Elkerülhető lett volna a legnagyobb hiba a járvány ügyében

A politikusok és tanácsadóik számos hibát elkövettek a koronvírus-válság kezelése során, amelyek elkerülhetetlenek voltak, mivel a járvány váratlanul és óriási erővel csapott le 2020 tavaszán, ám legnagyobb hibájuk könnyen elkerülhető lett volna.
Komócsin Sándor, 2020. december 15. kedd, 19:18
Fotó: Pixabay

Senki sem irigyelheti azokat a politikusokat, akiknek 2020 tavaszán a koronavírus-járvány váratlan kirobbanása miatt hirtelen válságkezelő üzemmódra kellett váltaniuk, olyan döntéseket hozva, amelyekhez koránt sem rendelkeztek a szükséges információkkal. Számos borítékolható hibát követtek el, miközben keresték az ismeretlen utat, amely hosszabb távon kivezethet a bajból, ám a legnagyobb hibájuk könnyen elkerülhető lett volna. Nem kellett volna úgy tenniük, hogy többet tudnak annál, mint amennyit tudtak (ami nem volt sok) - véli Mervyn King, a Bank of England (BoE) volt elnöke, aki a Bloombergen jelentette meg véleménycikkét.

A dolog azzal kezdődött, hogy a média nyomására a kormányok a mindent tudók határozottságával hirdették meg válságkezelő intézkedéseiket, majd amikor kiderült, hogy irányt kell váltaniuk, akkor ugyanezzel a bizonyossággal fordították el országuk kormányrúdját másfelé. Néhány ilyen cikk-cakk után aztán elkezdett megingani az emberek bizalma a politikai vezetőkben, aminek akkor isszuk meg a levét, amikor azt látjuk, hogy jelentős részük bizonytalan abban, beoltassa-e magát a koronvírus-fertőzés megelőzésére vagy sem.

Jött a tudomány vagy mégse

Sok kormány azzal maszkírozta hozzáértését, hogy a tudományra, a tudományos tanácsadókra hivatkozott, és nem kevés exhibicionista tudós kész örömmel statisztált ehhez. Az amerikai elnökválasztás előtt Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje azt mondta magát és ellenfelét, a regnáló elnököt összehasonlítva, hogy ő hisz a tudományban, míg Donald Trump nem. Ilyen egyszerű ez. A Bloomberg cikkírója szerint messze nem ilyen egyszerű.

A koronavírussal kapcsolatos tudományos ismereteink enyhén szólva hiányosak, így a tudomány is csak tippelni tud azzal kapcsolatban, mi a leghatásosabb védekezés a járvány ellen. Magyarán a válságkezelés politikai döntések sorozata, nem tudományos válaszokról van szó. Ha a tudományos viselkedésnek állítunk be politikai cselekvést, az csak aláássa az emberek bizalmát a tudományban, és még nehezebbé teszi az intézkedések elfogadtatását.

Mi van?

A világ egyetlen országa sem vezetett elő tuti biztos megoldást a járvány féken tartására. Még Tajvan és Dél-Koreai is elkövetett hibákat, amelyek a legjobb eredményt látszanak elérni az egészségügyi válság kezelésében. Európában Dánia, Finnország és Görögország, amely tavasszal jól szerepelt, ősszel a fertőzések és a halálesetek megugrásával szembesült. Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az USA kínlódik. Gazdag európai országok buktak el a vizsgán, amin szegény afrikaiak átmentek. Még a fertőzés sem egyértelműen megállapítható, mert a tesztek messze nem hibátlanok.

Valójában az olyan ismeretlen körülmények között, amilyen a koronavírus-járvány, az emberi válasz a feladványra csak a próba-szerencse lehet. A döntéshozók megpróbálnak valamit, ha nem megy, akkor valami mást, amíg nem találnak olyan megoldást, ami valóban megold valamit. Eközben lehet tudományos tanácsokat kérni, de nem kell úgy tenni, mintha a tudomány adná meg azt a választ arra, amit nem tud. Jobb lett volna, ha a politikusok elismerik, hogy csak próbálkoznak a válaszokkal, amelyek nagy része rossz válasznak fog bizonyulni, így vissza kell vonni. Ez esetben nem lett volna kínos visszakozni, nem ásta volna alá az emberek bizalmát abban, hogy vezetőik tudják, mit csinálnak.

Tanulságok

Úgy tűnik, hogy a legjobb védekezési módszer, a legkevésbé tudományos: tartsunk távolságot egymástól. Ennek alapján a volt BoE-elnök úgy véli, két tanulságot vonhatunk le - egyelőre. Az egyik, hogy a pandémiák vissza-visszatérnek, és a kormányoknak jobban fel kell készülniük a kezelésükre. A másik, hogy azokat az országokat, ahol egy új vírus megjelenik, azon nyomban hermetikusan el kell zárni a külvilágtól. Magyarán le kell zárni a határaikat, amit saját kormányaik tehetnek meg a leghatásosabban. A nemzetközi közösség azzal segíthet, hogy anyagi támogatást nyújt az emiatt keletkező káraik enyhítésére.

HOZZÁSZÓLÁSOK