki hazudik??
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html