Amiatt okoz válságot a koronavírus, mert annyira összeomlásról beszélnek

A pénzügyi elemzők hiperpesszimisták a koronavírus teremtette gazdasági helyzetben: szinte kivétel nélkül arra számítanak, hogy a 2008-ashoz hasonló visszaesés jön a fejlett gazdaságokban. Kína már megszenvedte a válságot, az eurózóna és az Egyesült Államok pedig most lép csak be az igazi recesszióba, vélekedik a legtöbb elemző. Viszont lehet, hogy pesszimistább mindenki, mint a valós helyzet megkövetelné: lesz visszaesés, de a harmadik és a negyedik negyedévben mindenki talpra állhat.
Szabó Dániel, 2020. március 24. kedd, 19:09
Fotó: Getty Images

A három boszorkány azt jósolta Macbethnek Shakespeare darabjában, hogy ugyan király lesz, de a legjobb barátja leszármazottja lesz az utóda, nem pedig a sajátja, és meg is ölik, ráadásul valaki, akit nem anya szült. A főszereplő a boszorkányok jóslata szerint el is kezdi siettetni megkoronázását, megöleti az uralkodót, majd tartva attól, hogy barátja gyermekei véget vetnek uralmának megöleti a jóslatban szereplő Banquót, később pedig a rivális grófok és főurak megölésébe kezd. A történet végére a boszorkányok jóslata beteljesíti önmagát: Banquo fia megmenekül, ő lesz az utódja miután Macbethet rémuralma miatt kivégzik.

A koronavírus-járvány egyre kiterjedtebbé válása közben a korábban optimista pénzügyi elemzők is egyre inkább negatív előrejelzéseket adnak: már most arról beszélnek, hogy a világgazdaság rövidebb idő alatt legalább akkora, de az sem kizárt, hogy nagyobb visszaesést szenved el 2020-ban, mint a legutolsó 2008-as nagy válságkor. Viszont amellett, hogy a közgazdászok előszeretettel vetítenek előre válságokat, mert előbb-utóbb csak bejön, a mostani válság elmélyülése könnyen lehet egy önbeteljesítő jóslat eredménye is, ahogy Macbeth is "megdolgozott", a birnami erdő várához menjen és meghaljon egy véres lázadásban.

A közgazdaságtan ismeri is az önbeteljesítő válság fogalmát, amelynek elvi alapjai Robert K. Merton meghatározásából erednek: egy fiktív bankot becsületesen és nagyon jól vezetnek és egy nap amiatt omlik össze, mert az emberek nem egyszerűen a valós tapasztalataikból indulnak ki, hanem félreértelmezett információkból rossz előrejelzést készítenek. A bankban ugyanis van készpénz, de a legtöbb értéke különböző vállalkozásokban van befektetve, hogy a befolyt jövedelmekből fizethesse a betéteseit. Aztán egy nap hirtelen rengeteg ügyfél jön a bankba ismeretlen okból, mindenkinek más okokból, de gyorsan készpénzre van szüksége. Ahogy híre megy, hogy sorban állnak a bank előtt, más partnerek arra gondolnak, hogy mások már tudnak arról, hogy a bank rossz helyzetben van, ezért maguk is odamennek, hogy kivegyék a pénzt. A még látványosabb sorok odavezetnek, hogy a készpénz elfogy a hitelintézetben, ettől még nem lesz a bank fizetésképtelen. De a pletykák és a tapasztalatok egyre inkább azt támasztják alá, hogy nincs pénze a banknak, ami még több ügyfelet késztet arra, hogy visszaszerezze a pénzét. A kihelyezett hiteleket viszont nem lehet visszaszerezni, ami odavezet, hogy bár a pénzintézet teljesen jól működött, a pánik miatt a bank tényleg csődbe megy.

Épp megrohamozzuk a bankot

Arra, hogy most is egy önbeteljesítő krízis zajlik a szemünk előtt a koronavírus-járvány közepette van esély, sőt, az események eddigi láncolatából könnyen levonható ez a következtetés is. Kínában, Vuhan tartományban, hogy a kitörést megfékezzék, már januárban és februárban elkezdték korlátozni az emberek szabad mozgását, hamarosan teljes kijárási tilalmat rendeltek el. A karhatalom nem kockáztatott, bezáratta a gyárak egy jó részét is, nem ismerve még a vírus pontos terjedését, a kérdésekre távoli időpontokat jelölt meg, hogy mikorra érhet véget a járvány, valamint hogy mikor nyithatnak újra a gyárak. A piacok tehát azt látták, hogy egy elhúzódó leállásra kell készülni a termelésben, bárhol is tűnik fel a járvány.

Olaszországban éppen ezért, amikor márciusban már mindent maga alá kezdett gyűrni a koronavírus, valamint egyre szigorúbb intézkedéseket jelentettek be a betegség megfékezésére, a piacokon is pánik indult. A befektetők eleve úgy számoltak, hogy minden gyár leállt az ország legiparosodottabb északi régióiban, dacára annak, hogy azok egészen vasárnapig működhettek. Sok cég előre menekült, nem várta meg, míg a kormány rendeli el a gyárak bezárását, inkább maga hirdetett leállást.

Viszont eközben Kínában az látszik, hogy a koronavírus már alig okoz új fertőzéseket, az elrendelt intézkedések hatásosak voltak, a Vuhan központú Hupej tartomány vezetése pedig sorra ad engedélyeket a gyárak újranyitására. A Daimler például már a múlt héten újrakezdte a termelést a helyi gyárában, ahogy a Volvóhoz tartozó Polestar is visszakapcsolta a gyártósorait. De a beszállítók közül is a német Webasto alkatrészgyártó is nekilátott a termelés beindításához mind a 11 kínai üzemében - ahogy azt az Auto News Europe is megírta. Sőt, Európában olyan országok is gyárak újranyitása mellett döntöttek, amelyekben még biztosan nem tetőzött a járvány: hétfőn az Airbus közölte, hogy megfelelő óvintézkedések mellett spanyol- és franciaországi üzemeiben folytatják a gyártást.

Régebbi kép egy vuhani autógyából.
Getty Images

Ég a ház, csak már az oltás a probléma?

Csakhogy a tőzsdéken a pánik már hetek óta kitart és lépésekre várnak a kormányoktól a pénzemberek. Utóbbiak pedig Európában és az Egyesült Államokkal karöltve nyakra-főre hozott intézkedésekkel próbálják tompítani a válság hatásait. Az Egyesült Államok jegybankjaként funkcionáló Fed hétfőn jelentette be, hogy soha nem látott pénznyomtatásba kezd, míg az Európai Központi Bank a múlt héten közölte, hogy soha nem látott volumenű eszközvásárlásba kezd. Mindez pedig milyen érzést kelt a befektetőkben? Pontosan azt, mintha azt látnák, hogy sokan állnak sorba Robert K. Merton fiktív bankjánál: nagy a baj és közel a csőd. Az államok,és központi bankok pedig jobb híján nem tudnak mást tenni, folytatják a piacok megnyugtatását célzó, az előző 2008-as válságot enyhítő intézkedéseiket.

Az elemzők pedig ezekből vonják le következtetéseiket, és könnyen lehet, hogy emiatt is jósolnak a valósnál komolyabb válságot. "A Covid-19 kitörése következtében romló gazdasági környezetre reagálva a központi bankok és a kormányok a gazdaság stabilizálása érdekében mindent bevetnek. Közülük sokan ugyanúgy nem célzott költségvetési kiadásokkal és ingyenpénz osztására fókuszáló megoldásokkal reagálnak, amelyek egy évtizede sújtják a világgazdaságot. Ezek eddig sem működtek, és eztán sem fognak működni. A nulla százalékos kamatlábak és a mennyiségi lazítás (quantitative easing) már a járvány kitörését megelőzően pénzügyi eszközbuborékok felhalmozódásához vezettek, és a vírus megjelenése volt az utolsó lap, amely összedöntötte a kártyavárat. Annak biztosítása érdekében, hogy a globális gazdaság gyorsan helyreálljon, mihelyt a COVID-19 kitörése elmúlik, a kormányoknak megfelelő lépéseket kell tenniük" - magyarázta az amerikai Forbesnak Jim Walker közgazdász.

A szakértő úgy látja, hogy a rossz válaszok, amelyek a pánik gyors enyhítését célozzák, valójában csak tetézik bajokat. "A megfelelő típusú intézkedések csökkentik a társasági adókat, de általában is az adókat, a bérleti díjakat és az engedélyeztetések költségeit, egy évvel meghosszabbítják az adófizetési határidőket a vállalkozások esetében, támogatják a bankokat, amelyek viselik a cégek rossz helyzetének kamatterheit. Minden attól függ, hogyan, mikor és hol használják a pénzt. Ez mindenütt és mindenkor igaz, de különösen igaz egy olyan környezetben, ahol egy adott esemény ellátási zavarokat okozott, aláásta az üzleti és fogyasztói bizalmat, és a fogyasztók mozgásának korlátozásához vezetett" - vélekedett Walker, aki szerint ezzel a kis vállalkozások is segíthetők, nem úgy, mint a nagyüzemi pénznyomtatással. Ez pedig végső soron mérsékli az olyan káros hatásokat, mint a munkanélküliség növekedése, vagy a felszámolások megszaporodása.

Festik az ördögöt a falra

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) az eddigi legborulátóbb előrejelzést állította össze a világgazdaság rövid távú kilátásairól. Modellszámításaik alapján arra számítanak, hogy az egész éves idei világgazdasági recesszió gyakorlatilag bizonyossá vált, és várhatóan kétszer olyan mély lesz, mint a 2009-ben mért visszaesés. A ház felülvizsgált előrejelzése szerint a globális GDP-érték 2020 egészében legalább 4 százalékkal csökken. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a háborús éveket leszámítva ez lenne a legmélyebb globális recesszió 1931 óta. Az Oxford Economics hétfőn ismertetett, felülvizsgált prognózisában azt közölte, hogy a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) az idei év első felében 2 százalék körüli ütemben csökken. Ez időarányosan jórészt megfelelne a több mint egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi válságot kísérő recessziónak.

A Morgan Stanley és a Goldman Sachs Group Inc. közgazdászai szerint a koronavírus nagyobb gazdasági fájdalmat fog okozni, mint amire korábban számítottak, mivel az USA második negyedévi rekordszintű zuhanására számítanak, valamint mélyebb globális recesszióra. A Goldman Sachs-nél, Jan Hatzius vezetőelemző és csapata szerint viszont csak 1 százalékot zsugorodik majd a világgazdaság - derül ki a Fortune összefoglalójából.

Ez vár Magyarországra
Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőcsoport, a Capital Economics hétfő este ismertetett friss, jelentősen felülvizsgált prognózisa szerint a tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai térség sem tudja kivédeni az idei recessziót. A ház szerint a régió gazdaságainak exportorientált szektoraira a külső kereslet összeomlása és a beszállítói hálózatokban kialakult fennakadások egyszerre rónak különösen nagy terhet, az euróövezet hazai összterméke az idei második negyedévben 12,5 százalékkal zuhan negyedéves összevetésben, vagyis sokkal nagyobb mértékben, mint a 2008-2009-es válság idején. A cég azzal számol, hogy ebben a környezetben a feltörekvő európai gazdaságok teljesítménye 2020 egészében átlagosan 2 százalékkal csökken, jövőre ugyanakkor az eddig vártnál jóval gyorsabban, 3,3 százalékkal emelkedik. A térségi átlagon belül a ház Magyarországon az idén 2 százalékos visszaesést, jövőre 3,8 százalékos növekedést valószínűsít.

A Capital Economics hétfői előrejelzése szerint Csehországban 4 százalékkal, Lengyelországban és Szlovákiában 3,5 százalékkal, Romániában és Oroszországban 1,5 százalékkal csökken a GDP-érték 2020-ban, de jövőre ezekben a gazdaságokban is jelentős, 3-5 százalék közötti növekedés várható. Az idei egész éves magyarországi recesszió mindazonáltal nem konszenzusos előrejelzés a londoni elemzői közösségben.

A Bank of America pénzügyi szolgáltató csoport kutatási részlegének (BofA Global Research) Londonban ismertetett friss előrejelzése Magyarországon 0,8 százalékos GDP-növekedést valószínűsít 2020 egészére. A cég szerint a magyar gazdaságszerkezet ellenállóbbnak tűnik a térség többi gazdaságánál, annak alapján, hogy a nemzetgazdasági szintű bruttó hozzáadottérték-tartalmat előállító szektorok a régió gazdaságaiban mennyire sebezhetők a járványhatásoktól.

De bár rövid távra, azt mondják, hogy mindenki padlót fog - főleg az Egyesült Államok és az eurózóna -, azt már csak a nagy riogatás után mondja el mindegyik elemző, hogy már akár az év második felére talpra állhat a világgazdaság. A CEBR 2021-re 3,4 százalékos globális növekedést vár, hangsúlyozza azonban azt is, hogy számításai alapján a világgazdaság csak 2022-ben lépi túl a 2019-ben elért GDP-értéket. Az Oxford Economics ugyanakkor az idei év egészére V alakú, vagyis a meredek zuhanás után hasonlóan meredek fellendülést mutató globális növekedési pályát valószínűsít.

Mind a Morgan Stanley, mind a Goldman Sachs a harmadik negyedév kezdetén számít a fellendülésre, de szerintük a járvány és egyéb kockázatok elodázhatják ezt. De az alap forgatókönyvük nekik is az, hogy a nyár végén rendeződhet a mostani krízis.

Az látszik, hogy a kormányzati intézkedések, valamint a járvány sújtotta országokból - Kína és Olaszország - érkező relatív jó hírek, zöldbe húzták a tőzsdéket. Kedd reggel a Nikkei 225 7,13 százalékos plusszal zárt, nyitáskor emelkedett a Stoxx Europe 600 Index, a DAX, a FTSE és a CAC-40 is. Justin Onuekwusi, a Legal & General Investment Management egyik vezetője a Wall Street Journalnek azt mondta, bár még mindig korai értékelni, hogy a fejlett gazdaságok járványkezelése mennyire hatékony, alapvetően ezek jó hírek, de a piac még nem kezdte el teljesen beárazni a híreket. Szerinte bármilyen lecsengést követhet felfutás a járványban, amit még egyelőre nehéz értékelni.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Zsaba, 2020.03.25 15:45

Ez csak kis része az egésznek... nagyobb baj sokkal, hogy a hivatalok illetve kormányok, kb olyan "túlbiztosított intékzedéseket" tettek és tesznek mindenfelé, mintha legalábbis a legdruvább fekete dögvész járvány lenne, ami naponta mészárol le világszerte több millió embert... nem fogják fel, hogy oké, a járvány ellen lehet hogy sikert hozhat, de közben összeomlik lokálisan és globáisan is a gazdaság... vállalatok álltak leg tömegesen... milliók kerültek utcára már globálisan... áruhiány van, közelekdés megbénulva... szó szerint, mintha világháború lenne, azt érték el ezzel pánikhisztériával... Ha semmit sem tettünk volna, hanem hagyjuk ugyanúgy békében az egészet, mint a rendszeres egyébj járványokat, sok idős ember meghalt volna biztos, akik AMÚGY IS HAMAROSAN MEGHALTAK VOLNA... viszoint a civilizációs katasztrófát elkerülhettük volna... ez e véleményem... de most már mindegy. mert innen felálni, aligha lesz lehetséges... sajnos sokkal több ember fog a nélkülözésbe, fosztogatásba, utcai harcokba, egyszóval apokalitpikus állapotokba halni, de messze több, mint a koronavírus miatti karcsú 16 ezere körüli világ sziontű áldozat szám... az idióta dilettáns pánikintézkedésk és a tömeghergelés utóhatásaiba százmillók halhatnak bele várhatóan... de ne legyen igazam...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html