Példátlan jóslat az EU-tól

Rekordmértékű, közel 8 százalékos gazdasági visszaesést vár az eurózónában az Európai Bizottság.
Szabó Zsuzsanna, 2020. május 6. szerda, 11:42
Fotó: Getty Images

A koronavírus-járvány nagyon súlyos hanyatlást okoz a gazdaságban - derül ki az Európai Bizottság tavaszi előrejelzéséből. Az uniós és nemzeti szintű gyors és átfogó szakpolitikai válaszintézkedések ellenére példátlan mértékű visszaesésre számíthat az idén az EU gazdasága.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az előrejelzés szerint az euróövezet gazdasága 2020-ban 7,75 százalékos rekordmértékben fog zsugorodni, majd 2021-ben 6,25 százalékos növekedésre van kilátás.

Az EU gazdasága a várakozások szerint 2020-ban 7,5 százalékkal zsugorodik, míg 2021-ben megközelítőleg 6 százalékkal bővül. Az EU-ra és az euróövezetre vonatkozó növekedési előrejelzések a 2019. őszi gazdasági előrejelzéshez képest mintegy kilenc százalékponttal lefelé módosultak - mutat rá az Európai Bizottság közleményében.

Egy tagállam sem maradt ki

A világjárvány az összes tagállamot érintette, ugyanakkor mind a 2020. évi termelés visszaesése (ami a lengyelországi -4,25 százaléktól a görögországi -9,75 százalékig terjed), mind a 2021. évi fellendülés mértéke terén jelentős eltérésekre kell számítani. Minden tagállam tekintetében elmondható, hogy a gazdaságélénkülés nem csupán a világjárvány adott országban való alakulásán, hanem a helyi gazdaság szerkezetén és a stabilizáló szakpolitikai intézkedések bevezetésére való tagállami képességen is fog múlni. Az uniós gazdaságok kölcsönös függőségéből adódóan pedig az egyes tagállamok fellendülésének dinamikája más tagállamok fellendülésének erőteljességére is hatással lesz.

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök szerint a jelenlegi szakaszban csupán előzetesen tudjuk felbecsülni, hogy a koronavírus milyen mértékű és súlyosságú sokkot okozott a gazdaságban. Míg a globális gazdaságot sújtó közvetlen következmények messze túltesznek a pénzügyi válság okozta károkon, a hatás mélysége attól függ, hogy miként alakul a világjárvány, és képesek vagyunk-e biztonságosan újraindítani és azután fellendülési pályára állítani gazdasági tevékenységünket - tette hozzá.

Dombrovskis kiemelte továbbá, hogy szimmetrikus sokkról van szó: valamennyi uniós tagállam érintett és az idei évben mindegyikben recesszióra van kilátás. Az alelnök rámutatott, hogy az EU és a tagállamok már megállapodtak a járvány hatásainak enyhítésére irányuló rendkívüli intézkedésekről, de a kollektív fellendülés záloga, hogy továbbra is határozott és összehangolt válaszintézkedéseket hozzanak a tagállamok uniós és nemzeti szinten egyaránt.

Megugrik a munkanélküliség

A koronavírus-járvány erősen rányomta bélyegét a fogyasztói kiadásokra, az ipari termelésre, a beruházásokra, a kereskedelemre, a tőkeáramlásra és az ellátási láncokra, de a járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatosan várható enyhítése minden bizonnyal megteremti a kilábalás kereteit. A várakozások szerint ugyanakkor az EU gazdasága 2021 végére még nem fogja maradéktalanul behozni az idei év veszteségeit. A beruházás visszafogott marad, és a munkaerőpiac sem áll helyre teljesen.

A munkanélküliségi ráta az euróövezetben az előrejelzések szerint a 2019. évi 7,5 százalékról 2020-ban 9,5 százalékra emelkedik, majd 2021-ben 8,5 százalékra esik vissza. Az EU-ban a munkanélküliségi ráta várhatóan a 2019. évi 6,7 százalékról 2020-ban 9 százalékra nő, majd 2021-ben 8 százalék körüli szintre mérséklődik.

Egyes tagállamokban a munkanélküliségi ráta jelentősebb mértékben fog emelkedni, mint másokban. Különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak azok a tagállamok, ahol magas a rövid távú szerződéssel foglalkoztatottak aránya, valamint azok, ahol a munkaerő jelentős része az idegenforgalomtól függ. A munkaerőpiacra újonnan belépő fiatalok ugyancsak nehezebben fognak első állást találni - hívja fel a figyelmet a bizottság elemzése.

Árzuhanás jöhet

A kereslet visszaesése és az olajárak mélyrepülése miatt idén a fogyasztói árak lényeges csökkenésére lehet számítani, és mindez együttesen több mint ellensúlyozza a világjárvánnyal összefüggő ellátási zavarok által okozott elszigetelt áremelkedéseket. Az euróövezetben a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján mért infláció az előrejelzések szerint 2020-ban 0,2 százalék lehet, ami 2021-ben 1,1 százalékra gyorsulhat, míg az EU egészét tekintve 2020-ban a pénzromlás üteme 0,6 százalékos lehet, ami 2021-ben 1,3 százalékra mehet fel.

A tagállamok által meghozott határozott költségvetési intézkedések a világjárvány okozta gazdasági károk enyhítésére minden bizonnyal a kiadások növekedéséhez fognak vezetni. Következésképpen az előrejelzés szerint az euróövezeti és az uniós összesített, GDP-arányos költségvetési hiány a 2019. évi 0,6 százalékról 2020-ban körülbelül 8,5 százalékra ugrik, majd 2021-ben nagyjából 3,5 százalékra eshet vissza.

A GDP-arányos államadósság a 2014 óta tartó csökkenő tendenciától eltérve ismét növekedni fog: az euróövezetben a 2019. évi 86 százalék 2020-ban 102,75 százalékra duzzadhat, ami 2021-ben 98,75 százalékra mérséklődhet. Az EU egészében a 2019. évi 79,4 százalék idén mintegy 95 százalékra emelkedhet, ami jövőre 92 százalékra apadhat vissza.

Nagy a bizonytalanság, magas kockázatok

Az Európai Bizottság elemzése megjegyzi, hogy a tavaszi előrejelzést a megszokottnál nagyobb mértékű bizonytalanság övezi. Az előrejelzés a koronavírus-járvány, illetve az annak megfékezésére irányuló intézkedések alakulására vonatkozó feltételezéseken alapul. Az előrejelzés alapforgatókönyve szerint a lezárásokat májustól kezdődően fokozatosan feloldják.

A mostani előrejelzéshez kapcsolódó kockázatok szintén rendkívül magasak és túlnyomórészt lefelé mutatnak. Egy, a jelenlegi feltételezésekhez képest súlyosabb és elhúzódóbb világjárvány következtében a GDP-visszaesés lényegesen meghaladhatja az alapforgatókönyvben szereplő becslést. Erős és időszerű, uniós szintű közös gazdaságélénkítési stratégia hiányában fennáll a kockázata annak, hogy a válság komoly torzulásokhoz vezethet az egységes piacon belül, és állandósulhatnak az euróövezeti tagállamok közti gazdasági, pénzügyi és társadalmi különbségek.

Annak a kockázata is fennáll, hogy a világjárvány drasztikusabb és tartósabb változásokat idézhet elő a globális értékláncokhoz és a nemzetközi együttműködéshez való hozzáállás terén, ami hátrányosan érintené a rendkívül nyitott és összekapcsolt európai gazdaságot. Mindemellett a csődök és a tartós munkaerőpiaci károk folytán a világjárvány maradandó károkat is okozhat a gazdaságban.

Az EU és az Egyesült Királyság közötti átmeneti időszak után a vámok esetleges bevezetése ugyancsak visszavetheti a növekedést, bár az EU-ban kisebb mértékben, mint az Egyesült Királyságban.

HOZZÁSZÓLÁSOK