Kína elkezdte az élő csirkék importját az Egyesült Államokból, miután a takarmány hiánya miatt az ottani csirkefarmok kénytelenek több millió csirkét levágni - írja a Financial Times.

Proteinhiány fenyeget

A fejlemény nem váratlan, ám kiderült, hogy nem egy, hanem két oka is van. Az egyik, hogy az emberek és a járművek mozgását korlátozó karanténok miatt nem jut el a takarmány az állatokhoz, illetve ha el is indulnak a szállítmányok dugókban akadnak el. A másik, hogy az ország különböző részein lévő felvásárlók nem szívesen veszik át a baromfit, mert attól tartanak, hogy az állatok behurcolják a kórokozót.

Az igazán nagy baj az, hogy 2019-ben a az afrikai sertéspestisjárvány miatt szintén kényszervágások voltak, ami jelentősen megdobta a sertéshús árát. Ehhez most felzárkózhat a csirkehús is. Tudományosan fogalmazva az új fejlemény miatt romlik a kínai lakosságot sújtó proteinhiány, ami felpörgeti az inflációt, főként a hústermékek piacán. Nem kérdés, hogy a csirkepopuláció durván csökkenni fog a következő hónapokban - véli Csiu Cung, a Jinghai Poultry Industry Group, az egyik vezető csirketermelő cég szakértője. És ahogy az állatok eltűnnek a színről, úgy válik kétségbeejtővé a tenyésztők anyagi helyzete is - teszi hozzá.

Százmilliónál tartanak

A farmerek már eddig is 100 millió csirkét vágtak le a közlekedési korlátozások miatt. Ez ugyan csak egy százaléka a Kínában tenyésztett 9,3 milliárd csirkének, ám a következő időszakban felgyorsulhatnak a mészárlások, miután az ország egész területét érintő szigorítások csak most kezdik igazán éreztetni hatásukat a takarmány-utánpótlás elmaradásában. Az afrikai sertéspestis nyomán az állatállomány kétötödét vágták le és a maradékot is veszély fenyegeti, mivel ezen a piacon is akadoznak a takarmányszállítások, főként Hupej tartományban, a járvány központjában.

Az amerikai csirkeimport feloldása óriási változást jelent ahhoz, képest, hogy a madárinfluenza-járvány 2015-ös kitörése után betiltották az élő állatok behozatalát. A következő hónapokban feszes lesz a húspiac - fejtegeti Darin Friedrichs, a sanghaji INTL FCStone tanácsadó cég árupiaci szakértője. Az árak azt követően is viszonylag magasan maradnak majd egy ideig, miután feloldják a közlekedési korlátozásokat.

Útellenőrzések, blokádok

A helyzet drámai voltát mutatja, hogy a Jinghai, amely több tartományon keresztül szállítja csirkéit az egymást követő útellenőrzések miatt szenvedett el veszteségeket. Vagy elakadtak a teherautóik az útblokádokban, vagy órákig tartott, mire beszerezték a különböző behajtási engedélyeket. Emiatt a platókon lévő állatok egy része egyszerűen éhen halt. Így január végéig naponta 30 ezer baromfit vesztettek csak szállítás közben. Ha a takarmányprobléma nem oldódik meg két héten belül, akkor a cégnek tízmillió állatot - éves termelésének tizedét - kell levágnia.

Az élő csirkék szállításának akadályozása felborítja azt a termelési modellt is, amelyben a vágóhidak csibéket szállítanak a tenyésztőknek, amelyek felnevelve szállítják vissza a felnőtt állatokat a feladónak. Előfordult az a borzalom, hogy a csibéket élve temették el. Kínában egyébként a csirkék 15 százalékát dolgozzák fel vágóhidak, a maradékot vendéglőknek értékesítik vagy a piacokon adják el.

És a probléma továbbgyűrűzik: a takarmánygyártók azzal kerültek szembe, hogy nem jutnak el hozzájuk a kukorica- és szójaszállítmányok, amelyek termékük nélkülözhetetlen alapanyagai. Az egyik vezető takarmánygyártó, a Pokphand Group igazgatója azt mondta, hogy Hupejben lévő üzemeik két héten belül kifutnak az alapanyagkészleteikből. A kisebb cégeknek már csak napokra elegendő tartalékaik vannak.

Itthon is elszabadultak az árak

A magyarprszágis húsárak meredek emelkedőn vannak, részben a sertéspestis pusztítása miatt. A KSH statisztikái szerint a sertéshúsok ára idén januárban átlagosan 28 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A marhahúsnál 6 százalékos volt a drágulás, a baromfihús ára pedig 3 százalékkal nőtt. Emellett a párizsikért és a kolbászokért pedig 17 százalékkal kellett többet fizetni.