Az EU koronavírus-járvány utáni gazdasági mentőcsomagjával kapcsolatban egy érdekes kérdésre irányította rá a figyelmet a Financial Times (FT) - nevezetesen arra, hogy mégis, ki mennyi pénzt kap. A vita tárgya az Európai Bizottság múlt pénteken bejelentett 37 milliárd eurós Koronavírus-járvány elleni befektetési kezdeményezéséhez (CRII) kötődik, miután az ebben lévő pénzt az uniós kohéziós programok megmaradt forrásaiból gereblyézték össze és a regionális támogatás szabályai szerint osztották el a tagállamok között. Az alap viszont elvileg arra lenne hivatott, hogy a járvány utáni időben segítse a gazdasági fellendülést.

Azonban egy, az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) berlini elemző intézete által készített tanulmány rámutat, ez azt is jelenti például, hogy ezeknek a pénzeknek a legnagyobb haszonélvezője Magyarország annak ellenére, hogy közel sem érintette annyira súlyosan a koronavírus-járvány, mint például Olaszországot. Ennek következtében viszont a szabályok alapján Olaszország 2,3 milliárd eurós támogatásban részesült, míg a hatod akkora Magyarország 5,6 milliárd eurót kaphatott. Gerald Knaus, az ESI vezetője szerint az EU sürgősségi alapjainak méltánytalan elosztása egyértelművé teszi, hogy az uniós költségvetési eljárások komoly reformra szorulnak.

Kapcsolódó

Hirtelen Orbán ölébe hullott a sok pénz

Az FT rámutat, hogy a dolog iróniája, hogy a CRII-t pont azon a napon fogadták el, amikor a magyar parlament megszavazta Orbán Viktor miniszterelnöknek a felhatalmazási törvényt határozatlan időre. Ez a pénz - ami a magyar gazdaság éves teljesítményének 4 százalékára rúg - pedig váratlanul hullott egy olyan kormány vezetőjének az ölébe, aki a kritikák szerint sarokba szorította az igazságügyi rendszert és a médiát, miközben lebontotta a fékek és ellensúlyok rendszerét és euroszkeptikusokkal fűzte szorosabbra a kapcsolatait.

Bizonyos szempontból nem meglepő, hogy Magyarország jól járt a CRII-vel - jegyzi meg az FT. Elisa Ferreira, az Európai Bizottság regionális alapokért felelős biztosa a Twitteren azt írta: a CRII-t nem a pénzek újraosztására tervezték, hanem sokkal inkább arra, hogy a meglévő kohéziós borítékok alapján a rendelkezésre álló forrásokat azonnal rendelkezésre tudja bocsátani.

Ugyanakkor Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke azt ígérte, hogy az uniós költségvetés a motorja lesz a koronavírus-járvány utáni fellendülésnek. Ez azonban az FT szerint egy korai jele annak, hogy mennyire vitathatóak lesznek a jövőbeli források felosztásának általánosan elfogadott módjai.

Nagy csata lesz

A kohéziós pénzek legnagyobb haszonélvezői ugyanis már előre jelezték, hogy nem fogják elfogadni a költségvetésnek az olyan módosítását, ami tőlük csoportosít át pénzeket a járvány által súlyosan érintett országoknak. A lengyel pénzügyminiszter, Tadeusz Koscinski például az FT-nek kijelentette, hogy a Covid-ra adott válaszokra fordított összegeknek új forrásoknak kell lenniük. Ahhoz nem lenne szabad nyúlni, amiben már megállapodtunk - tette hozzá.

Ennek fényében az FT szerint a bizottság vélhetően inkább amellett fog kiállni, hogy a kohéziós politikát inkább erősíteni kell, mint támadni. Végül is a kelet-közép-európai országokat is keményen érinti gazdaságilag a koronavírus-járvány és vélhetően sokkal mélyebbről kell majd visszakapaszkodniuk, mint a fejlettebb gazdaságoknak - véli az FT.

Ezzel még nincs vége a vitának

Az EU költségvetéséről viszont a tagállamok együtt döntenek és a vita nem is ér itt véget. Ez beárnyékolja mindazokat a kritériumokat is, amelyek bármilyen, az EU által létrehozott, gazdasági fellendülést támogató alap irányítására vonatkoznak majd. Most csütörtökön például azt fogják kérni az uniós állam- és kormányfőktől, hogy bólintsanak rá az eurócsoport javaslataira, miszerint létre kell hozni egy olyan alapot, ami a korlátozások feloldását követően segítheti a gazdasági növekedést. Néhány tagállam már most azt követeli, hogy ennek az alapnak nem kellene túlságosan azon országok felé hajlania, amelyeket a leginkább érintett a járvány, elvégre egyetlen országot sem hagyott érintetlenül a válság. A luxemburgi pénzügyminiszter, Pierre Gramegna leszögezte, hogy ennek az alapnak mindenkit segítenie kell.

Az ESI erről készült javaslatában Knaus azt javasolja, hogy a létrehozandó új pandémiás helyreállítási alapoknak a második világháború utáni Marshall-tervhez hasonlóan kellene működniük. Bármelyik EU-tagállam hívhatna le pénzt belőle - feltéve, hogy elkötelezett az uniós szerződésben lefektetett értékek és az Európai Unió Bírósága ítéleteinek tiszteletben tartása mellett - írja az FT.