Koronavírus-járvány: a rossz még rosszabbnak tűnik

A koronavírus járvány nagyobb hatást gyakorolt a gazdasági aktivitásra az idei első félévben, mint azt korábban elemzők várták, amiből az is következik, hogy a fellendülés is jobban elhúzódik - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb elemzéséből.
Szabó Zsuzsanna, 2020. június 24. szerda, 15:21
Fotó: Reuters

A koronavírus-járvány miatti gazdasági leállások az 1929-1933-as nagy válságóta a legnagyobb visszaesést indította útjára. Az IMF legfrissebb Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook - WEO) című elemzésében megjegyzi: az országok több mint háromnegyede ugyan már a korlátozások feloldásáról döntött, de ezzel egy időben a járvány több fejlődő és feltörekvő piacon felívelőben van. A Covid-19 megfelelő kezelésének hiányában azonban a fellendülés erőssége nagyon bizonytalan, a járvány egyes ágazatokra és országokra gyakorolt hatása pedig egyenlőtlen.

Az áprilisi előrejelzéshez képest az IMF a legfrissebb előrejelzésében idén súlyosabb recesszióval, majd 2021-ben lassabb fellendüléssel számol - írja Gita Gopinath az IMF gazadsági tanácsadója és kutatási igazgatója az elemzéshez fűzött kommentárjában. A világgazdaság a legfrissebb előrejelzés szerint 4,9 százalékkal zsugorodhat idén, ami az áprilisi prognózishoz képest 1,9 százalékponttal jelez nagyobb visszaesést.

Jövőre 5,4 százalékkal bővülhet a globális gazdaság, de ezzel együtt is a 2021-es GDP még mindig 6,5 százalékponttal maradhat el a Covid-19 előtti, idén januárban adott előrejelzésektől. Ez azt is jelenti, hogy a járvány okozta válság 2020-21-ben összességében a világgazdaságban több mint 12 ezer milliárd dolláros kiesést okoz - olvasható az IMF elemzésében.

Nagy a bizonytalanság

Az előrejelzést nagy bizonytalanság övezi. A kilátásokra vonatkozó felfelé mutató kockázatok között az IMF a vakcináról és a Covid-19 terápiáiról szóló jobb híreket, a gazdasági aktivitás gyorsabb visszaállítását segítő további gazdaságpolitikai támogatásokat említi, míg a lefelé mutató kockázatok között olyanok szerepelnek, mint a járvány újabb hullámai, ami a mobilitást és a költéseket visszafogja, valamint gyorsan szigorodhatnak a pénzügyi kondíciók is. A geopolitikai és kereskedelmi feszültségek pedig a törékeny globális kapcsolatokban okozhatnak károkat, pont egy olyan időszakban, amikor a világkereskedelemben körülbelül 12 százalékos zuhanás várható.

Mi jöhet Magyarországon?
A Magyar Nemzeti Bank kedden tette közzé friss előrejelzését, amely szerint az MNB elemzői stábja idén 0,3-2,0 százalék, jövőre 3,8-5,1 százalékos gazdasági növekedést vár. Eközben az infláció mindkét évben 3,2-3,3 százalék lehet.
Az IMF áprilisi előrejelzésében a magyar gazdaságban idén 3,1 százalékos zsugorodásra számít, ami jövőre 4,2 százalékos növekedésbe fordulhat. Az infláció mértéke hasonlít az MNB prognózisára, hiszen az IMF elemzői erre az évre 3,3, jövőre 3,2 százalékos pénzromlási ütemet várnak.

A mostani válság a gazdasági fellendülés kilátásait főleg az exportorientált gazdaságok esetében rontja és a fejlődő és a fejlett gazdaságok közötti jövedelemkonvergenciát is veszélyezteti - hívja fel a figyelmet az IMF kutatási igazgatója. A Valutaalap várakozásai szerint a fejlett gazdaságokban idén 8, a fejlődő és feltörekvőkben pedig 3 százalékos visszaesés várható, utóbbi esetében, ha Kínát kivesszük a sorból, akkor meg 5 százalékos. 2020-ban az országok 95 százalékában várhatóan az egy főre eső jövedelem csökkenni fog.

Egyenetlen fellendülés

Az országok lazításaival a gazdasági fellendülés egyenetlen lesz: egyrészt a felgyülemlett kereslet néhány ágazatban - mint például a kiskereskedelem - nagy ugrást hozhat, míg másokban - mint például a társadalmi érintkezéssel járó szolgáltatásoknál (turizmus, vendéglátás, utazás) - visszaesés várható. Az elhúzódó válság azokat az országokat érintheti ezért jelentősen, amelyek gazdasága ezekre a szektorokra támaszkodik.

E krízis a munkaerőpiacot is nagyon komolyan érintette és nagyon gyorsan el is érte, ahol főleg az alacsony jövedelműeket és a betanított munkásokat érintette, akiknek nem volt lehetősége a távmunkára. Az IMF a  Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) adataira hivatkozva megjegyzi, hogy a munkaerőpiacokon az idei első negyedévben 2019 negyedik negyedévéhez képest 130 millió teljes állású munkahely veszhetett el, az idei második negyedévben pedig a munkaórákban történt visszaesés várhatóan globálisan 300 millió teljes állású pozíció eltűnésével lesz egyenlő. Az ILO ugyanakkor úgy becsli, hogy a világon a mintegy 2 milliárd informális foglalkoztatottnak közel 80 százalékát jelentősen érintette a válság.

Miután az olyan munkaerő-intenzív ágazatokban, mint a turizmus és vendéglátás a fellendülés várathat magára, a munkaerőpiac fellendülése is időbe telhet, ami súlyosbíthatja a jövedelmi egyenlőtlenséget és szegénységet - jegyzi meg Gopinath.

Van pozitívum is

Az IMF ugyanakkor pozitívumként jegyzi meg, hogy a fellendüléshez a kivételesen nagymértékű fiskális és monetáris politikai támogatások is hozzájárulnak, főleg a fejlett gazdaságokban. A fejlődő és feltörekvő gazdaságokban ez a hatás kisebb mértékű, miután a költségvetési mozgástér is szűkebb.

A globális fiskális támogatás egyébként az IMF szerint már 10 milliárd dollár felett jár, míg a monetáris politika jelentős lazításokat hajtott végre kamatcsökkentéseken, likviditásnövelő intézkedéseken és eszközvásárlásokon keresztül. A legtöbb országban ezek az intézkedések hozzájárultak a megélhetés támogatásához és megakadályozták a csődhullámokat, vagyis segítettek a maradandó károsodások mérséklésében és a fellendülésben.

Forrás: IMF WEO, 2020. június

A pénzügyi válság megakadályozása pedig segített elkerülni a még rosszabb reálgazdasági károkat, ugyanakkor a reálgazdaság és a pénzpiacok egymástól való elszakadása növeli a megnövekedett kockázatvállalásból fakadó aggodalmakat és jelentős sérülékenységnek is számít - mutat rá az IMF vezető elemzője.

Még nincs vége

Miután viszont elég nagy a bizonytalanság, az IMF arra hívja fel a figyelmet, a döntéshozóknak alkalmazkodniuk kell a helyzethez, a jelentős költségvetési és monetáris támogatásnak folytatódnia kell, különösen azokban a gazdaságokban, ahol az infláció várhatóan nyomott marad. Ugyanakkor az IMF arra is figyelmeztet, hogy az országoknak a költségvetés átláthatóságát és a monetáris politika függetlenségét is biztosítaniuk kell.

Az egészségügy menedzselésének még a lazítások után is prioritásnak kell maradnia. Ez a kapacitások bővítését, a széleskörű teszteléseket, utánkövetéseket, karanténokat és a biztonságos távolságtartás betartását, valamint maszkok viselésének megkövetelését feltételezi. Ezzel meg lehet fékezni a vírus terjedését, meg lehet előzni egy újabb járvány kitörését és ezáltal minimalizálni lehet a gazdaságban bekövetkező zavarokat. A megfizethető vakcinagyártás és a vakcinák terítése és a terápiák terén viszont még több intézkedésre lesz szükség, ha végre lesz oltóanyag.

Az IMF szerint azokban az országokban, amelyeket súlyosan érintett a pandémia, a járvány által közvetlenül érintettek számára a munkanélküli segélyen keresztül jövedelemtámogatást, bértámogatást és készpénztranszfert kellene biztosít, a vállalatokat pedig az adófizetések halasztásával, hitelekkel, hitelgaranciákkal és állami támogatásokkal kellene támogatni.

Azoknak az országoknak, ahol már újraindultak és fellendülőben van a gazdaság, az IMF azt tanácsolja, hogy az állami támogatásról fokozatosan váltsanak a munkavállalók munkába állásának ösztönzése felé és segítsék elő a munkaerő olyan szektorok felé történő terelését, ahol a kereslet nő. Ez képzésekkel, illetve az olyan munkaerő célzott támogatásával történhet, akik esetében a tartós munkanélküliség kockázata nagy.

Az IMF emellett azt is javasolja, hogy azokban az országokban, ahol van erre lehetőség, fel kellene gyorsítani a környezetbarátabb gazdaságba történő állami beruházásokat és elő kellene segíteni a hosszabb távú klímacélok elérését. A legsérülékenyebb rétegek védelme érdekében a szociális háló nettó kiadásait egy időre növelni kellene.

Gopinath továbbá hangsúlyozza, hogy a nemzetközi közösségnek a fejlődő gazdaságok számára is biztosítaniuk kell a szükséges likviditáshoz való hozzáférést.

Újabb kihívások és lehetőségek

Az IMF ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a válság kezelése középtávon kihívásokat is generál, mégpedig a megemelkedett államadósságokon keresztül. A GDP-arányos deficit idén történelmi rekordra emelkedhet mind a fejlett, mind a fejlődő és feltörekvő térségben. Az országoknak ezért biztos lábakon álló költségvetési keretekre lesz szükségük a középtávú konszolidációhoz.

Ezzel egy időben a krízis lehetőséget is teremt a termelékenyebb, fenntarthatóbb és méltányosabb növekedés felgyorsítására is az új zöld és digitális technológiába és egy nagyobb kiterjedésű szociális hálóba történő befektetés révén - jegyzik meg a Valutaalap elemzői.

HOZZÁSZÓLÁSOK