Hiány lehet a koronavírus-oltásból, már látszik, mi a baj

Az EU ugyan elegendő oltás szállítására kötött szerződést különböző gyógyszergyártókkal, ám ez csak papíron igaz. Több Európán kívüli ország korábban szerződött, így előbb kap vakcinát és vannak olyan gyógyszergyártók is az unió szállítói között, amelyek oltásának felhasználását csak hónapok múlva fogják engedélyezni.
Komócsin Sándor, 2020. december 28. hétfő, 11:14
Fotó: Napi.hu

Miközben az Egyesült Államok vezetését kárhoztatják a pandémia gyenge kezeléséért, a németet viszont dicsérik, úgy tűnik, a következő csatát, a lakosság minél gyorsabb beoltását a koronavírus-fertőzés ellen az USA nyerheti meg Németországgal szemben - derül ki a Spiegel International cikkéből. Az Egyesült Államokban ugyanis a következő két-három hétben 20 millió embert akarnak beoltani, majd március végére 100 millióan kaphatják meg a két szúrással járó vakcinát, ami megközelíti a lakosság 30 százalékát.

Eközben a német egészségügyi minisztérium szerint Németország első körben 200 ezer ember beoltásához elegendő 400 ezer adagot kap, márciusig pedig 11-13 millió embert láthatnak el a védelemmel, ami a lakosság kevesebb mint 15 százaléka. A történet vége az lehet, hogy Németországban még 2021 őszén is korlátozások lehetnek a hiányos védettség miatt, mivel az EU túl későn, és ha a szállítás ütemezését is figyelembe vesszük, akkor nem kellő mennyiségű vakcinára kötött szerződést. Ráadásul a beérkező készletet meg kell osztani az uniós tagállamok között.

Félrevezető matek

A tudósok szerint ahhoz, hogy a német lakosság 60-70 százaléka védetté váljon a koronavírussal szemben, azaz az úgynevezett nyájvédettség eléréséhez 100-120 millió dózis oltóanyagra van szükség, mivel - egy kivétellel - mindegyik vakcina kétszúrásos. Az EU összesen 1,3 milliárd dózist rendelt, amelynek 18,6 százaléka jut a németekre. Ez a 250 millió adag látszólag több mint mint elegendő, ám a Spiegel cikke szerint a számok félrevezetőek.

A belátható jövőben két biztos forrásból érkezhet oltás. Az amerikai-német Pfizer/BioNTech és az amerikai Moderna készítménye lesz elérhető. Az előbbit december 21-én engedélyezte, az utóbbit várhatóan január 6-án fogja engedélyezni az európai gyógyszerhatóság (EMA). Az előbbiből 45 millió, az utóbbiból 15 millió dózisra számíthat Németország 2021 első felében. Ez a 60 millió ennyi időre kevésnek tűnik.

A további szállítmányok bizonytalanok. Az angol-svéd AstraZeneca/Oxfordi Egyetem páros az ősszel kénytelen volt egy időre felfüggeszteni a készítménye tesztjét, és miután újrakezdték a vizsgálatokat és végeztek, zavaros adatokkal álltak elő a vakcinájuk hatékonyságáról. A francia Sanofi elhalasztotta oltása engedélyezését 2021 végéig, a német CureVac készítménye várhatóan nyár előtt nem kerül piacra. A legjobban az amerikai Johnson & Johnson áll, amelynek oltását márciusban engedélyezhetik.

Lassú EU

A probléma gyökerét valójában jó fél évvel korábban kell keresni. Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia külön vakcinavásárlási szövetséget kötött 2020 tavaszán, és lekötött az AstraZenecától 400 millió dózist, mivel úgy látták, hogy az EU nem mozdul ebben az ügyben, miközben sok ország a világon már lépett. Aztán június közepére az Európai Bizottság és felébredt, és elővezette a közös európai oltásstratégiát, igaz, a lassúságot indokolhatja, hogy az egészségügy tagállami hatáskör.

Augusztus és október között az unió aláírta első szerződéseit a Sanofival, a Johnson & Johnsonnal és az AstraZenecával. Eközben a legígéretesebb készítmények készítőivel, a Sanofi/BioNTech párossal és a Modernával - amelyek már júliusban jó teszteredményeket produkáltak - nem volt szilárd megállapodása, ami azért gond, mert a cégek világossá tették, hogy két szempont alapján döntik el a szállítási sorrendet: az országok népessége és a vevővel kötött szerződés dátuma alapján.

Francia-német villongás

Az USA az utóbbi két gyógyszergyártóval 600, illetve 500 millió dózisra szerződött júliusban, Japán, Kanada, Hongkong és más országok nyár végén-ősz elején tették ugyanezt. Az EU csak november közepén szerződött, ráadásul jóval kevesebb adagra, mint kellett volna. Például 200 millióra plusz opcionálisan, későbbi szállításra további 100 millióra a Pfizer/BioNTechhel. A Spiegel jól informált forrásai szerint a szállító 500 milliót ajánlott.

Jens Spahn német egészségügyi miniszter mások mellett próbált lobbizni, hogy többet rendeljenek azoktól a szállítótól, amelyeknek már rendelkezésre állt a készítményük, ám más európai országok ellenálltak a követelésnek. Például Franciaország, amely arra hivatkozott, hogy a francia Sanofitól már rendeltek 300 millió dózist, más szóval e szerint a németek azért pattanhattak le, mert nem volt német gyártó a játékban. Az Európai Bizottság tagadja ezt magyarázatot, állításuk szerint Párizs nem tett lépéseket a Sanofi érdekeinek védelme érdekében.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Brennus, 2020.12.29 11:12

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Brennus, 2020.12.29 11:10

Partfolio 2020. december 13. 16:33 írta: A kezdeti készletek ugyanakkor korlátozottak, a Pfizer azt tervezi, hogy idén 25 millió adagot szállít le az Egyesült Államokba, az első héten ebből 2,9 millió darab érkezhet célba. Az oltást két dózisban adják be, háromhetes különbséggel. Így idén 12,5 millió ember lehet átoltott az USA-ban.
Ha a Pfizer elsősorban az USA-ba szállít korlátozott gyártókapacitásából, akkor csak az elmebetegek csodálkoznak, hogy Magyarország ilyen kevés vakcinát kap!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

I.N.R.I., 2020.12.28 22:39

Nincs nyajimmunitás COVID19 esetén és itt oltásokkal sem elérhető.
A COVID19 örökre itt marad az emberiséggel.
Ezeket a kezdeti vakcinákat évente minimum kétszer kell beadatnia annak aki nem szeretne belehalni vagy súlyos szövődményeket szerezni.
A COVID19 extrém mértékben megnöveli majd 40-50 éves korosztályban a krónikus szívelegételenséget és légzőszervi betegségeket 5-10 éven belül, amúgy nem is tudjuk milyen hosszútávú hatásai várhatóak ezeken kívül.
A világon átalakítja a korfát az elidősödött országokban.
Megfelelő mennyiségű vakcina után nem tesztelnek majd és annyira nem érdekli a lakosságot majd mint egy influenza.
2021-ben háromszor annyi áldozatot szed a COVID19 mint 2020-ban.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Jozsi3333, 2020.12.28 21:47

@sziddha:
Teeljesen igazad van.
Orbán sokkal gyorsabb lehetett volna.
De nem így volt.
Minden egyéb fontosabb volt neki.
Valószínűleg a mi kormányfőnk volt az utolsó, aki a népének vakcínát kötött le.
De te csak hibáztass mást.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2020.12.28 21:24

Komócsin elvtárs téved: akkor lehetne hiány, ha az emberek hanyatt-homlok rohannának beoltatni magukat. Ez azonban nincs így: sok országban a lakosság fele sem igényli az oltást. tehát aki szurkáltatni akarja magát, annak tavaszra vagy nyárra lesz vakcina bőven.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html