Koronavírus: súlyos ára lehet a távolságtartásnak

A járvány idején kötelező elszigetelődés a fertőző betegségtől megvéd ugyan, azonban egy hosszú karanténért mégis az egészségünkkel fizethetünk, miután a társas kapcsolatok hiánya számos egészségügyi probléma - szívbetegségek, depresszió, demencia -,sőt, az elhalálozás kockázatát is növeli. Greg Miller tudományos újságíró Science-ban megjelent, a távolságtartás emberi hatásait boncolgató cikkére az MTA hívja fel a figyelmet.
Szepesi Anita, 2020. március 25. szerda, 20:33
Fotó: Getty Images

A távolságtartás  ellenkezik az ember társas kapcsolatokat igénylő természetével. Ezért noha elengedhetetlen a vírus terjedésének lelassításához és ahhoz, hogy az egészségügyi ellátórendszer túlterheltségét megakadályozzuk, nem lesz könnyű.

Greg Miller több kutatót is megkérdezett a közösségi távolságtartás társadalmi és pszichés hatásairól, s az ő megállapításaikat foglalta össze.

Így hat a társas érintkezés

Az elszigeteltség, ha hosszabb ideig tart, számos egészségügyi probléma kockázatát növelheti: ilyenek a szívbetegségek, a depresszió vagy a demencia. A Brigham Young Egyetem pszichológus kutatója, Julianne Holt-Lunstad és munkatársai által gyűjtött adatok 2015-ös metaanalízise szerint a tartós közösségi elszigeteltség 29 százalékkal növeli az elhalálozás veszélyét.

Ennek az lehet az oka, hogy a társas kapcsolatok képesek ellensúlyozni a stressz által keltett negatív hatásokat. A Holt-Lunstad és mások által végzett laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták, hogy a szív- és érrendszert is kevésbé terheli egy stresszt okozó feladat, ha azzal az egyénnek egy barátja társaságában kell megküzdenie. A társas kapcsolat érzékelése és a stresszre adott válaszok között egyértelmű kölcsönhatás áll fenn.

Holt-Lunstad szerint pusztán az, hogy tudjuk, számíthatunk valakire, már elegendő a stresszreakciók némelyikének enyhítésére még akkor is, ha az a személy fizikailag nincs jelen.

A káros hatások nem mindenkit érintenek egyformán

Holt-Lunstad szerint az elszigeteltség és magány káros hatásainak a társadalom valamennyi korcsoportja ki van téve, de nem mindenkit tesz egyformán sérülékennyé. A családtagok és barátok elvesztése, a krónikus betegségek vagy az érzékszervi károsodások, mint pl. a hallásromlás az idősek számára különösen megnehezítik a társas érintkezést.

Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon a népszámlálási adatok szerint a 65 éven felüliek harmada él egyedül, egyszemélyes háztartásban; ez közel hatszázezer idős embert jelent. Az ő körükben különösen fontos szerepe van a kapcsolati hálónak a mostani krízisben: a mentális egészség megőrzése szempontjából annak, hogy van-e olyan személy, akivel rendszeresen tud kommunikálni, beszélni; a fizikai egészség szempontjából pedig annak, hogy van-e olyan személy, akitől segítséget tudnak kérni - olvasható abban az összefoglalóban, amelyet Ságvári Bence, Messing Vera és Hammer Gergely, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiválósági Központ) munkatársai készítettek a European Social Survey (ESS) adatai alapján.
A magyarországi idősek szociális kapcsolataik alapján különösen magányosnak számítanak Európában: tízből hat idős honfitársunknak nincs, vagy csupán minimális társasági kapcsolata van, és közel tizedüknek nincs olyan rokona, ismerőse, akivel bizalmas kapcsolata lenne.

Az ESS adatai alapján az egyedül élő 65 év felettiek több mint 60 százaléka esetében különösen nagy a társadalmi izoláció kockázata. Ők azok, akik jelenleg nem mozdulhatnak ki otthonukból, ami nyilvánvalóan komoly pszichés megterhelést jelent, hiszen nincs kivel beszélgetniük, a magányból fakadó szorongásokat a szokásosnál is kevésé tudják oldani, akár ismerősökkel akár ismeretlenekkel megbeszélni, vagy akár csak emberek között lenni egy kis időre. Ezért különösen fontosak az olyan civil és önkormányzati kezdeményezések, amelyek az idős, magányos emberek megsegítését szolgálják. Nem elég a technikai segítség, rendszeres kommunikációra van szükség a járványügyi előírások betartása mellett.

Chris Segrin, az Arizonai Egyetem viselkedéskutatója is a társadalmi elszigeteltség- és stressztűrő képesség közötti óriás egyénenkénti különbséget emeli ki. Aki már eleve szorongással, depresszióval, magánnyal, kábítószer-használattal vagy más egészségügyi problémával kezd neki ennek az időszaknak, az különösen sebezhető.

Ugyanakkor az emberek meglepően ellenállók - vélekedik Segrin, felidézve azoknak az amerikai hadifoglyoknak az esetét, akiket a vietnami háborúban apró cellákban, ún. "tigrisketrecekben" tartottak fogva, gyakran állig vízben. Úgy véli, hogy az optimizmus az egyik előnyös tulajdonság, amelynek alapján megjósolható, ki képes hosszabb távon is megtartani a mentális egészségét. Azok a foglyok ugyanis akik hittek benne, hogy akármilyen rossz is a helyzet, túl fogják élni, és a háborút idővel meg fogják nyerni, életük későbbi szakaszában jobb mentális egészségnek örvendtek.


Mit segít a technológia?

Manapság a technológia -SMS, e-mail, Skype és FaceTime - lehetővé teszi, hogy lássuk és halljuk a barátainkat és a családtagjainkat még a távolból is, de teljesen ezek sem pótolják a személyes interakciót - figyelmeztet Segrin.

Mi a szerepe a kollektív pezsgésnek?

Émile Durkheim francia szociológus több mint száz éve használta a "kollektív pezsgés" kifejezést a vallási ceremóniák során érzett közösen átélt érzelmi izgalom leírására. Mario Small, a Harvard Egyetem szociológusa szerint ugyanez a fogalom alkalmazható a sporteseményekre, ahol a nézők egyszerre élik át ezt az érzelmi hullámvasutat a játék során. A közösségi élmény jelentősen felerősíti az érzelmeket, s az ilyen események erősítik az összetartozás érzését. A karantén sok sportrajongó (valamint zenerajongó és a fesztiválok résztvevői) számára ez egyben azt is jelenti, hogy ideiglenesen le kell mondania az érzelmeik megélését és a problémáik kezelését is segítő, jól bejáratott mechanizmusról.

Mit tehetünk?

  • Mindenki telefonálhat, hogy megkérdezze, ki hogy van, és szüksége van-e segítségre.
  • A kapcsolatteremtéssel saját magunkon is segytünk.
  • Az olaszországi közös éneklések a nyitott ablakokban, teraszokon szintén a kétségbeesés érzését csökkentik, ösztönzést adhatnak, pont amire szükségünk van.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2020.03.25 21:12

Elképzelni sem tudom, hogy hogy a francba tud valaki unatkozni?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html