Japán azt az utat választotta, amit Európában egyedül Svédország követ - vitatott eredménnyel. Kerülik a nagy lezárásokat, hogy működésben tarthassák a gazdaságot - írja a Finacial Times. A módszer alkalmazása annyiban is hasonlít a svédországi megoldáshoz, hogy a kormány egy szakértőre bízta a válságkezelés irányítását. A sokak által guruként ajnározott svéd Anders Tegnell japán párja Omi Sigeru doktor, aki egy szakértői csapat élén végzi a munkáját.

Japánban nem csupán a nagy lezárásokat, hanem a parttalan tömeges tesztelést is elhagyták, viszont erőteljesen figyelmeztetik az embereket, hogy kerüljék a szociális együttléteket, különös tekintettel a kocsmai, vendéglői italozásra. Omi a brit üzleti lapnak azt mondta, hogy akkor is üzemben akarják tartani a gazdaságot, ha a fertőzések száma emelkedni fog. Eddig legalább olyan jó eredménnyel kezelik a járványt, mint Ausztrália, Kína, Tajvan vagy Új-Zéland, ahol nagy karanténokkal vették fel ellene a harcot.

Kapcsolódó

Csak semmi kapkodás

Omi elmondása szerint stratégiájuk lényege a folyamatos kontroll, ahelyett, hogy erőltetnék a gyors visszatérést a normális hétköznapi élethez. Ennek szellemében a nyáron igyekeztek egyensúlyt tartani a gazdasági aktivitás fenntartása és a járvány terjedésének kontroll alatt tartása között. A fertőzések száma szeptemberen és októberben is folyamatosan napi 500 volt a 126 milliós országban, bár az elmúlt napokban az északi Hokkaido szigetén felment 1500-ra.

Tavasszal sem vezettek be kötelező bezárásokat, ehelyett önkéntes korlátozásokra kérték az vállalkozásokat, ami széles körben meghallgatásra talált. Az ország határait nagyobb részt lezárták, nem kapkodták el a lazítást, amikor Európában az járvány enyhülésének idején szabadságra mentek az emberek keresztbe-kasul fertőzve egymást. Az érkezőket letesztelték, aki pozitív lett, annak szállodai karanténba kellett vonulnia. Fontos részlet, hogy a szigetországban szinte mindenki maszkot visel a nyilvános helyeken.

Beavatkoznak, ha kell

Összességében az elmúlt hetekig sikerült az úgynevezett reprodukciós rátát (R) az egyes értéken tartani, ami azt mutatja, hogy a megbetegedések száma sem nem nő, sem nem csökken. Most, hogy az ország egy részén emelkedett a fertőzések száma, meghatározták azt az öt kockázatos helyzetet, amelyben a legnagyobb a fertőzés veszélye, és ezekben avatkoznak be. Például Hokkaidó fővárosában, Szapporóban az éjszakai szórakozónegyed vállalkozásait felkérték arra, hogy zárjanak be. A kockázatos helyzetek közé tartoznak még a partik, az egyetemi kollégiumok és az irodaházak dohányzóhelyiségei. Arra kérik az embereket, ha már italoznak, lehetőleg ugyanazokkal tegyék.

Ésszel tesztelni

További eleme a japán módszernek, hogy az új fertőzöttek kontakt személyeinek tesztelése helyett, egy úgynevezett klaszteralapú módszert alkalmaznak, amelynek célja a szuperfertőző személyek megtalálása és elszigetelése. Vannak olyan klaszterek, ahol könnyű a dolgunk, például a munkahelyek, ahol mindenki ismer mindenkit - mondja ezzel kapcsolatban Omi -, de szerencsére a japán hatóságok jó eredményeket értek el a fertőzési klaszterek kiszűrésével a kórházakban és a szociális otthonokban is. Sokkal nehezebb a helyzet a vörös lámpás negyedekben és a bevándorló közösségben kialakuló gócokkal.

Japán növelte tesztelési kapacitását a tavasz óta, ám továbbra sem tervezik a lakosság tömeges tesztelését. Ha sok pénz áll a rendelkezésünkre, hogy teszteket végezzünk, akkor lehet tömegesen tesztelni, de nincs értelme - mondja Omi. Egyrészt a tesztek pontatlanok, így pozitív eredményt produkálhatnak olyanoknál, akik nem fertőzöttek, s ezért feleslegesen kerülnek karanténba. Másrészt a kis kockázatú lakossági csoportok tömeges tesztelése nyilván nem vezet a fertőzések jelentős csökkentéséhez.