A koronavírus célkeresztjében az amerikai elnökjelöltek

Nem az a fő hír az amerikai elnökválasztáson, hogy több mint egyéves csatározás után eldőlni látszik, ki lesz Donald Trump elnök demokrata kihívója - Joe Biden volt alelnök -, hanem az, hogy az USA egyre inkább a koronavírus-járvány hatása alá kerül. Például mi lesz, ha az elnöki címért küzdő idős politikusok egyikét megfertőzi a vírus?
Komócsin Sándor, 2020. március 11. szerda, 19:15
Fotó: Getty Images

Korai lenne még győztest hirdetni az amerikai Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsainak versenyében, ám miután Joe Biden volt alelnök a március 10-ei előválasztás-sorozatban hat államból négyben nyert, köztük a lakmuszpapírnak tartott Michiganben, úgy tűnik, csak az a kérdés, mikor dobja be a törülközőt Bernie Sanders szenátor, a párt balszárnyának vezére - kezdi elemzését Eward Luce, a Financial Times Egyesült Államokkal foglalkozó publicistája. Sanders 2016-ban ebben az államban legyőzte akkori ellenfelét, Hillary Clintont, ám úgy tűnik, fiatal hívei inkább az internetes közösségi site-okat bújják ahelyett, hogy elmennének szavazni. A március 17-ei előválasztásokon, amelyeken olyan sok delegáltat küldő államokban szavaznak a választók, mint Florida, Biden behozhatatlan előnyt szerezhet.

Nem ez a fontos

Mindennél fontosabbnak tűnik azonban, hogy az amerikaiak figyelmét a koronavírus-járvány eltereli az elnökválasztási csatározásokról. Az elmúlt néhány hétben az embereknek szembe kellett nézniük azzal a lehetőséggel, hogy a kór két vállra fekteti az országot. Miközben a politikai osztály az előválasztások eredményeit böngészi, az emberek azon spekulálnak, hogy mikor zárhatják be az iskolákat, mikor vezetik be a távmunkát, mikor jönnek a kényszerszabadságok, vagy a kényszerű elbocsátások. Új társasági szabályt tanulnak, ami így szól: "biztonságos távolságtartás másoktól".

Az Olaszországban megfigyelt drákói intézkedésekhez hasonló lépések nyomán gyakorlatilag minimálisra szorultak az elnökjelölt-aspiránsok élő találkozásai a híveikkel. Biden és Sanders egymás után mondják le gyűléseiket, következő vitájukat - egyben az első páros szópárbajukat - március 15-én élő közönség nélkül bonyolítják le. És az a kérdés, hogy az USA-nak szüksége van-e a Kínában és Olaszországban látott drákói rendszabályok bevezetésére, az elnökválasztás kampánytémájává vált.

Trump nem mondja le

Biden a napokban ismerteti, hogyan kezelné a koronavírus-járvány okozta válságot, ha ő lenne az USA elnöke. Donald Trump elnök eközben összeesküvés-elméletet gyárt, amely szerint a demokraták eltúlozzák a járvány következményeit, hogy a pánik miatt recesszióba süllyedjen a gazdaság, ami nem tenne jót újraválasztási esélyeinek. Míg Biden lemondja nyilvános eseményeit, Trump újabbakat hirdet.

Ez utóbbi szerencsétlen szimbólumnak is tekinthető, miután az elnök enyhén szólva rossz jósnak bizonyult. Március elején azt mondta, hogy az USA-ban meg fog szűnni a koronavírus-járvány. Akkor 15, már az USA területén történt fertőződést tartottak nyilván, míg március közepére ez közel ezerre nőtt. Ráadásul járványügyi szakértők szerint ha az Egyesült Államokban is olyan kiterjedt teszteket végeznének, mint máshol, akkor 20 ezer lenne a felderített koronavírus-fertőzések száma.

Gyomorforgató vita

A másik fontos kampánytéma Biden mentális egészsége. Trump szerint a volt alelnök nem tudja, hol van és mi történik vele. Az elnök első számú jogásza, Rudy Giuliani arról beszél, hogy Biden demenciában szenved. Valójában semmi bizonyíték nem támasztja alá, hogy az elnök-jelölt aspiráns szellemileg leépülne, csupán idős kori gesztusai vegyülnek életre szóló dadogásával. Emberei az ebből fakadó "bidenizmusok", azaz fura elszólások elkerülése érdekében a minimálisra szorítják spontán megszólalásait.

Eközben Trump háttéremberei nem tudják korlátozni főnökük nyilvános szerepléseinek hosszát. Az elnök véleménye, miszerint többet tud a járványokról, mint a szakértők (részben azért, mert nagybátyja tudós volt), így vele kapcsolatban is joggal tehető fel kérdés, hogy rendben van-e szellemileg - véli az FT publicistája. Biden erre utalva nemrégiben azzal fricskázta Trumpot, hogy felidézte az elnök saját meghatározását önmagáról, miszerint ő egy "nagyon megbízható zseni".

Az összeomlás árnyékában

A gond az, hogy eközben az USA egyre megbízhatóbb jóslatok szerint halad a recesszió felé. A Bloombergen megszólaló szakértők ennek esélyét immáron 50 százalék fölé teszik. És ez a kisebb ügy, ami az amerikai elnökválasztás befolyásolhatja, a nagyobb az, hogy mi történik, ha Biden, Sanders vagy Trump elkapja a fertőzést. Ők azok, akik nap mint nap a legtöbbször fognak kezet másokkal az USA-ban, s mivel hetvenes éveikben járnak, a legnagyobb veszélyben lévő csoportba tartoznak.

Az FT cikkírója szerint mindez azt jelenti, hogy az idei elnökválasztásra egészen másként igaz az a mondás, hogy "óriási a tét". Nem egyszerűen arról van szó, hogy nem mindegy, ki lesz az USA elnöke, hanem arról is, hogy a versenyzők milyen szellemi és fizikai állapotban tudják végigfutni a pályát, illetve arról, hogy a közegészségügyi és gazdasági összeomlás közepette hogyan lehet lebonyolítani egy amerikai elnökválasztást.

HOZZÁSZÓLÁSOK