Kína nagy elánnal hirdeti, hogy a fejlődő országokban a koronavírus elleni oltási kampányokban élen jár, miközben a gazdagabb nemzetek az oltási készletekkel szőröznek. Az elmúlt hetekben azonban Kína vezető szerepére a világ átoltásában némi árnyék vetült a készletek miatti aggodalmak, a magas árak és a koronavírussal szembeni kellő immunitás kialakulásának elmaradása miatt, ami egyelőre magyarázat nélkül maradt.

Ennek nyomán nemzetközi egészségügyi szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a kínai Sinpharm, a Sinovac és a CanSino vakcinák nem jelentenek csodaszert a fejlődő világ immunizálására - írja a Financial Times (FT).

A lap szerint az alacsony jövedelmű országokban a kínai vakcinák népszerűsége leginkább arra vezethető vissza, hogy az oltásokra rendelkezésre álló szűkös opciók között Kína hajlandóságot mutatott arra, hogy gyorsan - igaz kis mennyiségben és bilaterális megegyezések útján - vakcinákat szállítson ezekbe az országokba.

Információ és adathiány

A kínai vakcinák körül azonban van némi homály. Szakértők szerint a legnagyobb problémát az információk és az adatok hiánya jelentik. A kínai gyártók nem szolgáltatnak részletes információkat az oltóanyagok hatékonyságáról, vagy független külső szakértői felülvizsgálaton átesett adatokról, így kérdéses az oltóanyagok hosszú távú immunitásra gyakorolt hatása és az egyes variánsokkal szembeni hatékonysága.

Az FT példaként említi az Egyesült Arab Emírségeket, ahol a Sinopharm vakcinából harmadik adagokat kezdtek el beadni néhány olyan esetben, ahol nem alakult ki megfelelő immunitás a vírussal szemben.

Az FT szerint a perui Cayetano Heredia egyetem ebben a hónapban azt közölte a Sinopharm vakcináról, hogy "nem mutat biztató eredményeket". Az egyetem a helyi hatóságoktól engedélyt kért, hogy azokat, akiket már beoltottak a Sinopharm-vakcinával még egy második, szintén Pekingben gyártott oltóanyaggal is beolthassák.

A kínai gyártók is elnagyolt információkat adnak a gyártói kapacitásaikról, illetve arról, hogy az oltóanyagok hogy kapták meg a hatósági engedélyt. Elemzők szerint ez az oka annak, hogy nyugati társaikhoz képest kevesebb megrendelést tudtak bebiztosítani maguknak. Példaként a lap megjegyzi, hogy a kínai gyártók nem nagyon adnak információt a tengerentúli szállításaikról, de nyilvánosan elérhető adatok szerint az FT úgy számolta, hogy körülbelül 660 millió megrendelt adagból eddig kevesebb mint 40 milliót szállítottak le, szemben az AstraZenecával, amelynek már 2,5 milliárd dózisra van megállapodása.

Maradjon köztünk!

Az FT kiemeli, hogy Peking Moszkvához hasonlóan bilaterális megállapodásokat köt, amelyeket meglehetősen ritkán hoznak nyilvánosságra. Az eddig nyilváosságra került adatokból viszont arra lehet következtetni, hogy a Sinopharm vakcinái a legdrágábbak között van. Példaként Magyarországot hozza fel a lap: a magyar kormány a Sinopharm vakcinák adagját 36 dollárért vette (az orosz Szputnyik 8 dollárba kerül), Szenegál 19 dollárt fizetett a kínai oltóanyagokért.

Kína úgy erősíthetné meg a nemzetközi bizalmat és biztosíthatná a keresletet a vakcinái iránt, ha a WHO az oltóanyagokat feltenné a veszélyhelyzetben használható szerek listájára. Az FT szerint a Sinopharm és a Sinovac is küldött már emiatt adatokat a nemzetközi szervezetnek, de az oltóanyagokat még nem engedélyezték.

Ez csak befolyásszerzés lenne?

Ugyanakkor nem segíti a bizalom építését, hogy Kínával kapcsolatban rendre felmerül, hogy a vakcinaszállítmányokkal igazából csak befolyását próbálja erősíteni a világban. Az amerikai Külkapcsolati Tanács egyik elemzője, Tom Bollyky szerint erre utalhat, hogy Kína az oltóanyag-szállításra vonatkozó gesztust csak az Új Selyemút kezdeményezésben lévő országoknak ajánlotta fel, a legnagyobb bajban lévőknek nem.

Az FT szerint a helyzet hamarosan változhat: az USA Japánnal Ausztráliával és Indiával az oldalán ebben a hónapban egy tervvel állt elő, melynek keretében 1 milliárd adagnyi Johnson & Johnson vakcinát szállítanának a délkelet-ázsiai országoknak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által az igazságos vakcinaelosztások érdekében életre hívott kezdeményezése, a Covax szintén ebben a hónapban kezdte meg az oltóanyagok szállítását és azt állítják, hogy májusra 237 millió adag Indiában gyártott AstraZeneca oltóanyagot szállítanak fejlődő országokba. (Kína a Covax keretében 10 millió adag oltóanyagra vállalt kötelezettséget, de a vakcináit még engedélyeztetni kellene a WHO-val ahhoz, hogy szállíthasson is).