Vissza lehet-e utasítani a munkahelyi megjelenést fertőzésveszélyre hivatkozva?

Van egy jó és egy rossz hírük a munkavállalóknak a jogászoknak, legalábbis Nagy-Britanniában: a dolgozó visszautasíthatja, hogy a munkahelyén végezze a munkáját, ha úgy érzi, hogy ez veszélyezteti az egészségét, ám ezt alaposan meg kell indokolnia. Mit tehetnek ehhez képest a magyar munkavállalók?
Komócsin Sándor, Szabó Zsuzsanna, 2020. május 29. péntek, 19:09
Fotó: Getty Images

Miután elkezdődött a munkahelyek visszaállítása az otthoni munkavégzésről a hagyományos irodai, üzemi szorgoskodásra, felvetődik a kérdés, mik a jogai az alkalmazottaknak a visszarendelésükkel kapcsolatban? - teszi fel a kérdést a brit Guardian, amely szakértők, elsősorban munkajogászok segítségét kérte a válaszhoz. A londoni kormány álláspontja szerint a vállalatoknak csak akkor kellene megszüntetniük a home office-t, ha az alkalmazottaik nem tudják ezen a módon ellátni a feladataikat, azaz, ha lehet ne kérjék munkába járásra az emberekeit.

Ha mégis, akkor a kiindulópont az, hogy a munkaadónak kötelessége biztosítani a biztonságos munkahelyet - mondja Matt Gingell munkajogász. Nem csupán a munkavállalók egészségvédelméért, de biztonságáért és kellemes közérzetéért is meg kell tenniük mindent, ami észszerű határok között elvárható. Ugyanakkor az első szabály az, hogy a munkaadónak nem kell előzetesen figyelmeztetnie alkalmazottait, hogy be akarja rendelni őket dolgozni. Az íratlan szabály, hogy 48 órával előbb illik szólni nekik.

Kényszerszabadság

Ha valakit kényszerszabadságra küldtek, akkor munkaadójának tájékoztatnia kell arról, mire számítson, miután visszaáll a munkába, és kikötheti, hogy az illető a leghamarabb jelenjen meg a munkahelyén. Itt sem ír elő a törvény előzetes figyelmeztetési kötelezettséget, de a kulturált munkaadók, azért szólnak, hogy mi a tervük - jegyzi meg a brit lap.

Az Egyesült Királyságban nem lehet valakit részmunkaidőben foglalkoztatni, ha az állásának fenntartásához a kormány anyagi támogatást nyújt. A költségvetés terhére, akár a bér négyötödét is átvállalhatják. Fizetett kényszerszabadságra el lehet küldeni az illetőt, de ha ezt teszik, akkor nem várhatják el tőle, hogy bármilyen munkát végezzen. Rossz hír, hogy ha ezt az állami támogatást nem veszi igénybe a munkaadó, akkor kezdeményezheti az alkalmazott munkaszerződésének megváltoztatását, hogy lehetővé tegye a részmunkaidős foglalkoztatást.

Ugyanez a helyzet a munkaidő- vagy bércsökkentéssel: szükség van ehhez a munkavállaló belegyezésére is ehhez, de a munkaadó kezdeményezheti a változtatást. A visszautasítás kockázata ez esetben az elbocsátás és a munkaadóknak csak bizonyos leépítési létszám felett kell erről kollektív érdekegyeztetést kezdeményeznie.

Vissza lehet-e utasítani?

A legfontosabb kérdés, ami mindenkit izgat, aki úgy véli, hogy könnyen megfertőzheti a koronavírus az, hogy a munkavállaló visszautasíthatja-e a munkaadó berendelő döntését? A szabály ez ügyben kissé bonyolult. Ha egy alkalmazott visszautasítja, hogy a munkahelyén dolgozzon, mert észszerű feltételezésnek látja, hogy ezzel komoly veszélynek teszi ki magát, ám a munkaadó nem fogadja el a panaszait, akkor kifogást emelhet ez ellen az eljárás ellen. Az érintettnek úgy kell éreznie, hogy közvetlen, komoly veszély fenyegeti.

Enélkül nincs joga visszautasítani, hogy felvegye a munkát, és ha mégis megteszi, akkor fegyelmire számíthat. Kerülőutat jelenthet, hogy a munkavállaló valamilyen más megállapodást köthet a munkaadójával, ha veszélyben érzi magát, például szabadságot vagy fizetés nélküli szabadságot vehet ki. Ha például nem akar csúcsidőben utazni a tömegközlekedésen, akkor kérheti a munkabeosztása módosítását.

Összességében arra is joga van a munkavállalónak, hogy elhagyja a munkahelyét, ha úgy látja, hogy például nem biztosítják a kellő távolságtartás lehetőségét kollégáitól. Előbb azonban meg kell próbálnia megoldani a gondot egyeztetve a főnökével. Ha ez nem sikeres, lehet a szakszervezethez, vagy az egészségügyi szervekhez, vagy civil tanácsadóhoz fordulni. Fontos szabály azonban, hogy mielőtt bárki bármit tesz, a jóvátehetetlen következmények elkerülése érdekében konzultáljon másokkal.

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon a korlátozó intézkedések lazítását követően szintén egyre több cég próbálja visszarendelni munkavállalóit az irodákba. A járvány jelenlegi szakaszában a magyar kormány tájékoztatása szerint a munkahelyi munkavégzés újbóli bevezetéséről a vállalkozások saját hatáskörben dönthetnek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a munkáltatók felé nincsenek követelmények.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a járvány jelenlegi szakaszában továbbra is az otthoni digitális munkavégzés elsődlegességének biztosítását javasolja. Ha viszont ez nem lehetséges, akkor több megelőző intézkedés bevezetését javasolja az NNK. Ezek között egyebek mellett

  • a fokozatosságot,
  • az egyterű irodák helyett a szeparált, néhány fős irodákban történő munkavégzést,
  • a védőtávolság megtartását,
  • fokozott fertőtlenítést és szigorú higiéniai szabályok betartását (például kézmosás, kézfertőtlenítés, felületek napi többszöri fertőtlenítése),
  • zsúfoltság kerülését,
  • a légtechnikai eszközök mellőzését és a természetes szellőztetés előnyben részesítését,
  • a rendezvények, értekezletek, jelenléti oktatások mellőzését javasolja a hatóság.

Az ezzel kapcsolatban május közepén kiadott kormányrendelet ugyanakkor kijelenti, hogy a munkáltalónak ugyan nem feladata a járványhelyzet teljes bizonyosságú elhárítása, csak a fertőzöttség munkahelyi kialakulása kockázatának alacsonyan tartása, viszont a visszarendeződés előtt kockázatértékeléssel kell rendelkeznie a működéssel kapcsolatos veszélyforrások számba vételéről és azok hatásainak kezeléséről. Ennek elmulasztása komoly pénzbírságot vonhat maga után - figyelmeztettek a napokban a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői.

A visszarendeződés utáni munkafeltételekről a munkáltatónak kötelessége írásban tájékoztatni és kioktatni a munkavállalókat az új munkavédelmi feltételekről, munkavédelmi tájékoztatókat kihelyezni, mihamarabb elvégeztetni a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatokat, a krónikus betegséggel küzdő munkavállalóknak pedig soron kívüli kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatát. Emellett a munkáltató új munkarendet is kialakíthat.

A munkáltató előírhatja a munkavállaló számára, hogy ha a fertőzés tüneteit észleli magán, akkor nem mehet be az irodába/telephelyre és azonnal köteles a közvetlen felettesét értesíteni. Ugyanakkor Magyarországon a visszarendeződés után is irányadó az a szabály a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői szerint, hogy a munkavállaló a fertőzéstől való félelemből nem tagadhatja meg az irodai/telephelyi munkavégzést.

Mit tehet egy magyar munkavállaló?

A munkavállaló viszont jogosult megkövetelni a munkáltatójától egyebek mellett az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit és az ehhez szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását, valamint a munkavégzéshez szükséges védőeszközök (munkakörtől függően maszk, fertőtlenítő, kesztyű) biztosítását - hívta fel a figyelmet Zempléni Kinga, a dr. Zempléni Kinga Ügyvédi Iroda vezetője. A szakember ehhez azt is hozzátette, hogy a munkavállalót azért nem érheti hátrány, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében fellép, illetve ha a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen bejelentést tesz.

A munkavállaló továbbá jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat közvetlenül és súlyosan veszélyeztetne, akkor annak teljesítését meg kell tagadnia. Zempléni szerint nem egyértelmű, hogy a koronavírus megelőzésével kapcsolatos preventív szabályok be nem tartása a munkavállaló egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, azonban véleménye szerint az intézkedések teljes elmaradása esetén megtagadhatja a munkavégzést a munkavállaló.

Az ügyvéd szerint alapvető intézkedések (tehát szappanok, fertőtlenítő eszközök, figyelmeztető tájékoztatások kihelyezésének) elmaradása esetén is jogszerűen tagadható meg a munkavégzés.

Egyéb esetekben viszont a munkavállaló köteles a munkaszerződése feltételei szerint munkát elvégezni, azaz köteles a munkavégzési helyén megjelenni.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

efi99, 2020.05.30 19:23

Ezekbe a csodálatos, semmit nem érő, fióknak készülő kockázatelemzésekben nincsenek a bekövetkezőség esélyéről számok? De bizony vannak. És mindjárt kiderül, hogy mindent ilyen 1 ezrelékekkel kellene felszorozni vagyis a fertőzés esélye olyan alacsony, hogy az a sok fenti dörgedelem szinte teljes mértékben indokolatlan.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html